Egy legenda: Alexandriai Szent Katalin

Talán azért figyeltem fel Szent Katalin legendájára, mert a katolikus vallásnak ez az emblematikus figurája története által és a róla készült számtalan művészeti ábrázoláson keresztül úgy jelenik meg előttünk, mint a kivételesen szép, de ugyanakkor a rendkívül művelt és okos nő megtestesítője is.
Ha figyelembe vesszük azoknak a koroknak a szellemiségét, amelyekben a legtöbb Szent Katalin-ábrázolás született, az akkori társadalmi hozzáállást a nők szerepéhez, vagy akár azt, hogy a szűz mártírokat jellemzően nem a szellemi képességeikért magasztalták, hanem sokkal inkább a jóságukért vagy bátorságukért (mindkettő Katalinra is jellemző egyébként), akkor egyértelműen egy egészen egyedi jelenséggel állunk szemben.

Raffaello: Alexandriai Szent Katalin, 1507, National Gallery, London

Nincs semmilyen bizonyíték arra nézve, hogy valóban létezett, de a legenda szerint egy előkelő alexandriai család sarja volt,  és valamikor a IV. században élt. Már egészen fiatal korában felfigyeltek szépségére és kimagasló intelligenciájára, és úgy tartják, több mint 300 oktató igyekezett apja kegyeit elnyerni, hogy taníthassa a rendkívül tehetséges nebulót.

Marco Basaiti: Alexandirai Szent Katalin, 1500 k., Szépművészeti Múzeum, Budapest

Találkozása egy keresztény remetével és – a szintén legendává és gyakori művészi témává vált – álma, melyben Jézus gyűrűt húz az ujjára (Katalin misztikus házasságának története nagyon elterjedt volt a középkorban), egy életre megnyerik a szép és okos királynőt az akkor még üldözött vallás oldalára. Ellenáll Maxentius római császárnak, aki börtönbe veti miután Katalin egy nyilvános beszéd során ügyesen érvelve áttérít 50 tanult férfiút, akinek éppen az lett volna a küldetése, hogy meggyőzze, vesse alá magát a pogány rituáléknak. A börtönben több csodát is tett, ezek hatására még többen áttértek, de végül halálra ítélik. A legenda szerint, amikor lefejezték a nyakából nem vér, hanem tej fakadt, majd angyalok elvitték a fejét a Sinai hegységbe, ahol ma is áll a neki szentelt kolostor.

További részletek a legendából:
Tudósok próbálták megtéríteni Szent Katalint
Alexandriai Szent Katalin

Szent Katalin-kolostor (mai Egyiptom)
Szent Katalin-kolostor (mai Egyiptom)

Estelle M. Hurll Correggioról szóló könyvében a következőket olvashatjuk az Olvasó Szent Katalin című alkotásról: a képen semmi nem utal egy tudósra vagy könyvmolyra. és ha ez egy modern festmény lenne, gondolhatnánk azt is, hogy egy fiatal nőt látunk, aki kedvenc költőjét olvassa. Így viszont feltételezhetjük, hogy Platónt vagy valamelyik más olyan ókori szerzőt olvassa, akinek írásai – a legenda szerint – közel álltak hozzá, és amelyekből állítólag kívülről tudott idézni. Mosolya és az az apró részlet, hogy olvasás közben nem ráncolja a szemöldökét annak jelei, hogy a szöveg, amit más esetleg nehezen értene meg, számára egyáltalán nem okoz semmilyen nehézséget. Gyönyörűen megfestett arcvonásainak köszönhetően sokan úgy tartják, az összes Corregio által festett női alak közül, Szent Katalin a legszebb.

Correggio: Olvasó Szent Katalin, 1530-32, Royal Collection Trust, Hampton Court

A képen két jellegzetes szimbólumot fedezhetünk fel: a kerék (ennek a szélén tartja Katalin a bal kezét) a Maxentius-féle keresztényüldözése alatt elszenvedett kínok szimbóluma, a pálmaág pedig, amit a bal kezének ujjai között tart, szintén gyakori jelkép a vértanúk ábrázolásában.

Carlo Dolci festményén is az olvasásba belemerült Szent Katalint láthatjuk:

Carlo Dolci: Szent Katalin könyvet olvas
Carlo Dolci: Szent Katalin könyvet olvas, 1650 k., Reizdenzgalerie, Salzburg

A festményen egy fiatal nő látható, kifinomult arcvonásokkal, amint egy asztalnál ül és egy nagy könyv fölé hajolva olvas. Az előző festménnyel összehasonlítva itt már sokkal díszesebb mind az öltözete, mind a környezete, mintegy utalva Katalin előkelő származására. Az asztalon levő korona gyakran felbukkan a Szent Katalint ábrázoló festményeken, ugyanis egy másik variáció szerint királyi vérvonala volt.

Ugyan a Correggio képpel ellentétben Dolci alkotásán az olvasót nem szemből figyelhetjük meg, mégis a testtartása, a kezei (ahogy az ujjával nyitva tartja a könyvet bizonyos részeknél és valószínűleg oda-vissza lapozgat), a könyv apró részletei (a behajtások nyomait viselő sarkok arról árulkodnak, hogy többször olvasták) valamint az arckifejezése, mind azt sugallják, hogy nagyon elmélyülten és figyelmesen olvas. Ezúttal sem tudhatjuk, pontosan mit olvas, de mivel az asztalon egy másik kötet széle is látható, feltételezhető, hogy több forrásból tanulmányoz egy adott témát.

Paolo Veronese: Alexandriai Szent Katalin a börtönben, 1580-85, MET, New York

Alexandriai Szent Katalin a filozófusok, tudósok, bölcsészek, könyvtárosok, ügyvédek, nyomdászok és a tanulók védőszentje.

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s