Percy Bysshe Shelley: műalkotások a költőről

Percy Bysshe Shelley (1792. augusztus 4. – 1822. július 8.)
Byron és John Keats mellett ő volt az angol romantikus költészet legjelentősebb képviselője.

A szerelem filozófiája

Forrás folyóba ömlik,
folyó az óceánba;
az egeknek folyton özönlik
vegyülő suhogása;
magány sehol; isteni jel
s rend, hogy minden tünemény
keveredjék valamivel –
Mért ne veled én?

A hegy csókolva tör égbe,
habot hab ölel, szorit, átfog;
egymást ringatva, becézve
hajlonganak a virágok;
a földet a nap sugara,
a hold a tengereket:
minden csókol… – S te soha
engemet?

Shelley: portrék
Shelley portrék

1. Balra fent: Percy Bysshe Shelley, metszet. Készítette: William Hol (Amelia Curan után) – National Portrait Gallery, London.

2. Középen fent: Percy Bysshe Shelley, metszet. Készítette: George J. Stodart (Antoine Philippe, duc de Montpensier után) – 1879 – National Portrait Gallery, London.

3. Jobbra fent: Percy Bysshe Shelley, tintafestmény. Készítette: egy ismeretlen alkotó – 19. század eleje – National Portrait Gallery, London.

4. Balra lent: Posztumus portré Shelley-ről, amint írja “A megszabadított Prométheusz” költeményét,  festmény. Készítette: Joseph Severn – 1845 – Keats-Shelley Emlékház Rómában.

5. Jobbra lent: Percy Bysshe Shelley, festmény. Készítette: Amelia Curan – 1819 – National Portrait Gallery, London.
Amelia Curan, akit egy életre szóló barátság fűzött Shelley-hez, még tanuló volt, amikor ezt a festményt készítette Rómában.  Amelia nem tartotta egy jól sikerült alkotásnak; úgy vélte a portré nem adja vissza kellő mértékben a költő vonásait. Shelley halála után, Mary Shelley azonnal írt Amelia Curan-nak és elkérte tőle a férjéről készült festményt, amely így megmenekült a tűztől: Amelia Curan elpusztította a többi képet, mivel nem tartotta ezeket eléggé értékesnek. A költő barátai is többször kifejezték nemtetszésüket a Curan-féle portréval kapcsolatban, mégis ma ez a legismertebb az angol költőről.

Shelley gyakran találkozott a vallástagadó de Istenhívő William Godwinnal, Mary Wollstonecraft Godwin (1797-1851) apjával. Godwin hatása alatt számos verset írt, mint például az ismert Queen Mab: A Philosophical Poem (1813) című verset és különböző politikai reformokat követelő rendezvényeken is részt vett. Ugyancsak Godwin hatására fordult az ateizmus felől, Voltaire deizmusa felé. Percy Shelley szerelmes lett William Godwin lányába, akivel 1814-ben Svájcba szökött, hátrahagyva terhes feleségét és gyermekét. Tettüket mindkettőjük apja elítélte, ezért mindenféle anyagi támogatást megvontak tőlük. A párt Svájcban Byron fogadta be, Mary Wollstonecraft Godwin itt írta meg Frankenstein, avagy a modern Prométheusz című regényét melyet a Shelley és Byronnal történt csónakázás közben mesélt szellemtörténetek ihlettek.

Percy Byshe ShelleyEmlékmű (Christchuch Priory - Hampshire - Anglia)
Percy Byshe Shelley Emlékmű (Christchuch Priory – Hampshire – Anglia)

Az emlékművet Henry Weekes készítette 1854-ben. Az emlékmű Mary Shelleyt örökíti meg, amint siratja halott férjét.

1822. július 8-án egy Ariel nevű kis vitorlás hajó az Adriai-tengerből kiszögellő speziai öbölben szélviharba került, felfordult, s mind a négy utasa vízbe fulladt. Az egyik Shelley volt, a költő. Nem érte meg 30. születésnapját. Holttestét a hullámok négy nap múlva vetették partra. Jó barátja, az akkor már világhíres Byron a közelben lakott, ő rendezte meg a temetést. Ókori mintára a tengerparton máglyát emeltetett, a felcsapó lángok előtt búcsúztatta a jó barátot, akiről első találkozásukkor már felismerte, hogy egyenrangú társa a lázadás indulatában is, a szépség mámorában is. A hamvakat azután a tenger hullámaiba szórta. Ez is római szokás volt. Az pedig furcsán jelképes, hogy éppen egy Ariel nevű hajó pusztulásánál lelte halálát, hiszen őt már olykor életében is Arielhez, a Vihar jóságos és jótékony lebegő tündéréhez hasonlították. Hiszen személyes modora és bravúros verselése, játékosság és magasztosság összhangja személyében és művészetében mindig az angyali vagy tündéri jelzőket társította hozzá életében is, még inkább halálától fogva.

Shelley temetése (Louis Edouard Fournier)
Shelley temetése (Louis Edouard Fournier – 1889)

Fournier festményén a három alak Shelley közeli baráti köréből származik. Balról jobbra: a kalandor és író Trelawny, Leigh Hunt és Byron költők. Trelawny emlékirata szerint a szomorú esemény egy forró augusztusi napon történt. Fournier mégis úgy döntött, hogy figyelmen kívül hagyja ezt a leírást, és inkább szürke, borús időt festett, hogy ezzel kihangsúlyozza a pillanat komorságát és még drámaibbá tegye az egész képet.

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s