E.H. Gombrich: A művészet története (jegyzetek – 3)

A jegyzet ehhez a fejezethez készült: 
4. A szépszég birodalma – Hellasz és a görög világ az i.e. negyedik és az i.sz. első század között.

“A hellenisztikus művészet szereti a vad és szenvedélyes jeleneteket, és hogy hatásos, azt nem lehet tagadni.”

Nagy Sándor halála (i. e. 323) után, az i. e. IV. század végén,  kétszáz éves fejlődés vette kezdetét.Nagy Sándor hódításaival a görög világ hatalmasra tágult. Ázsia és Egyiptom népei, amelyek addig a hellénizmusnak csak félénk beszivárgásaival találkozhattak, átvették a görög ízlést, rendkívül változatossá téve a korstílust. Az új központok, Alexandria, Antiokheia, Pergamon a maguk jellegzetességeivel gazdagították a művészeti összképet.
A Nagy Sándor utáni görög történelmet és művészetet tehát hellenisztikusnak mondjuk, és így megkülönböztetjük a megelőző századok hellén, tehát egyszerűen görög időszakától. A hellenisztikus művészet Egyiptomban, mégpedig elsősorban Alexandriában is kialakult; több művészeti központ volt Kis-Ázsiában és a környező szigeteken (Pergamon, Rhodosz, Antiokheia); létezett egy itáliai hellenisztikus művészet, amelynek jelentős szerepe volt a római művészet kialakulásában; és végül magában a görög anyaországban is beszélhetünk hellenisztikus művészetről.

“Ebben az időben, ebben a légkörben bukkannak fel az első műgyűjtők. Egyes gazdag emberek képeket, szobrokat, vásárolnak, mesés összegeket fizetnek, ha az eredetit megszerezhetik, és ha nem, másolatot készítettnek róla. Az írók is többet foglalkoznak a művészettel, művészekkel, mint addig. Anekdotákat közölnek egyes művészek furcsa szokásairól, életmódjáról, kalauzokat írnak turisták számára.”

Építészet

“A 4. században megszületett a korinthoszi oszlop-stílus (Korinthosz is egyike volt a birodalom gazdag kereskedővárosainak). A csigavonalú ión faragványokhoz még gazdag levéldísz is járul az oszlopfő oldalain, és az egész épület díszesebb, gazdagabb.”

133705280_6388f5e6c9_o_nagykep

Szobrászat

[A Laokoón-csoport] Mikor 1506-ban kiásták, valósággal megrendítette a művészvilágot. A szoborcsoport azt a tragikus jelenetet örökíti meg, amelyet Vergilius Aeneiséből ismerünk. Laokoón trójai főpapot, aki figyelmezteti városa népét, hogy a faló veszedelmet rejt […], és ezzel majdnem meghiúsítja az istenek tervét, borzalmas módon pusztítják el a haragvó olümposziak. Mikor a tengerparton áldozatot akar mutatni Posszeidónnak, két óriási kígyót küldenek rá és boldogtalan fiaira, hogy összeroppantsák őket.

Laokoón. Márvány szoborcsoport, készült i.e.25 körül, Vatikán, Múzeum,
Laokoón. Márvány szoborcsoport, készült i.e.25 körül, Vatikán, Múzeum,

Festészet

“A kor nagyjai között több a festő, mint a szobrász, de azoknak a munkái elvesztek, csak annyit tudunk a festészetről, amennyit az irodalom feljegyzett róla. A festészet is a hétköznapi életből veszi témáit: borbélyüzleteket, színházi jeleneteket ábrázolnak. Hogy milyen módon, azt a Pompejiben kiásott freskók és mozaikok sejtetik.”

Virágszedő lány. Falfestmény Stabiaeból, i.sz. 1. sz. Nápoly, Museo Nazionale
Virágszedő lány. Falfestmény Stabiaeból, i.sz. 1. sz. Nápoly, Museo Nazionale
Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s