Giotto – jegyzetek

Giotto művészete fordulópontot jelent az európai festészet történetében. A 13. századi műhelyhagyományból kiindulva, többféle stílustendenciát egyesítve, megújította és új lehetőségekkel bővítette a figuraábrázolás eszköztárát, a komponálás módjait és kitágította a narratív elbeszélés kereteit. Empirikus térábrázolása pedig valódi előhírnöke a 15. század tudományos perspektívájának. Joggal tiszteli benne a művészettörténet az antikvitás utáni korok első igazi festőegyéniségét.

“A festőművészek hálával tartoznak a természetnek, hiszen szüntelenül róla vesznek példát, azon igyekeznek, hogy a legnemesebb és legszebb részleteinek javát elsajátítva utánozzák, lemásolják; véleményem szerint nem kisebb hála illeti Giotto firenzei festőt; ugyanis, mikor a pusztító háborúk eltörölték a föld színéről a rangos piktúrát, és megsemmisítették a műalkotásokat, Giotto, noha ügyefogyott mesterek között nőtt fel, Isten adományaként felélesztette és annyira felvirágoztatta a rossz útra tért művészetet, hogy már jónak lehetett nevezni. Giottót az a durva, tehetségtelen korszak csodálatos módon olyan lángeszű alkotómunkára késztette, hogy működése révén új életre kelt az ábrázolás művészete, amelyről kortársai keveset vagy éppen semmit se tudtak”.  (Vasari)

Giotto mintegy három évtizedet felölelő életművének jelentős emlékei a temperával festett táblaképek. Ezek legnagyobb része oltárkép, általában poliptichonok, illetve festett feszületek. Valószínűleg 1300 körül, a pisai ferences templom számára készítette azt az oltárképet, amelynek fő jelenete Szent Ferenc stigmatizációját ábrázolja. Az oltárkép új típust is képvisel: ez az első olyan retabulum, amelynek főjelenetét narratív jelenet foglalja el, és egyben az első, amelyben Szent Ferenc legendájának egyetlen kiemelt, bár tagadhatatlanul a legfontosabb epizódja került az oltárkép főhelyére. Ez a táblakép azon kevés művek egyike, amelyet Giotto szignált, a kereten ugyanis ez olvasható: Opus Iocti Florentini.

20

A trónoló Máriát a gyermekkel és szentekkel ábrázoló Maestát, amely eredetileg az Ognissanti templomban állt, követi a Cimabue és Duccio művei által képviselt, 13. századi formát, de a kép stílusa egyben e típus továbbfejlesztését is mutatja. Giotto művén, elődeiétől eltérően, a márványintarziával díszített, gótikus trónszék hihetően érzékelteti a tér mélységét, a rajta ülő Madonna pedig szoborszerű tömegével uralkodik a kompozíción. Giotto stílusának egy új rétege mutatkozik meg: a francia gótikus szobrászat hatása. “Giotto di Bondone (1266 -1337), a zseniális firenzei festő volt az, aki a bizánci tudás birtokában kitört a merev hagyományok bűvköréből egy egészen új világba, és a gótika élethű szoboralakjait átültette a festészetbe”. (E.H. Gombrich)

21

Giottót a freskói tették híressé. A padovai Scrovegni-kápolna, vagy másik ismert nevén, a közelben álló római amphiteátrum romjai miatt Aréna kápolna, Giotto legépebben fennmaradt műve, művészi színvonala alapján pedig ismert életművének, és a korszak festészetének talán legkiemelkedőbb emléke.

13

Heródes lakomája freskó esetében, különösen szembetűnő az épületábrázolások hangsúlyos szerepe a kompozícióban: a néző felé nyitott loggia, amelynek terében szabadon mozognak az alakok, nem a képtérrel párhuzamosan, hanem azzal enyhe szöget bezárva lett megfestve.

18

“Giotto újra felfedezte, hogyan lehet a térbeliséget érzékeltetni egy sík felületen. És neki ez nemcsak technikai mesterfogás, amivel a hatást fokozhatja.  Új értelmet ad festészetnek ezáltal. A régiek elbeszélték képekben a történetet, Giotto el tudja hitetni, hogy ott, a szemünk előtt történik minden.” (E.H. Gombrich)

Giotto híres festővé vált már a saját korában is. Ismerték a nevét és beszéltek róla. Az érdeklődés a művész személye és élete iránt szintén egy teljesen új jelenség volt akkoriban. Gombrich szerint ezzel is új fejezetet nyitott a művészettörténetben, ami ezentúl “egyre inkább a nagy művészek történetévé válik”.

Források:
E.H. Gombrich: A művészet története
http://tudasbazis.sulinet.hu/hu

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s