Mi is az impresszionizmus? – jegyzetek az előadásról (1)

A Magyar Nemzeti Galéria októberi előadássorozatának második előadásán Gimesy Péter művészettörténész az impresszionizmus újító szerepéről beszélt, hangsúlyozva az irányzat korszakos fontosságát, mint az az irányzat mely szakított a több évszázados akadémikus tradíciókkal és lefektette az alapjait a modern festészetnek.

Nem egy didaktikus prezentációt láthattunk az impresszionizmusról, hanem egy olyan megközelítést, mely  – amellett, hogy ismertette a fő jellemzőit – bemutatta ennek a stílusnak az egyediségét és azt, hogy miért van még ma is akkora hatással mind a művészetre, mind a művészetkedvelőkre.

Mindjárt az elején az előadó szembesített bennünket azzal, hogy mennyire óvatosan kell bánni a művészeti alkotások korszakolásával. Két festményt mutatott anélkül, hogy megemlítené a címüket vagy alkotójuk nevét, majd megkérdezte, hogy szerintünk ezek impresszionista festmények-e?

(A képekre kattintva nagyobb méret elérhető)

Basilius Grundmann: Falusi tűzvész kápolnával és feszülettel, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
Basilius Grundmann: Falusi tűzvész kápolnával és feszülettel, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
William Turner: Parton megtörő hullámok, Tate, London
William Turner: Parton megtörő hullámok, Tate, London

Ha az elsővel kapcsolatban nem is voltunk teljesen meggyőződve róla, de a másodikról már egyöntetűen azt állítottuk, hogy az biztos impresszionista. Mint kiderült, egyik sem az! Grundmann és Turner festménye is jóval az impresszionizmus születése előtti időszakból való: az elsőt hivatalosan a barokkhoz sorolják, a másodikat pedig a romantikához.
Turnernél maradva, Gimesy Péter párhuzamba helyezte a Parlament égéséről készített sorozatát Claude Monet sorozatával, amin szintén a londoni Parlament látható.

William Turner: A londoni Parlament égése, 1835
William Turner: A londoni Parlament égése, 1835
Claude Monet: A londoni Parlament, a ködön áttörő nap, 1904, Musée d'Orsay, Paris
Claude Monet: A londoni Parlament, a ködön áttörő nap, 1904, Musée d’Orsay, Paris

Egy másik sokkal szembetűnőbb párhuzamot is láthattunk a két festő között:

William Turner: A Loire-on, 1830
William Turner: A Loire-on, 1830
Claude Monet: Impresszió, a felkelő nap, 1872
Claude Monet: Impresszió, a felkelő nap, 1872

Monet festménye 1872-ben készült. A dátum azért lényeges, mert 1871-ben több francia festővel együtt hosszabb ideig Londonban tartózkodott, ahol alkalma volt tanulmányozni Turner képeit és az angol művész hatása Monet-ra egyértelmű. Turner igazán különcnek számított a maga idején, képei semmi máshoz nem hasonlítottak, amit abban a korban festettek. Egyik kedvenc motívuma a fény és főleg a tűz tükröződése a vízen. Ez a francia festőnél is megjelenik: Monet visszatérve Párizsba, megfesti a maga “különc” képét, viszont ő sokkal radikálisabban bontja fel a látványt, mint Turner. Monet alkotása  – Impresszió, a felkelő nap – lesz az irányzat névadója 1874-től, amikor is a festmény a publikum elé kerül az első impresszionista kiállítás alkalmából.

Turnerrel kapcsolatban egy kicsit hazafelé is tekintettünk, amikor összehasonlítottuk egyik munkáját Munkácsy Poros út II. festményével.

William Turner: Eső, gőz, sebesség
William Turner: Eső, gőz, sebesség
Munkácsy Mihály: Poros út II.
Munkácsy Mihály: Poros út II., Magyar Nemzeti Galéria, Budapest; fotó: MNG

Munkácsy képén észrevehető a késői Turner hatás, és nyugodtan el lehet róla mondani, hogy impresszionista stílusban készült.

Kapcsolódó blogbejegyzés:
Mi is az impresszionizmus? – jegyzetek az előadásról (3)
Mi is az impresszionizmus? – jegyzetek az előadásról (2)
Létezik-e magyar impresszionizmus? – jegyzetek az előadásról

Reklámok

Mi is az impresszionizmus? – jegyzetek az előadásról (1)” bejegyzéshez egy hozzászólás

  1. Visszajelzés: Mi is az impresszionizmus? – jegyzetek az előadásról (2)

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s