Mi is az impresszionizmus? – jegyzetek az előadásról (2)

A Magyar Nemzeti Galéria októberi előadássorozatának második, Gimesy Péter által tartott előadásán készített és saját olvasmányaim alapján kiegészített jegyzeteim.

Az impresszionizmus, bár sokszor konkrét évhez sőt dátumhoz. szokták kötni a születését, nyilván nem egyik napról a másikra jelent meg a művészet világában. Számos előzménye volt és ezeket közelebbről értelmezve érthetjük meg magát az impresszionizmust is, és azt is, hogy mekkora jelentősége volt annak az újfajta szemléletnek, amivel forradalmasította  az európai vizuális kultúrát.

Az előadás során betekintést kaptunk azokba az alkotásokba, melyek hatással voltak a később impresszionista festőknek elnevezett művészekre.

Manet “Reggeli a szabadban” című képével kezdtük a betekintést, mely 1863-ban komoly botrányt okozott. Ezen a festményen még szó nincs a jellegzetes impresszionista látványról, mégis ezt a festményt szokták az első lépésnek tekinteni az impresszionizmus felé vezető úton. A témája által jelenik meg a nagyon bátor szakítás az addig elfogadott művészeti kánonokkal: teljesen újszerű volt, hogy valaki korabeli, hétköznapi embereket fessen le egy teljesen hétköznapi tevékenység közben. A historikus vagy legendákból inspirált teátrális jeleneteket tartották nagyra, a letűnt korok életének megfestését, és mindig oly módon, hogy az alkotásnak legyen valami erkölcsi üzenete, vagy mutassa be az emberi karakter egy-egy kiemelkedő jellemzőjét, vagy emléket állítson a dicső történelmi múltnak, a nagy katonai tetteknek, illetve valamely kiemelkedő személyiségeknek. Manet festménye egyik sem volt ezek közül, mi több, azzal okozott megbotránkozást, hogy a festményén teljesen felöltözött férfiak mellett megjelenik egy meztelen nő. Az akt, mint olyan, természetesen nem volt sem ismeretlen, sem szokatlan; de ilyen környezetben megfesteni egy meztelen női testet még a franciáknak is sok volt.

Édouard Manet: Reggeli a szabadban, 1863
Édouard Manet: Reggeli a szabadban, 1863

Két évvel Manet után Monet is megfesti válaszként a maga “Reggeli a szabadban” képét, ami egyfelől sokkal nagyobb méretű, mint Manet alkotása, másfelől – azzal ellentétben – befejezetlen maradt. Monet társadalmilag elfogadhatóbb módon dolgozta fel a témát, de őt elsősorban a fények játéka érdekelte, és bizonyítani szerette volna ezzel a képpel, hogy milyen előnyei vannak a plein-air festészetnek. Azonnal lehet látni, mennyivel természetesebben hatnak a színek, és milyen más a fény, mint Manet műhelyben készült vásznán.

Claude Monet: Reggeli a szabadban, 1865
Claude Monet: Reggeli a szabadban, 1865

Az itthoni festészetben Szinyei Merse Pál “Majális” képét lehetne idesorolni, mivel mind a téma, mind az ecsetkezelés impresszionista. Nem szabad viszont elfelejteni, hogy ez a festmény mintegy évtizeddel később készült, mint ez előző kettő.

Szinyei Merse Pál: Majális, 1873
Szinyei Merse Pál: Majális, 1873, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, fotó: MNG

Egy másik kép, amit az impresszionizmus közvetlen előzményének tekint a művészettörténet Courbet “Sziklás táj Falgey-nél”. A kor híres festészeti akadémiáin a tájképeket is az alacsonyabb művészi értékű alkotások közé rangsorolták, de ezzel a tradícióval is szakítani fognak az impresszionisták. Courbet, akit egyébként realista festőként tartanak számon, ezen a képen az erős napfény hatását szerette volna megragadni, és a tünékeny árnyékokat a masszív, komor és mozdulatlan sziklákkal ellenpontozni. Az impresszionistákat is érdekelni fogja az erős napsütésben megjelenő táj, és a sziklák náluk is rendszeres motívumként szerepelnek majd.

Gustave Courbet: Sziklás táj Flagey-nél, 1855
Gustave Courbet: Sziklás táj Flagey-nél, 1855

Kapcsolódó blogbejegyzés:
Mi is az impresszionizmus? – jegyzetek az előadásról (1)
Mi is az impresszionizmus? – jegyzetek az előadásról (3)
Létezik-e magyar impresszionizmus? – jegyzetek az előadásról

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s