Mi is az impresszionizmus? – jegyzetek az előadásról (3)

A Magyar Nemzeti Galéria októberi előadás-sorozatának második előadásán készített és saját olvasmányaim alapján kiegészített jegyzeteim.

Az impresszionizmus születése szorosan összefügg a fotográfia felfedezésével a 19. század végén, ezért az előadás jelentős része a két vizuális művészet kapcsolatáról szólt. A legfontosabb közös nevező a múló pillanat megörökítése.

Elsősorban megismerkedtünk a világ első fotójával, mely camera obscura-val készült. Joseph Nicéphore Niépce készítette 1826-ban családja vidéki házában. Több órás exponálás kellett ahhoz, hogy ez a kép megszülessen.

Joseph Nicéphore Niépce fotója, 1826
Joseph Nicéphore Niépce fotója, 1826

A következő lépést a fotográfia történetében Louis Daguerre tette meg, aki kidolgozta a róla elnevezett dagerrotípia eljárást. Ennek alkalmazásával született meg az első olyan fénykép, amin már emberi alakok is láthatók. A kép a párizsi Boulevard du Temple körútról készült. A két alak egy cipőpucoló és kuncsaftja. Már akkoriban is  ez volt Párizs egyik legforgalmasabb útja mégsem látunk rajtuk kívül senki mást a képen, mintha  a körút kihalt lenne. Ez a hosszú exponálási idővel magyarázható: csak ez a két alak maradt egy helyben olyan sokáig, ameddig az expozíció tartott, ezért a kép csak őket rögzítette.

Louis Daguerre: Boulevard du Temple, 1838
Louis Daguerre: Boulevard du Temple, 1838

A Csatorna túlsó partján, Angliában, szintén az 1800-as évek közepe táján, Henry Fox Talbot kidolgozta a saját technikáját a képek rögzítésére: a talbotípiát (kalotípiát). Ugyanakkor ő volt az első fotóalbum készítője: “Pencil of Nature” (A természet ceruzája) címmel jelent meg 1844-ben.  A könyvbe a kedvenc fotói és fotográfiai témáit gyűjtötte össze. Rövid idő alatt ez a könyv nagyon népszerűvé válik Párizsban, így a kortárs festők figyelmét sem kerülheti el.

A szénakazal volt az egyik ilyen kedvenc témája: ezzel tudta megmutatni, hogyan lehet a vonalakat, mintákat és textúrát, valamint a jó megvilágítást úgy alkalmazni, hogy hangsúlyt adjon a rögzített motívumnak.

William Henry Fox Talbot: Szénakazal, 1845
William Henry Fox Talbot: Szénakazal, 1845

A szénakazalról Monet-nak egy teljes sorozata van:

Claude Monet: Szénakazal, nyár vége, 1891
Claude Monet: Szénakazal, nyár vége, 1891

Talbot több képet is készített a párizsi körutakról, és ez az impresszionistáknál is gyakori téma lesz.

William Henry Fox Talbot: Párizsi körutak képe (II)
William Henry Fox Talbot: Párizsi körutak képe (II)
Claude Monet: Boulevard des Capucines, 1873
Claude Monet: Boulevard des Capucines, 1873

Az impresszionista festészet számára nagyon fontos személyiség volt Thédore Duret, francia író, újságíró és művészetkritikus, aki az impresszionizmus egyik pártfogójaként sokat írt erről az irányzatról, és írásaiban igyekezett megmagyarázni a 19. századi közönségnek, hogy az új stílus természetes folytatása a nyugati festészet korábbi stílusainak. Továbbá ő volt az, aki felhívta az impresszionisták figyelmét a japán Katsushika Hokusai festő munkáira. Hokusai festményein a perspektíva egy teljesen másfajta alkalmazását láthatjuk: ugyanis az európai festészettől eltérően, ő több perspektívát használ egy képen belül. Az impresszionisták számára ez is egy módja volt a tradicionális látvány megbontására.

Hokusai: Shazai Hall - 35 kép Fujiról
Hokusai: Shazai Hall – 35 kép Fujiról
Claude Monet: Kert Sainte-Adresse-nél
Claude Monet: Kert Sainte-Adresse-nél

Érdekességképpen az előadás végén, miután arról is beszélt Gimesy Péter, mennyire jelentős volt a műgyűjtők szerepe az irányzat számára (például Gauguin volt az egyik elkötelezettje az impresszionista festményeknek), egy Pissarro festményt mutatott, mely most már egyfajta közvetlen kapocs a festő és a néző jelen ideje között. A kép hátterében az éppen akkor épülő Gare d’Orsay látható, mely eleinte vasútállomásként funkcionált, majd a ma már világszerte híres Musés d’Orsay lett belőle. Ez a Pissarro festmény is ott kapott helyet.

Camille Pissarro: A Tuileriák kertje, délután, 1900
Camille Pissarro: A Tuileriák kertje, délután, 1900
Advertisements

Mi is az impresszionizmus? – jegyzetek az előadásról (3)” bejegyzéshez egy hozzászólás

  1. Visszajelzés: Mi is az impresszionizmus? – jegyzetek az előadásról (2)

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s