Festészet és opera: Munkácsy és az Aranyecset balett

AranyecsetElőször a plakátot láttam meg futólag a metró mozgólépcsőjéről. Először a címe tűnt fel: “Aranyecset”. Azonnal feléledtek bennem az emlékek Dallos Sándor azonos című regényéről. Azt hiszem, én Dallos miatt lettem szerelmes a festészetbe, és Munkácsyról írt sorainak köszönhetően kezdtem el érteni a festményeket, ugyanis a regény által meghatározó betekintést kaptam a festői alkotói folyamatokba, abba a rejtelmes világba, ami azóta se szűnt meg lenyűgözni. Újabb metró utazás, újabb találkozás a plakáttal. Ezúttal meglepődve láttam, hogy ez egy balett előadás az Operában. Valamiért akkor azt gondoltam, hogy a cím ezek szerint csakis egybeesés lehet, hiszen ha balett, akkor sok köze nem lehet a festészethez, főleg Munkácsyhoz. Azóta már tudom, hogy nem ez az első alkalom, hogy a balett és a festészet találkoznak egy magyar színpadon, ugyanis Csontváry A cédrus című festménye alapján már született egy balettelőadás jó néhány évvel ezelőtt. Harmadik alkalommal észrevettem, hogy a balett-táncos a plakáton egy képkeretben áll, és akkor már elhatároztam, hogy mégis utánanézek, mi lehet ez. Még akkor is, amikor a géphez ültem, úgy gondoltam, ekkora szerencsém mégsem lehet, hogy balett készül egyik kedvenc regényemből, és főleg abból, melynek meghatározó szerepe volt abban, ahogy bekerült a képzőművészet az életembe. Pár perce vettem meg az elektronikus jegyet a szerdai előadásra…

A regény

covers_67357Fülszöveg: Az Aranyecset Munkácsy Mihály regényes életrajzának második kötete, amelyben az író a művész párizsi éveit mutatja be; a siker, a beérkezés éveit, örömeit és gyötrelmét, s a betegség okozta művészi és emberi hanyatlást. Dallos Sándor teljes részletességgel avatja be az olvasót a festõ életének minden mozzanatába. Magánéletének intim részleteit éppúgy megismerhetjük, mint fizikailag és szellemileg egyaránt kemény munkáját. A két regénybõl egy mozgalmas, romantikus és drámai életutat ismerhet meg az olvasó, melynek hatására alig várja, hogy a festõ műveivel találkozzon, és újra meg újra megcsodálhassa azokat.

“Mert a fantázia sokfelé elszaladhat egy dologgal.” (Dallos Sándor – Aranyecset)

A balett

Előkészületek: Dallos regényét a balett koreográfusa is olvasta, továbbá nagy hatást gyakorolt rá a Krisztus-trilógia, amit a Nemzeti Galéria kiállításán látott még évekkel ezelőtt. A két élmény együtt ihlette meg a balett megalkotására. Annak érdekében, hogy mind a szereplők (Munkácsy és híres festő társai, mint például Paál vagy Benczur), mind a kor (XIX. század Párizsa és az ottani művészi körök) és a festmények hangulata hitelesen jelenjenek meg a színpadon, Pártay Lilla elbeszélgetett Pákh Imre Munkácsy-gyűjtővel, megnézte a hagyatékot, majd levéltári anyagokat tekintett át. Mivel a zene lényeges eleme a balett produkciónak, ennek is természetes módon kellett illeszkednie az egész koncepcióhoz, úgyhogy az Aranyecset koreográfusa kutatást végzett a Zenei Gyűjteményben, hogy a kornak megfelelő zenéket válogathassa össze. Ennek a kutatásnak az eredményeként esett végül a választás a három híres zeneszerző egyes darabjaira: “Így választottam ki végül Liszt Ferencet, Wagnert és Berliozt. Az első felvonás, amikor a cselekmény szerint a sikere teljében lévő festő szalonjába Párizs előkelőségeit hívja meg, szinte kiáltott Berlioz zenéje után, ehhez pedig klasszikus balettanyagot állítottam össze. A cselekményidő előrehaladásával egyre több modern elemet szőttem a koreográfiába, izgalmas játék volt a kettőt egymásba dolgozni. Az öregkori Liszt zenéjét, ami rendkívül meditatív és elgondolkodtató, a harmadik felvonásban használtam fel. A zenei szerkesztés Medveczky Ádám munkáját dicséri, aki az általam kiválasztott zenéket úgy illesztette össze, hogy a különbözőségeket senki nem fogja észrevenni.”
A háromfelvonásos balett része annak a célkitűzésnek, amit még az évad repertoárjának összeállításánál maga elé állított Solymosi Tamás balettigazgató: „…arra törekedtem, hogy minél több új előadással álljunk a közönség elé, s ezek között, ha lehet, olyan ősbemutató is szerepeljen, amely kifejezetten a Magyar Nemzeti Balett együttesének készül.”

Az alkotói csapat néhány tagja

Pártay Lilla  Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas táncművész és koreográfus neve nem ismeretlen a hazai balettet kedvelő közönség számára, ugyanis az ő nevéhez fűződnek olyan – szintén irodalmi műveken alapuló, erős narratív vonallal rendelkező –  előadások, mint Anna Karenina vagy az Elfújta a szél. Ötvenkét éve tagja az operaháznak; ennek az időszaknak az első szakaszát az előadó-művészetnek szentelte vezető magántáncosnőként, második felét pedig 1991-től az alkotóművészetnek, a koreografálásnak. Tizennégy évig volt a Fővárosi Operettszinház balett-igazgatója. A Halhatatlanok Társaságának honlapján ezt olvashatjuk róla: “Balerinaként rendkívüli muzikalitás és drámai kifejezőerő jellemzi Pártay Lilla szerepformálásait, s ezeket az előadó-művészi erényeket koreográfusként is jól kamatoztatja mind cselekmény nélküli egyfelvonásosaiban, mind pedig többfelvonásos táncdrámáiban.” Nyilatkozata az előadásról és annak születésének körülményeiről: ” [a három hatalmas Munkácsy-festmény] Lenyűgözött és elbűvölt, ezzel együtt monumentalitása kicsit riasztóan is hatott rám. Végül a darabot nem is a festményekből kezdtem el kidolgozni, hanem Dallos Sándor életrajzi regényéből kiindulva, amelyből részletesen kiderül, hogy Munkácsynak hihetetlen izgalmas élete volt. Úgy éreztem, hogy dramaturgiailag ennél jobb témát nem találhatok, mint ezt tánccá formálni.”

Balatoni Mónika dramaturg a Színművészeti Főiskola után először a Nemzeti Színházhoz szerződött. Emellett egy évig az akkor induló színházi lap – a Repertoár – főszerkesztője volt. Két év Nemzeti Színházi szerződés után az akkori igazgató felkérésére a felújítás utáni Madách Színház dramaturgja, rendezője lett, ahol azóta is dolgozik. Dramaturgiai munkái között nála is találunk regény feldolgozásokat, mint például Mikszáth Kálmán “Különös házasságát”. Nyilatkozata a balettről: “Egy kifejezetten markáns, érzelmekkel és indulatokkal teli, a munka terén roppant teherbírású művészt ábrázoltunk, akinek az élete egyformán volt tele kudarcokkal és felemelkedésekkel is – a librettó elsősorban vívódásait mutatja be. Munkácsy rengeteget utazott, így a színpadon sok helyszínt, korszakot és szereplőt kellett megjeleníteni a központi szereplő mellett. Végeredményképp a festmények, a zene és a tánc együtt nyújtanak egyedülálló élményt.”

Horesnyi Balázs díszlettervező karrierjének kezdete is a Madách Színházhoz kötődik, bár ma mint szabadúszó dolgozik. Az ő munkái között is vannak olyan tervezések melyek olyan klasszikus regényekhez színpadra viteléhez készültek, mint  Bulgakov: A Mester és Margarita vagy Dosztojevszkij: Karamazov testvérek. A Magyar Állami Operaházban először 1999-ben dolgozott, Rossini Hamupipőkéjének díszleteit tervezte.

Oláh Zoltán és Aliya Tanykpayeva (Forrás: tanckritika.hu)
Oláh Zoltán és Aliya Tanykpayeva (fotó: tanckritika.hu)

Táncosok:

A címszerepet Oláh Zoltán első magántáncos mellett Kekalo Jurij táncolja. A huszonhét éves ukrán művész amellett, hogy a Harkovi Nemzeti Operaházban vendégként táncolt szólószerepeket, a Kijevi Nemzeti Balett, majd a szentpétervári Eifmann Balett társulatának tagja volt. Solymosi Tamás egy évvel ezelőtt szerződtette az Operaház balett társulatához. További szereposztás:

  • Paál László – Leblanc Gergely
  • Cecil – Popova Aleszja 
  • Sven – Felméry Lili 
  • A “Sors” – Simon István 
  • Charlott – Boros Ildikó 
  • Ewyly – Süveges Nóra
  • Fekete nő – Juratsek Julianna
  • Székely Bertalan – Katona Bálint
  • Zichy Mihály – Taravillo Carlos
  • Benczúr Gyula – Szakács Attila
  • Mednyánszky László – Kerényi Miklós Dávid

Az Aranyecset  november 10-ig még négy alkalommal látható az Operában, és érdemes minél hamarabb jegyet venni, mert már alig van néhány szabad hely.

Kritika a darabról: Kutszegi Csaba: Miért beteg a magyar balett (is)?

“Én világéletemben a magam útján jártam, miért keressek másat?” (Dallos Sándor – Aranyecset)

Kapcsolódó blogbejegyzés:
Aranyecset: balett három felvonásban (élménybeszámoló)

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s