Jan van der Heyden: Szobasarok ritkaságokkal

A mai Szépművészetibe tett látogatás során ez a festmény hívta fel magára a figyelmemet a holland gyűjteményben:

Jan van der Heyden: Szobasarok ritkaságokkal, 1712
Jan van der Heyden: Szobasarok ritkaságokkal, 1712, Szépművészeti Múzeum

Vécsey Axel leírásában a Szépművészeti Múzeum honlapján ezt olvashatjuk a festményről:

“Az előteret uraló Biblia a Prédikátor könyvének híres sorainál áll nyitva: Vanitas Vanitatum et omnia Vanitas, azaz hiábavalóságok hiábavalósága, minden hiábavaló. Akárha zord képmutogató magyarázna pálcával a kézben, a könyv szinte szánkba rágja az üzenetet: hasztalan lom a földi lét minden tudása és szépsége, hisz végül úgyis jön az elmúlás, és elenyészik minden, mit az ember felhalmozott. Az efféle “vanitas-csendéleteknek” régi hagyománya van, ám kezdetben inkább csak a dőzsölést kárhoztatták. Itt viszont a tárgyak már a világ kultúrájának teljes tárházát képviselik, nemest is, nemcsak a fényűzőt. […] A festő és feltaláló Jan van der Heyden halála évében, hetvenöt évesen alkotta ezt az összegző remekművet, s a gondolat nyilván összefügg a közelítő vég érzetével. De ha hiábavalóságnak érezte is, csak megcsillogtatta még utoljára virtuóz tudását, ami háromszáz éve óvja nevét a feledéstől.”

Lássuk a részleteket:

A “földi szépség”, a felhalmozott gazdagság az olyan értékes vagy ritka tárgyakban jelenik meg , melyek a világ minden tájáról származnak, mintegy felrajzolva a holland kereskedelmi flotta útvonalait. Ilyen például a török szőnyeg, a kínai selyem, a japán fegyvergyűjtemény, vagy a Dél-Amerikából származó kipreparált tatu. Európából való a német sokfiókos szekrény, és az európai kultúrára utal a festmény a kandalló felett, mely egy Giovanni Cesare Testa metszet után készült.

Giovanni Cesare Testa: Dido öngyilkosssága, 1650
Giovanni Cesare Testa: Dido öngyilkosssága, 1650

A felhalmozott tudást, a világ megismeréséből származó hiábavaló ambíciót a könyvek és a két gömb képviseli. Az atlasz szintén nem egy véletlen oldalnál van nyitva, hanem egy fontos történelmi momentumra utal: Bergennél van nyitva, ahol a szabadságharc első diadalát aratták, és ez az esemény jelképesen az ország “születésének” pillanata.

Mint minden vanitas festményen, ez is tele van jelentésekkel és szimbólumokkal, éppen emiatt olyan izgalmas kaland felfedezni, hogy melyik apró részlet, mit takar.

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s