Művészettörténet tanfolyam – jegyzetek (1)

A Khan Academy Művészettörténet online tanfolyam alapján készített jegyzeteim.


Modul 1: A művészet definíciói és funkciói, vizuális gondolkodás

A művészet definíciója:

  • a képességek és a kreatív képzelőerő tudatos használata legfőképpen esztétikus tárgyak alkotásában (a Merriam-Webster értelmező szótár szerint);
  • nincs általánosan elfogadott meghatározás;
  • az emberi tapasztalások vizuális megfogalmazása különböző médiumok/eszközök segítségével;
  • “…Végső soron a kíváncsiság érzete,
    eme üres terek s a hozzájuk tartozó absztrakt tájak
    iránt, képezi magát a művészetet.” (Joszif Brodszkij: Új élet)

Forma és tartalom:

A forma:

  • a műalkotás mérete;
  • a műalkotás közvetítő eszköze (festmény, szobor, tánc, stb.);
  • a műalkotás kompozíciós elemei (alakok, vonalak, színek, stb.)

A tartalom:

  • minden olyan jel vagy utalás, ami segít megérteni, miről szól egy adott műalkotás;
  • néha homályos vagy rejtett – ilyenkor egyéb forrásokból is szükségünk van információkra, hogy megértsük az adott műalkotást.

Esztétika:

  • filozófiai érvelés a szépség mibenlétéről;
  • központi fogalom minden művészeti kutatás esetében;
  • erősen összefonódik olyan fogalmakkal, amelyek az ízléssel vagy a kulturális konvenciókkal vannak kapcsolatban.

Szubjektív és objektív perspektívák

Egy műalkotásnak akkor szubjektív a megítélése, ha:

  • először csak nézzük a műalkotást és csak azután látjuk; először eldöntjük “tetszik” – “nem tetszik” alapon, hogyan viszonyulunk hozzá, és csak azután igyekszünk megérteni, miről szól;
  • minden vélemény az adott műalkotásról a néző érzelmein és gondolatain alapszik.

Egy műalkotásnak akkor objektív a megítélése, ha:

  • a vélemény a műalkotás tulajdonságainak az értelmezésével indul;
  • az a célja, hogy minél több olyan jelet/utalást felfedezzen, ami segít megérteni, mit közvetít az adott műalkotás, illetve hogyan hat az emberekre;
  • nem zárja ki az emocionális reakciót, de háttérbe helyre azt.

A művészet funkciói

Leírás
A művészet leírást adhat az emberről, illetve az emberi életről és környezetről.

Portré:

  • fizikai tulajdonságokat mutat be;
  • egyedi személyiségvonásokat igyekszik kifejezni;
  • társadalmi státuszra/szerepre tartalmaz utalásokat;
    Pl. Nofertiti egyiptomi királynő büsztje az uralkodó szépségét és fenségét mutatja be.
Thotmesz: Nofertiti büsztje, 1340 i.e. körül, Neues Museum, Staatliche Museen zu Berlin (kép forrása: artsandculture.google.com)

 

Tájkép

  • a természetes vagy az ember által létrehozott környezetet mutatja be;
  • földrajzilag meghatározható helyszínekre, építészeti egységekre, bizonyos évszakra, napszakra, geológiai alakzatokra stb. tartalmazhat utalásokat;
  • a művész észlelési és megfigyelési képességeit helyezi előtérbe.
id. Markó Károly: Halászok, 1851, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest (kép forrása: hung-art.hu)

Tudományos illusztráció

  • a fotográfia megjelenése előtt fontos kommunikációs közeg;
  • a pontosságra és a részletgazdag leírásra való törekvés miatt sorolható a művészeti alkotások közé;
  • a használhatóság kerül előtérbe, nem az esztétikum.
Banksia coccinea (Illustrationes Florae Novae Hollandiae)

 

Értéknövelés
A művészet törekedhet a környezetünkben levő tárgyak (esztétikai) értéknövelésére, annak érdekében, hogy az emberi környezet minél kényelmesebb és ugyanakkor minél kifejezőbb legyen.

  • ez az utilitarista szerepe a művészetnek;
  • célja a hétköznapi tárgyak szépítése: textíliák, dekorációk, design produktumok.

Narratíva – történet mesélés
A művészek kombinálhatják az ábrázolást sokkal komplexebb elemekkel annak érdekében, hogy behozzák a narratívát a művészetbe.

  • téma (a műalkotásban fellelhető tárgyak és figurák összessége) felhasználása oly módon, hogy történet mesélést tegyen lehetővé;
  • a narratív tradíció nagyon erős minden kultúrában; ezáltal kerülnek megörökítésre az adott kultúra morális értékei, a felhalmozott tudása, a történelmi értékei stb.

Spiritualitás, mitológia, fantázia
Az ilyen alkotásokban a saját ismert világunkon túl terjedő világok ábrázolására való törekedés kerül kifejezésre.

  • szorosan kapcsolódik a narratív funkcióhoz;
  • a spiritualitás, a mitológia és a fantázia világa sokkal gazdagabb a művész számára, mint a hétköznapi emberek világa, és számára sokkal kézenfekvőbb ennek  a világnak az ábrázolása vizuális eszközökkel.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.