Alison Cole: Perspektíva (jegyzetek – 2)

A könyvben természetesen Andrea Mantegna is helyet kapott  a Camera degli Sposi oculus freskójával, illetve A halott Krisztus siratása című festményével; ezeken – a perspektívát továbbgondolva – a festő az ábrázolt jelenetek szemtanújává, mi több: résztvevőjévé tette a nézőt. Az egyiken mókás térbeliség, a másikon a nyugtalanító, zavarba ejtő közelség… mindkettő mesterien megoldva.

Mantegna után egy pazar, részletekben és szimbólumokban rendkívül gazdag, aprólékos igényességgel megfestett ornamentikát elénk táró kép: Carlo Crivelli Angyali üdvözlete, mely többek között tökéletesen bemutatja a művész perspektivikus szakértelmét.

Carlo Crivelli: Angyali üdvözlet, 1486
Carlo Crivelli: Angyali üdvözlet, 1486, National Gallery, London; fotó: NGL

Mivel alkalmam volt közelebbről is megismerkedni ezzel a festménnyel az egyik festészettörténeti előadáson, itt most csak bizonyos részleteket jegyeznék le. A szerző például felhívja az olvasó (néző) figyelmét arra, hogy Gábriel arkangyal dicsfényének az alakja nem a megszokott karika, hanem egy lapos tányérra emlékeztet – Crivelli ezzel az aprósággal is  fitogtatni akarja, hogy milyen nagyszerűen tudja alkalmazni a rövidülést.

Carlo Crivelli: Angyali üdvözlet, 1486, National Gallery, London (részlet)
Carlo Crivelli: Angyali üdvözlet, 1486, National Gallery, London (részlet)

A térhatást is ilyen elsőre fel sem tűnő részletekkel éri el a festő. Például egy perspektíva trükköt alkalmazva Crivelli úgy helyezi el a kalitkát, a cserepes virágot és a könyvet a háttérben látható mellvéden, mintha ezek bizonytalanul egyensúlyoznának a szélén; az illúziót az teljesíti ki, hogy az aláhulló drapéria mély árnyékot vet az falra.

Carlo Crivelli: Angyali üdvözlet, 1486, National Gallery, London (részlet)
Carlo Crivelli: Angyali üdvözlet, 1486, National Gallery, London (részlet)

A előtérben látható építészeti keretről beszélve, mely segítségével a festő elválasztja a kép világát a néző világától, Alison Cole megemlíti az itt meglepően elhelyezett almát és tököt…Ez azért érdekes, mert más írásokban a tök az uborka (én mindkettőt bele tudom képzelni), és mert Cole szimbolikus jelentőséget tulajdonít ennek a két tárgynak: a tök Jézus feltámadásának jelképe (azt sajnos nem magyarázza el, hogy miért), miközben az alma Éva bűnbeesésére utalna. Más elemzésekben viszont azt olvashatjuk, hogy az alma Mária-szimbólum, szóval ennek mindenképpen érdemes alaposabban is utánanézni.
Szintén perspektivikus mutatvány Mária szobájának négyzethálós ablaka, mely meggyőzően zárja körül a párkányon látható cserepes növényt, a térbeliség tökéletes illúzióját keltve. A háttérben, ahol a festmény enyészpontja is található, visszaköszön ez a motívum; a szerző szerint ez utalás lenne Alberti “graticolá”-jára (perspektívahálójára), amelyet elképzelhető, hogy Crivelli is használt a perspektíva megszerkesztésére.

Carlo Crivelli: Angyali üdvözlet, 1486, National Gallery, London (részlet)
Carlo Crivelli: Angyali üdvözlet, 1486, National Gallery, London (részlet)

“A perspektíva ügyesen irányítja a szemet a narratív részletekre. Jól követhetjük, merre néz az a férfi, aki a kezét a szeméhez emeli: tekintete az egyik ortogonális mentén ahhoz a nyíláshoz vezet, amelyen át a Szentlélek a palotába jut.”

Carlo Crivelli: Angyali üdvözlet, 1486, National Gallery, London (részlet)
Carlo Crivelli: Angyali üdvözlet, 1486, National Gallery, London (részlet)
Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s