Veszedelmes viszonyok spanyol gallérban, avagy április a Nemzeti Galériában

A következő hónapban a Magyar Nemzeti Galéria programjainak fő témája a „Férfi és nő” címet viseli. Ugyanezzel a címmel kerül megrendezésre április 10-én a Múzeum+ is (részletes program itt), valamint a Gimesy Péter művészettörténész által szombatonként tartott tematikus tárlatvezetések is e köré a téma köré szerveződnek.  A hétvégi tárlatvezetések sorozata oly módon épül föl, hogy a téma feldolgozását több korszakon és művészeti stíluson keresztül ismerje meg a közönség. Természetesen, bár egy bizonyos vezérfonalat követnek – mely lehetővé teszi azok számára, akik részt vesznek mindhárom tárlatvezetésen, hogy a végén egy teljes képet kapjanak -, külön-külön is igazán tartalmas élménynek ígérkeznek. A kalandozás az izgalmasan bonyolult és rejtélyes férfi-nő kapcsolatot megjelenítő alkotások között a XVII. században kezdődik a barokk kor főúri párosaival és a Habsburg uralkodókhoz kapcsolódó barokk képzőművészeti ábrázolásokkal egy kis kitekintéssel az ezt megelőző manierista korszakra (Barokk főúri párosok – április 05); majd folytatódik a XX. században, mely alkalommal a nő mint múzsa, a férfi pedig mint alkotó lesz a téma (A múzsa keresése – április 12.); végezetül pedig visszakanyarodunk a XIX. századi festményekhez, ahol egy teljesen másfajta, a művészetben is reprezentált párkapcsolati szemlélettel ismerkedhetünk meg közelebbről (Veszedelmes viszonyok– április 26).

Aki szokott járni Gimesy Péter tárlatvezetéseire, az már előre tudja, hogy nem kizárólag a meghirdetett témakörhöz tartozó festmények és szobrok ismertetésére és részleteik leírására számíthat, hanem egyfelől egy sokkal tágabb kitekintésre, mely sokszor az irodalommal, filozófiával vagy éppenséggel a filmtörténettel való igen érdekes és elgondolkodtató párhuzamokat vagy összefüggéseket fed fel, másfelől pedig kifejezetten közvetlen, mondhatnám baráti hangulatban zajló, sajátos humorral fűszerezett tárlatvezetésekre, melyek tartalmas szórakozást nyújtanak.

Íme, egy kis ízelítő az első tárlatvezetés során bemutatásra kerülő alkotásokból:

Pozsony környéki szobrász: Gróf Esterházy Ferencné Thököly Katalin és Gróf Esterházy Ferenc
Pozsony környéki szobrász: Gróf Esterházy Ferencné Thököly Katalin és Gróf Esterházy Ferenc
Pozsony környéki szobrász: Herceg Esterházy Pálné és Herceg Esterházy Pál
Pozsony környéki szobrász: Herceg Esterházy Pálné és Herceg Esterházy Pál

Az Esterházy nemesi család négy tagját ábrázoló két térdelő szoborpár egyes feltételezések szerint síremlékfigurának készült. Erre leginkább az utalhat, hogy az alkotó nem faragta ki a lábakat hátrafelé. Ennek alapján arra lehet következtetni, hogy ezeket falfülkékbe szánták. Az is lehet, hogy a szobrok bronz síremlékfigurák fából készült öntőmintái lettek volna, melyek végleges formába való kiöntése elmaradt. Más nézetek szerint viszont ezek fogadalmi szobrok, tehát az volt a szerepük, hogy miután fogadalmi ajándékként elhelyezésre kerültek egy templomban vagy szentélyben, az ábrázolt alakot helyettesítve fohászkodjanak Istenhez. Hogy mi a mai szakmabeliek által leginkább elfogadott magyarázat, az minden bizonnyal ki fog derülni a tárlatvezetés során.

Kikről is van szó pontosan?

Esterházy Pál (1635-1713) magyar gróf és birodalmi herceg volt, akit 1681-ben Magyarország nádorává választottak meg a soproni országgyűlésen. A politika mellett más területeken is kiemelkedő teljesítményei voltak, így például ő a hazai barokk költészet egyik kiemelkedő alakja, valamint a „Harmonia caelestis” címen gyűjteményes formában megjelent kantáták szerzője. Ugyanakkor nagy műgyűjtő és műpártolóként is hírnevet szerzett magának. A felesége, Esterházy Orsolya, az unokahúga volt. 1655-ben házasodtak össze és 18 gyermekük született, melyből csak kevesebb, mint a fele élte meg a felnőttkort.  Pál fiatalkori naplójában a következő intim részlet olvasható kettejük kapcsolatának kezdetéről: „Ezen vacatiókban egykor az én kedves mátkám [Esterházy Orsolya] szállásomra jövén reggel idején, hogy még az ágyban fekünném s alunnám, általölelvén megcsókolt; kire fölébredvén, én is viszont megcsókoltam. Mely dologgal annyira magához kapcsolt, hogy én is fölötte igen kezdeném szeretni. De ebben mások semmit nem tudtak, csak egy Marianka névő szolgáló leány, azki jelen volt, ki az húgom dajkájának leánya volt.”

Késmárki gróf Thököly Katalin (1655-1701), Esterházy Ferenc felesége, Thököly Imre testvére volt. Katalin és Ferenc 1670-ben kötöttek házasságot, pár nappal Árva vára ostromának megkezdése előtt. Ha az elején említettem a fogadalmi szobrokat, akkor itt mindenképpen szólnom kell arról, hogy kettejükről készült egy fogadalmi festmény. Ez a kép eredetileg a Pápai ferences templom szentélyének falán függött díszes keretben.  Az Esterházy házaspárt ábrázolja, amint felajánlják a várost Máriacelli Szűzanyának.  A festmény latin feliratának fordítása: „Fogadalomból felajánlották a háború és az átkozott pestis idején. Védd meg e helyet az ellenségtől, a pestist pedig távoztasd el innét.” Ennek az alkotásnak a valódi értéke viszont talán abban rejlik, hogy a háttérben látható pápai középkori templom és vár egyetlen hiteles korabeli ábrázolásait tartalmazza.

VIII

Talán a fentiekből is kiderül, hogy nem lehet a barokk képzőművészetről beszélni anélkül, hogy ne térjünk ki a XVII.-XVIII. század politikai, társadalmi, vallási vagy éppenséggel életviteli hátterére, és a tárlatvezetések kétségtelenül ezeket az aspektusokat is megvilágítják majd, legalábbis azokat a részleteket, melyek lényegesek az adott alkotások helyes értelmezése érdekében. Így kerül képbe például a bejegyzésem címében is említett spanyol gallér… Hogy pontosan melyik képbe, hogyan és miért, az viszont már csak helyszínen derülhet ki, úgyhogy  kár lenne kihagyni a szombat délutáni látogatásokat a Nemzeti Galériába.
Én biztos ott leszek, és majd jelentkezem az élménybeszámolókkal 🙂

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s