Művészettörténet tanfolyam – jegyzetek (5)

Saylor.org Művészettörténet online tanfolyam alapján készített jegyzeteim.

Vizuális eszközök és elvek a művészetben (I. rész)

Ahogy a beszélt nyelv alkotóelemei a betűk, úgy a művészi kompozíció építőelemei a különböző vizuális eszközök és elvek, melyek segítségével a műalkotás gondolatokat, érzelmeket közvetít. A kompozíció egy kép vagy egy tárgy belső elrendezése a szerkesztés szabályainak megfelelően. “A plasztikai eszközök rendszerezésével a kompozíció a mű alapvető összefüggéseit határozza meg: a felület tagolódását, a formák elhelyezkedését és arányait. Ezzel pedig értelmünk egyik legfőbb szükségletét, az összefüggések utáni vágyat elégíti ki.” – írja René Berger A festészet felfedezése  című könyvében. Egy másik definíciót is olvashatunk tőle: “A szó legtágabb értelmében tehát a kompozíció azoknak a tényezőknek összességét jelenti, amelyek megszabják a mű összetartó erejét biztosító belső összefüggéseket. E belső “egyetértést” a művészi  kifejezés hozza létre, amely a szemlélőben egységes benyomásként tudatosodik.”

A pont

  • az a vizuális eszköz, mely az összes többinek az alapja;
  • amikor a művész létrehoz egy pontot egy felületen (ALAP), akkor ezzel már azonnal létesít egy úgynevezett ALAKZAT-ALAP kapcsolatot;
  • a művészi alkotás mindig két részre oszlik: az alap és minden, ami az alapon helyezkedik el
  • a pont akár önmagában is használható formák létrehozásában, ahogy ezt a XIX. századi pointillizmus irányzat képviselőinek munkáin láthatjuk.
Georges Seurat: Parádé /avagy Cirkuszi előjáték (részlet), 1888, Metropolitan Museum, New York
Georges Seurat: Parádé /avagy Cirkuszi előjáték (részlet), 1888, Metropolitan Museum, New York

 

A vonal

  • ha már két vagy több pontot összekötünk, akkor egy vonalat kapunk;
  • költői definíciója szerint a vonal egy mozgásban levő pont;
  • a vonalak lehetnek:
    • statikus vonalak;
    • dinamikus vonalak (meghatározzák a kompozíció mozgását, irányát, energiavonalait);
    • valós vonalak: azok a vonalak, amelyeket a művész valóban megrajzolt/megfestett, és mi is láthatunk az alkotáson;
    • képzeletbeli vonalak: azok a vonalak, amelyek a különböző alakzatok, felületek vizuális összekapcsolásával jönnek létre;
    • egyenes/klasszikus vonalak:
      • leginkább ezek a vonalak strukturálják a kompozíciót (függőlegesen, vízszintesen vagy átlósan);
      • természetüknél fogva a stabilitás érzetét keltik a nézőben;
    • organikus vonalak: a görbe vonalak, amelyek egy dinamikus jelleget kölcsönöznek a képnek, és bizonyos esetekben meghatározhatatlan útvonalat követnek;
    • kontúrvonalak: ezek határozzák meg a különböző formákat nyomvonalat képezve az adott forma szélén;
    • kereszt-kontúr vonalak: egy adott forma felületén különböző irányokat követnek, és az a szerepük, hogy elkülönítsék a felület különböző részeit. Ezeknek a vonalaknak köszönhető, hogy a lapos formák plasztikussá válnak, illetve ezekkel a vonalakkal lehet megoldani az árnyékolást;
    • vonalkák (hatch line – angolul): egymástól kis távolságra ismétlődő kisebb vonalak, amelyek általában mind ugyanazt az irányt követik; árnyalják a formákat és textúrát kölcsönöznek felületüknek;
    • kereszt-vonalkák (cross-hatch line – angolul): még több tónust és textúrát kölcsönöznek az adott formának; bármilyen irányban haladhatnak; több rétegben alkalmazva komplexebb árnyékolást hoznak létre, illetve színezésnél több valőrt lehet elérni.
  • A vonal minőségét tekintve:
    • a szakadozott élű, “recés” vonalak feszültségkeltők;
    • a hullámzó vonalak nyugalmat árasztanak.

Lássuk néhány példát a fentiekre:

Velázquez Udvarhölgyek című festményén megfigyelhetjük az egyenes/klasszikus vonalakat a kép balra látható festőállványon, illetve hátsó és oldalsó falon látható képkereteknél, a görbe/organikus vonalakat pedig a szereplők ruháin:

 

VEL_01

A fenti képen kiemelt egyenes és görbe vonalak mind valósak. Ezekkel ellentétben az, amit a szereplők fejmagasságában húzunk meg egy képzeletbeli vonal, mely a kompozíció dinamizmusában játszik fontos szerepet: ellensúlyként jelenik meg a sötét háttér statikus jellegével.

Velázquez: Udvarhölgyek

A kereszt-kontúr vonal például így néz ki egy rajzon:

Kereszt-kontúr vonal

Vonalkák egy kéz rajzán:

Vonalkák

Kereszt-vonalkák ugyanazon a rajzon:

Kereszt-vonalkák

Ecsetkezelés szempontjából, Heinrich Wölflin megkülönböztetése alapján, kétfajta stílusról lehet beszélni:

  • Lineáris ecsetkezelés – tisztán kivehető élek főleg, amikor a vonal adja a kontúrt; több festő is előbb létrehozza vonalakkal a formákat, majd azokat tölti ki színekkel. A lineáris stílust nagyon jól megfigyelhetjük Botticelli munkáin:
Sandro Botticelli: Madonna gyermekével és angyalokkal,     1470 k., Capodimonte Múzeum, Nápoly
Sandro Botticelli: Madonna gyermekével és angyalokkal, 1470 k., Capodimonte Múzeum, Nápoly
  • Könnyed ecsetkezelés – mely által az élek homályossá válnak és elmosódnak. Rembrandt munkái ilyenek:

rembrandt-self-portrait-age-34-NG672-c-wide

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s