Művészettörténet tanfolyam – jegyzetek (7)

Saylor.org Művészettörténet online tanfolyam alapján készített jegyzeteim.

Vizuális eszközök és elvek a művészetben (III. rész)

A színek

Színhőmérséklet

  • Meleg színek:  pl.: piros, sárga, narancssárga. Élénkítő hatásuk van, a kép terén belül úgy érzékeljük a meleg színű formákat, mintha “közelednének” – a térbeliség egyik eszköze;
  • Hideg színek:  pl.: kék, zöld, lila. Nyugtató hatásuk van, a képe terén belül úgy érzékeljük a hideg színű formákat, mintha “távolodnának” – a térbeliség egyik eszköze;
  • A hideg-meleg kontraszt expresszív funkciója akkor érvényesül a leginkább, ha a festmény fény-árnyék viszonyai nem erőteljesek.

Színárnyalat

  • A szín különböző variációit jelöli; tulajdonképpen a színárnyalat magának a színnek a neve, ez alapján megkülönböztetjük a kék, a zöld, a sárga,  a vörös, és a többi színt;
  • Más néven: színezet.

Valőr (tónusérték)

  • A színek világossági fokát jelöli: világos és sötét színeket különböztetünk meg;
  • Az azonos világossági, illetve sötétségi fok rokonítja  egymással a különböző színeket;
  • A világos színek “közelítik” a tárgyakat, míg a sötét színek “eltávolítják” a nézőtől;
  • Sötét háttérrel egy adott szín világosabbnak fog tűnni, mint ugyanaz a szín világosabb hátérrel – így lehet manipulálni a térábrázolást.

Telítettség

  • A színek színtartalmát jelöli: mennyire élénk, tiszta, vagy mennyire tompa, tört a szín;
  •  A szín telítettsége a rétegszám növelésével bizonyos mértékig tovább fokozható.

Színkör

  • A színek rendjét ábrázolja;
  • A színkör elrendezése és felosztása a színekhez kapcsolódó elméletektől és színrendszerektől függ.

Színkör

 

  • Elsődleges színek: alapszínek, melyek nem más színek összekeveréséből jönnek létre, viszont ezeket lehet használni egyéb színárnyalatok létrehozására. Az elsődleges színek a piros, a sárga és a kék;
  • Másodlagos színek: két alapszín összekeveréséből jönnek létre: zöld, lila, narancssárga;
  • További színárnyalatokat az elsődleges és a másodlagos színek különböző arányú keveréséből lehet létrehozni;
  • Semleges színek: barna és szürke (a három alapszín összekeveréséből jön létre);
  • A fekete és a fehér a színkörön kívül helyezkedik el, ezeket a sötétebb (fekete hozzáadásával), vagy világosabb (fehér hozzáadásával) árnyalatok eléréséhez használják, de természetesen önmagukban is megtalálhatók a festményeken;
  • Rokonszínek: egymás közelében találhatók a színkörön
    • harmonikus az összhatásuk, minél inkább egymás mellett vannak a színkörön, annál harmonikusabb;
    • a harmónia abból adódik, hogy közös színárnyalattal rendelkeznek (pl. a sárga és narancssárga vagy a sárga és zöld)
    • a festők olyankor használnak rokonszíneket, amikor egy finom átmenetet, váltás szeretnének létrehozni

 

Paul Cézanne: Auvers látképe, 1873-1875, The Art Institute of Chicago
Paul Cézanne: Auvers látképe, 1873-1875, The Art Institute of Chicago
  • Komplementer színek: egymással szemben helyezkednek el a színkörön
    • összhatásuk feszültségkeltő;
    • a festők akkor használnak komplementer színeket, ha drámai hatást szeretnének elérni
Van Gogh: Az éjszakai kávézó, 1888, Yale University Art Gallery
Van Gogh: Az éjszakai kávézó, 1888, Yale University Art Gallery
Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s