Derkovits – a kiállítás után

„Össze kell kötni a képzőművészetet a mondanivalóval. Mint festőnek és mai embernek
kötelességem életünk és társadalmunk jelenségeit maradék nélkül kifejezni.”
(Derkovits Gyula)

Amúlt héten láttuk a Derkovits. A művész és kora című kiállítást a Magyar Nemzeti Galériában, Jámbor Judit művészettörténész vezetésével. Én bevallom, semmit sem tudtam Derkovitsról, úgyhogy rám minden egyes festménye az újdonság erejével hatott. Most azt is kipróbáltam, milyen, amikor direkt nem olvasok a festő életéről és művészetéről mielőtt megismerném a képeit, hanem hagyom, hogy a legelső benyomást a kiállításon kapjam, majd azt kiegészítendő állok neki utólag olvasni. Szerintem ez most jó stratégiának bizonyult, bár van egy olyan sejtelmem, hogy ebben nagyon komoly szerepet játszott Jámbor Judit kitűnő előadása.
Nagyjából másfél óra alatt sétáltunk végig a kiállításon, és mire a végére értünk, úgy éreztem, most már ismerem Derkovitsot, legalábbis annyira, hogy felismerjem a képeit és tudjam, mit és hogyan kell néznem rajtuk. Ami viszont ennél talán sokkal fontosabb: a kiállított képek között több olyat is láttam, amit azonnal megszerettem. Ezekről bármeddig hallgattam volna mesélni a tárlatvezetőnket, aki igazán személyessé tette az élményt azáltal, hogy néhány festmény esetében elmondta, rá hogyan hatottak ezek a művek, mi az, amit ő belelát egyik vagy másik alkotásba, melyek azok az apró részletek, amelyeket különösen szeret vagy értékel, és még azt is megtudhattuk, melyik áll hozzá a legközelebb az összes közül.
A kiállítás különböző termei nagyon jól tagolódnak témakörönként, és egyben időszakonként is, így tulajdonképpen párhuzamosan haladhattunk a festő életútját meghatározó események megismerésével, és ezek hatásának a felfedezésével a tárlatvezető által éppen prezentált festményeken. A kurátorok a kortársak alkotásait egy-egy kifejezetten ezeknek szentelt falra helyezték el minden egyes teremben az adott tematikához igazodva.

Derkovits Gyula: Aukció, 1930, Virág Judit Galéria, photo: Virág Judit Galéria
Derkovits Gyula: Aukció, 1930, Virág Judit Galéria; fotó: Virág Judit Galéria

Nyilván Jámbor Judit nem mutathatott be részletesen minden egyes festményt, de mindegyik helyiségben először az ott látható műalkotások közös nevezőjéről beszélt, arról, hogy éppen milyen hatások érték Derkovitsot, amikor ezeket festette, majd egy-két képet külön kiemelve aprólékosan ismertette velünk az adott festmény fő témáját és motívumait, elmagyarázta a szimbólumokat, és elmondta a különböző korszakokban keletkezett interpretációkat, amelyek bizonyos esetekben eléggé eltértek egymástól. Olyan is volt, ami ma már kifejezetten nevetségesnek hat (természetesen ezek azok a műelemzések, amelyeknél a művészeti szempontok mellett a politikai propaganda is megnyilvánult). Azt különösen értékeltem az előadásában, hogy volt egy nagyon tisztán és követhető módon kirajzolódó vezérfonala, hiszen többször visszautalt olyan dolgokra, amiket előzőleg már prezentált, felhívva figyelmünket a párhuzamokra vagy éppen az ellenpontokra. Ezzel egy szép, kerek-egész ismeretanyagot kaptunk útravalónak további kalandozásainkhoz Derkovits életművében.

Ha már az elején említettem a festőről szóló olvasmányokat, akkor elsőként én is azt a könyvet ajánlanám, amiről Jámbor Judittól hallottam, ez pedig nem más, mint Derkovits feleségének a visszaemlékezése férjére.

Derkovits Gyuláné: Mi kettenFülszöveg: Derkovits Gyuláné könyve első ízben 1954-ben jelent meg a Képzőművészeti Alap Kiadóvállalatának gondozásában. Jelentőségét már ennek a dátumnak is köszönheti. Az ötvenes évek realizmus – „haladó hagyomány” – értékelése Derkovits művészetét kétkedéssel fogadta. A sors iróniája: míg a harmincas években a mégoly jó szándékú polgári méltatók képeinek politikai tendenciáján fanyalogtak, igyekezvén ezt a festői értékről leválasztani, húsz évvel később, egy szocialista társadalom teoretikusai politikai tisztánlátását gyengítő formalizmussal vádolták. A hamis dualizmus csak lassan kezdett oldódni, s a helyes kép kialakításában nagy érdeme volt Vikinek. Az, aki valóban meg akarta ismerni Derkovits emberi és festői indítékait, az életét és művészetét alakító eseményeket, forrásmunkaként használhatta a „Mi ketten”-t. A könyv megjelenésének dátuma egybeesett a műtörténeti kutatómunka fellendülésének kezdetével. Azóta alakul és teljesedik a Derkovits-portré, s e munka során Derkovitsné állításainak néhány apróbb pontatlanságára is fény derült. A személyes emlékekben az időpontok és tények kisebb eltolódásai, a szereplők vonásainak elszíneződése elkerülhetetlen, sőt ezek a pontatlanságok egyben az elbeszélő hitelességét tanúsítják. Arra kérjük az olvasót, Derkovitsné könyvében ne elsősorban az adatokat bogarássza, erre számos tudományos tanulmány bővebb lehetőséget ad, hanem a „regény”-ben, abban az élettörténetben merüljön el, amit csak ő, a tanú és társ írhatott meg. Ez teszi könyvét maradandóvá és – annyi újabb keletű Derkovitsról szóló írás után is – aktuálissá.

Főleg azoknak, akik esetleg nem jutnak el a kiállításra (július 27.-ig látogatható) ajánlom a Kossuth Kiadó A magyar festészet mesterei sorozatában megjelent Derkovitsról szóló albumot, amelyben sok reprodukció látható munkáiról. Ugyanakkor a képek nagy része azután is megtekinthető lesz, miután véget ér az időszaki kiállítás, hiszen ezek az állandó tárlat részét képezik. Az interneten  Derkovits képeiről készült reprodukciókat hiteles minőségben a Magyar Nemzeti Galéria honlapján találunk, illetve még a Virág Judit Galéria honlapját tudom ajánlani nyugodt szívvel.

Jancsó Miklósnak van egy 1954-ben készült rövidfilmje Derkovitsról, amit viszont nem tudom, hol lehet megszerezni, vagy megtekinteni, márpedig az biztos nagy kincs.

“Derkovits-képek kékje villog, 
emberen túli, szívmetsző hideg. 
A fagyott senki földjén állok, 
és nem kiáltok többé senkinek.”
(Makay Ida: A senki földjén)

 

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s