Ha május, akkor tánc – Gustav Klimt

Az osztrák szecesszió legismertebb festőjének, Gustav Klimtnek (1862 -1918) is van táncosnőt ábrázoló alkotása, úgyhogy most vele folytatom a Ha május, akkor tánc sorozatomat.

Az életrajzokból tudjuk, hogy Klimt karrierjében fontos szerepet játszott Cléo de Mérode, egy nagyon híres francia balett táncosnő, aki inkább a róla (korai fototechnikával) készült, káprázatos szépségét tükröző képek révén vált ismertté, mint a tánc által, amit – a balettot abbahagyva – a Folies Bergere színpadán folytatott.

Cléo de Mérode-1898
Cléo de Mérode-1898

Több korabeli művészt is megihletett: Alexandre Falguiere róla mintázta A táncosnő című szobrát, Toulouse-Lautrec megfestette a portréját, és állítólag Klimt több festményén is róla mintázta a női alakokat.

Alexandre Falguiere: A táncosnő, 1896 k, Musée d'Orsay, Párizs, ©photo musée d'Orsay
Alexandre Falguiere: A táncosnő, 1896 k, Musée d’Orsay, Párizs; ©fotó Musée d’Orsay

A John Malkovich főszereplésével készült 2006-as “Klimt” film vászonra viszi a festő és Cléó de Mérode történetének egyik lehetséges verzióját.

A táncosnő című festmény viszont nem egy róla készült portré, bár elképzelhető, hogy Cléónak volt valamilyen ihlető szerepe ennek a műnek létrehozásában is. Eredetileg ez a japonizmus stílusjegyeit hordozó műalkotás egy portréra utaló címet viselt: Ria Munk II. Egyes művészettörténészek szerint ugyanis ez a kép Alexander és Aranka Munk fiatalon meghalt Mária lányukról készült posztumusz portré, amit az is alátámasztana, hogy Klimtnek van másik két festménye, amin őt festette le. Mások viszont úgy tartják, hogy ez ugyanannak a házaspárnak a kisebbik, Lola nevű lányát ábrázolja. Állítólag Erich Lederer (Klimt pártfogója és a munkáiból összeállított gyűjtemény örököse) volt az, aki  A táncosnő címmel tette közismertté a festményt. Egy másik verzió szerint viszont a Munk szülők visszautasították a lányukról készült kihívó képet, ezért maga a festő nevezte azt át.

Gustav Klimt: A táncosnő (Ria Munk II), 1916-1918, privát kollekció, New York, photo: www.klimt.com
Gustav Klimt: A táncosnő (Ria Munk II), 1916-1918, privát kollekció, New York; fotó: http://www.klimt.com

Mindenesetre, ha az ábrázolt alak nem is azonosítható be pontosan, érdekes, magyar vonatkozású összefonódásokat találunk, ha utánanézünk a Lederer családnak: Szeréna Lederer (született Pulitzer) magyar származású volt és Budapesten látta meg a napvilágot egy a híres József Pulitzerrel rokonságban álló családban. Feleségül ment August Lederer iparmágnáshoz, és bécsi lakásuk egyik szobáját a Klimt-képeknek rendezték be. Szerénáról, anyjáról és Erzsébet lányáról (akinek Klimt lenne az igazi apja egyesek szerint) is találunk képeket Klimt munkái között. Szeréna és férje legkisebb fiúgyermeke volt Erich Lederer, akinek a neve nemcsak a Klimt festmények kapcsán szokott felmerülni, hanem akkor is találkozhatunk vele, ha Egon Schielle életéről olvasunk, hiszen közeli barátság kötötte össze kettejüket.

Önmagában a festmény is izgalmas, de ezúttal a mögötte rejlő, nem teljesen tisztázott történetek is…

Gustav Klimt: Álló táncosnő profilból, 1916-1917 (vázlat), Albertina, Bécs, photo: Albertina, Bécs
Gustav Klimt: Álló táncosnő profilból, 1916-1917 (vázlat), Albertina, Bécs; fotó: Albertina, Bécs

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s