Degas balerinái

Edgar Degas (1834-1917) a XIX. század nagyvárosi élet egyik legkiemelkedőbb festője. Általában az impresszionistákhoz szokták sorolni, és bár kétségtelen, hogy ez az irányzat is erősen hatott rá, ugyanakkor számtalan festményén sokkal inkább a realizmus jegyeit fedezhetjük fel, illetve azt mondhatjuk, hogy Degas a két stílus bizonyos jellegzetességeit felhasználva alakította ki saját festői világát. Degas-t úgy ismerik a legtöbben, mint az opera és a balerinák festője, és ugyan igaz, hogy számtalan alkotása a balett táncosok életéből vett jeleneteket ábrázol, de sok más városi témát is feldolgozott hosszú pályafutása során.

A mozgás ábrázolása különösen foglalkoztatta, és ez nagyon jól megjelenik a balett-képein. Degas régóta operarajongó volt, de az 1870-es évektől kezdve sokkal rendszeresebben látogatta a párizsi opera előadásait, aminek egyik oka az volt, hogy szoros barátságot kötött a zenekar fagottosával. Innentől kezdve a balerinák lesznek festményeinek főszereplői. Nem csak a színpadon táncoló balerinák érdeklik, és nem csak a táncmozdulatok megfestése és az előadások ragyogása, hanem sokkal inkább az az egész világ és légkör, amiben a táncosok élnek. Így festményei megörökítik például a próbákon zajló jeleneteket, az ottani fáradságos, kitartó munkát, a mester és táncosok közötti kapcsolatot, az előadás közben a színfalak mögött történő előkészületeket és izgatott várakozást. Hogy a hatás tökéletes legyen, Degas legtöbb kompozíciója sokalakos: nem egy valakit ragad ki, hanem az egésznek az együttes lüktetését szeretné vásznain bemutatni. Ezeket a képeit elnézve valóban úgy érezhetjük, hogy elénk idézi ennek a tulajdonképpen zárt körnek az életét, méghozzá úgy, hogy a határok a táncos-művész és táncos-ember között észrevétlenül eltűnnek.

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s