Művészettörténet 111 tanfolyam – jegyzetek (2)

Saylor.org Művészettörténet 111 online tanfolyam alapján készített és olvasmányaimmal kiegészített jegyzeteim.

Protoreneszánsz – Itália – (XIII. sz. második fele – XIV. század)

Az előzőekben láthattuk, hogyan kezdenek a szobrászatban a valószerű ábrázolás irányába elmozdulni a kor művészei. Ugyanez a folyamat ment végbe a festészet területén is, és szinte lépésről lépésről nyomon követhető az új művészeti elvek felfedezése, elsajátítása és elterjedése először Itáliában, majd az európai térség más régióiban is.

Nagyon fontos mindjárt az elején leszögezni, hogy amikor erről az átmeneti folyamatról beszélünk, mely átvezeti a középkort a reneszánszba, tévedés lenne “fejlődésről” beszélni. Ez a fogalom ugyanis azt feltételezi, hogy az előző korok alkotóiból hiányzott a tudás, a képesség és a tehetség, mely az olyan fajta ábrázoláshoz szükséges, mint amilyet majd a reneszánsz évszázadaiban látni fogunk. Valójában nem a tudás hiányzott, hanem szemléletbeli különbségről van szó: a középkori művésznek az a fontos, hogy a vallásos jelenet szellemiségét, erkölcsi mondanivalóját helyezze előtérbe, ezért minden más, ami erről elvonhatja a hívő figyelmét a háttérbe kerül. Például ezért stilizáltak az emberi alakok, és néhány szimbólum jelzi, hogy kiről van szó (Krisztus, egy bizonyos szent, stb.), de ezen túl nem az ő személye, főleg nem az emberi vagy akár isteni mivolta a lényeges, hanem az, ami vele történik, amit ő cselekszik, és ami tanulsággal szolgálhat annak, aki nézi, illetve ami hozzájárulhat a vallásos érzelmek és gondolatok elmélyítéséhez.
Az itt tárgyalt protoreneszánsz évtizedeiben, amikor még mindig az egyház a szobrok, freskók és táblaképek fő megrendelője, és még mindig a vallás a művészet fő témája, a célkitűzés is változatlan: közelebb hozni az emberekhez a művészet eszközeivel a Szentírást és annak tanait. Viszont megváltozik (a humanizmus hatására) a szemlélet: a művészek azért folyamodnak új technikákhoz és új megközelítésekhez, amelyek másfajta ábrázolásmódot eredményeznek, mint azelőtt, mert úgy gondolják, így könnyebben tudják elérni a fent említett célkitűzést.
A reneszánsz lesz az a kor, amikor egyfelől elkezdenek megjelenni nagy számban a magánszemélyek, mint a művészeti alkotások megrendelői, és ennek következtében a témák is változatosabbak és már nem kizárólag a keresztény kultúrkörhöz kapcsolódnak; másfelől a tudományos és földrajzi felfedezéseknek köszönhetően, és a humanizmus immár egyértelmű szellemi térhódításával, az alkotók egyre nagyobb figyelmet fordítanak az emberi lét és annak minden megnyilvánulásának az ábrázolására, ami természetes módon magával vonja a környezetábrázolásban (tájképek, városképek, belső terek) bekövetkezett változásokat is.

A fentiekben vázolt folyamat kiindulópontjának két észak-olaszországi várost szoktak említeni a művészettörténészek: Sienát és Firenzét. A XIII.-XIV.században a két egymással határos városállam nagyjából egyforma gazdasági és kulturális tényezőkkel bír, és nem csak politikai ellenfelek, gyakran háborúig élezve a konfliktust, hanem a művészetek terén is versenyt futnak egymással.

Siena gazdagsága elsősorban a kereskedelemből származik: a Via Francigena nevezetű, Franciaországból Rómába vezető egyik fő zarándok útvonalon helyezkedik el, nagy hasznot húzva az átutazó zarándokok tömegéből. Egy másik jelentős jövedelemforrás pedig a banki szolgáltatásokból ered. Sienát a Nove (Kilencek) vezeti, egy kilenc főből álló tanács, mely a legfontosabb nemesi családok képviselőit tömöríti. Ők azok, akik az Egyházzal együtt megbízásokat adnak a középületek felépítésére és díszítésére. Ezeket a megbízásokat Sienában szinte kizárólag a helyi mesterek kapják, akik Itália-szerte nagyon komoly hírnévnek és elismerésnek örvendenek. Többen közülük ugyan máshol tanultak és váltak híressé, de miután munkásságuk nagy részét itt fejtették ki, mint sienai mesterek tartották őket számon, és úgy is maradtak fenn a művészettörténetben. Látni fogjuk, hogy a protoreneszánsz jelentős alkotásai két fontos épülethez kapcsolódnak: a helyi katedrálishoz és a Nove székhelyéhez, mely a Palazzo Publico nevet viseli. Az itteni jelentősebb festők pedig: Duccio di Buoninsegna, a Lorenzetti testvérek és Simone Martini.

A sienai Palazzo Publico
A sienai Palazzo Publico
A sienai katedrális, fotó: Ron Reznick
A sienai katedrális, fotó: Ron Reznick

Firenze is egy gazdag és pezsgő kulturális életet élő város volt már ezekben a századokban is. Itt is a leginkább a kereskedelem és a pénzügyi területen kifejlesztett szolgáltatások biztosították a jólétet. Sienával ellentétben viszont a várost nem a nemesi családok vezették, hanem a gazdag polgári, leginkább bankár családok (ilyen volt például a Medici család is). A művészeti megbízásokat ennek megfelelően nem csak a város vezetése adta a különböző műhelyeknek, hanem maguk a tehetős családok, vagy egyének is. Ők pedig, Sienától eltérően, nem ragaszkodnak kizárólag a helyi mesterekhez, hanem mindenhonnan hívnak művészeket – és így kapnak firenzei megbízásokat pályafutásuk elején olyanok, mint Duccio is, aki itt fogja megalapozni  a hírnevét, hogy utána visszatérjen szülővárosába, és mint a sienai iskola szülőatyja vonuljon be a történelembe. Firenze is számos jelentős középülettel rendelkezik már ebben a korszakban is. Ezek mind építészetileg, mind az ott található freskók és táblaképek miatt fontosak a művészettörténet számára. Ilyenek például a Santa Maria del Fiore katedrális, a Santa Croce ferences templom, a Santa Maria Novella domonkos templom, illetve a Palazzo della Signoria vagy más néven: Palazzo Vecchio (a városvezetés és a céhek vezetésének székhelye). Az itteni festők közül kettővel fogunk behatóbban foglalkozni: az egyik Cimabue a másik pedig tanítványa, Giotto.

 

A Palazzo della Signoria (Palazzo Vecchio)
A Palazzo della Signoria (Palazzo Vecchio)
A Santa Maria Novella templom
A Santa Maria Novella templom
letöltés (1)
A Santa Croce templom
A Santa Maria del Fiore katedrális (Firenzei dóm)
A Santa Maria del Fiore katedrális (Firenzei dóm)

 

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s