Szőr-realizmus (előadás margók)

Kollázs jegyzetekből és személyes benyomásokból a Magyar Nemzeti Galéria Dalí, Magritte, Max Ernst – a szürrealizmus nagymesterei című szabadegyetemi előadásából.

Kezdjük ezzel: “itt az ősz, indul az iskola” – ez talán még nem sokkol senkit, és ehhez könnyen hozzá tudom fűzni a következő információt, miszerint a múzeumokban, galériákban és különböző kulturális intézményekben is mostanság kezdődnek a szabadegyetemi előadások. Az MNG-ben tegnap volt iskolakezdés, amit semmiképpen sem szerettem volna kihagyni. Így hát családostul felvonultunk a Várba, és másfél órán át “kulturálódtunk”.

Az előadást Kumin Mónika művészettörténész, a Dada és szürrelaizmus című kiállítás kurátora tartotta. A tematika a három, a címben is szereplő művész neve köré épült, tőlük láttuk a legtöbb alkotást, viszont az egész úgy volt megszerkesztve, hogy ennél egy sokkal tágabb kitekintést kapjunk a XX. század elején fortyogó szellemi életről, ami minden bizonnyal megkönnyíti a művek megértését és befogadását. Az előadást szépen keretbe foglalták a kor művészeinek portéiból készült képek: a nyitó dián Man Ray Szürrealista sakktábla című alkotását láthattuk, a végén pedig, mintegy válaszként, a La révolution surréaliste (A szürrealista forradalom) francia folyóirat utolsó számában megjelent képet, melynek közepén Magritte szójátékos festménye látható (A rejtett nő), körülötte pedig a párizsi mozgalom képviselői mind csukott szemmel – nyilván nem véletlenül, hiszen az egész szerkezet erős szimbolikával bír.

Man Ray: Szürrealista sakktábla (fotómontázs), 1934
Man Ray: Szürrealista sakktábla (fotómontázs), 1934

Balról jobbra és fentről lefelé haladva: Breton, Ernst, Dalí, Arp, Tanguy, Char, Crevel, Eluard, De Chirico, Giacometti, Tzara, Picasso, Magritte, Brauner, Peret, Rosey, Miro, Mesens, Hugnet és Man Ray.

La Révolution surréaliste No. 12, 1929, középen René Magritte: A rejtett nő
La Révolution surréaliste No. 12, 1929, középen René Magritte: A rejtett nő

Balról jobbra és fentről lefelé haladva: Maxime Alexandre, Louis Aragon, André Breton, Luis Bunuel, Jean Caupenne, Salvador Dalì, Paul Éluard, Max Ernst, Marcel Fourrier, Camille Goemans, René Magritte, Paul Nougé, Georges Sadoul, Yves Tanguy, André Thirion és Albert Valentin.

A kettő között pedig szó esett irodalomról, pszichológiáról, pszichoanalízisről (természetesen Freud nevéhez kapcsolódóan), a szürrealisták vonzalmáról a romantika és azt követkő múltbéli irányzatok, illetve a mitológia és a primitív kultúrák iránt, és elkerülhetetlenül a társadalomkritika és a nő, mint művészi motívum újfajta megközelítéseiről.

Az előadáson írt jegyzeteimből íme néhány érdekesség, amit megjegyeztem magamnak (vagy mert számomra újdonság volt, vagy mert olyasmi, aminek még utána szeretnék olvasni) – hátha más is hasznát veszi:

  • Man Ray elnevezte André Breton-t (francia szürrealista író, a mozgalom vezető egyénisége) a “szürrealizmus pápájának”, ami azért is érdekes, mert a csoport tagjai erős kritikával éltek a vallással szemben is.
  • A fiatalon meghalt francia költő, Isidore Ducasse (más néven: Lautréamon grófja) fogalmazta meg nagyon találóan az irányzat lényegét: “Szép, mint az esernyő és a varrógép találkozása a boncasztalon”. Erre a varrógépre utal Man Ray Isidore Ducasse talánya című meghökkentő alkotása:
Man Ray: Isidore Ducasse talánya, 1920
Man Ray: Isidore Ducasse talánya, 1920
  • Az André Breton által megfogalmazott automatikus írás elvét, a képzőművészetben követte az automatikus rajz. Ennek lényegét szerintem kiválóan megmagyarázza a következő mondat: “A freudi pszichoanalitikus módszerből szűrte le Breton azt a következtetést, hogy a művészetben a tudatalatti közvetlen, kontrollálatlan, spontán kivetítésével nagyfokú esztétikai szabadság valósítható meg.” (Forrás: Hegyi Lóránd: Utak az avantgárdból)
André Masson: Automatikus rajz, 1924, MoMA, New York
André Masson: Automatikus rajz, 1924, MoMA, New York
  • Ennek az automatikus művészi kifejezésnek egyfajta kollektív formáját találjuk meg az úgynevezett “cadavre exquis” (“rendkívüli holttest”-nek lehetne talán a legjobban fordítani), a szürrealisták által igen kedvelt társasjátékát, aminek az a lényege, hogy a résztvevők véletlenszerűen folytatják egymás szövegét vagy rajzát, így alkotva valami újat.

  • Max Ernst nevéhez fűződik a frottage (dörzsölés) technika, mely abból áll, hogy egy adott tárgynak a textúrájából adódó mintákat dörzsöléssel átemelve egy a művész által választott felületre olyan – ugyancsak automatikus – alkotás jöjjön létre, mely engedi a szemlélőt, hogy a fantáziáját szabadon engedve azt lásson ki a mintázatból, amit akar.
  • Max Ernst volt az, aki a dadaista kollázs technikáját radikálisan megváltoztatta azáltal, hogy átette a festészetbe.
  • Mivel én most éppen úgymond nyakig el vagyok merülve a reneszánsz kori festészetbe, számomra igen érdekes volt Max Ernst két olyan munkája, melyben erre való utalások fedezhetők fel: a Katharina Ondulata – a cím és a kerék miatt ezt az alkotást lehet úgy is értelmezni, mint egy Szent Katalin ábrázolást és a Sancta Conversazione – a reneszánszban kedvelt Mária-ábrázolás, amiről egy másik bejegyzésben írtam részletesebben.
Max Ernst: Katharina ondulata,1920,  Scottish National Gallery of Modern Art, Edinburgh
Max Ernst: Katharina ondulata,1920, Scottish National Gallery of Modern Art, Edinburgh
Max Ernst: Sancta conversazione, 1920 (fotómontázs és kollázs)
Max Ernst: Sancta conversazione, 1920 (fotómontázs és kollázs)
  • A Max Ernst és Henri Rousseau párhuzam is érdekes volt, az előadó egész pontosan úgy fejezte ki magát, hogy Ernst “dekonstruálja” Rousseau képi világát például ezen a festményen:
    Max Ernst: Életöröm, 1936, National Gallery of Scotland, Edinburgh
    Max Ernst: Életöröm, 1936, National Gallery of Scotland, Edinburgh
    Henri Rousseau: Jaguár megtámad egy lovat, 1910, Puskin Múzeum, Moszkva
    Henri Rousseau: Jaguár megtámad egy lovat, 1910, Puskin Múzeum, Moszkva

    A “támadás” ott van Ernst festményén is, az imádkozó sáska alakjában, amelyik egyébként egy gyakran előforduló motívum a szürrealista képeken, főleg azokon, amelyeken a nő ábrázolása foglalkoztatja a művészeket.

  • Dalíval kapcsolatban, mivel őt valamivel jobban ismerem, az előadásban azt találtam kifejezetten érdekesnek és további kutakodásra érdemesnek, amit Kumin Mónika mondott a festő Millet Angelus című alkotásához fűződő rögeszméjéről. Mint kiderült, az Angelus motívum több festményén is átdolgozásra került, sőt Dalí könyvet is írt erről “Millet Angelusának tragikus mítosza” címmel.
Francois Millet: Angelus, 1859,  Musée d'Orsay, Párizs
Francois Millet: Angelus, 1859, Musée d’Orsay, Párizs
Salvador Dalí: Millet Angelusának archeológiai maradványai, 1935
Salvador Dalí: Millet Angelusának archeológiai maradványai, 1935
  • Magritte-tal kapcsolatban is leginkább egy könyv címére figyeltem fel, amit ő írt, és ami szerintem eddig nem jelent meg magyarul: Szavak és képek. Természetesen az előadó bemutatta a kiállítás egyik “főszereplőjét”, a Kastély a Pireneusokban című festményét, és még jó pár Magritte képet, külön kiemelve azokat, amelyek a szavak és képek asszociációit ábrázolták.

És akkor most elmagyaráznám a bejegyzés címében szereplő “szőrt”… tizennyolcas karikával 🙂 A szürrealisták a szexualitással is sokkal foglalkoztak…mármint műveikben (valószínűleg és remélhetőleg az életben is, de erről még nem rendelkezem elegendő ismerettel). És hát legalább két olyan alkotásról is láttunk reprodukciót, ami elég egyértelmű utalásokat tartalmazott, mindkettő igazán meglepő kontextusba helyezve az adott utalást. Egyet én is mutatok:

Meret Oppenheim: Tárgy (szőrrel fedett csésze, csészealj és kiskanál), 1936, MoMA, New York
Meret Oppenheim: Tárgy (szőrrel fedett csésze, csészealj és kiskanál), 1936, MoMA, New York

A Dada és szürrealizmus kiállításhoz kapcsolódóan még két előadás lesz szeptemberben, és szerintem akár a kiállítás megtekintése előtt, akár utána, de mindenképpen érdemes elmenni és meghallgatni ezeket, hiszen rengeteg olyan információhoz juthatunk így, relatíve rövid idő alatt és sűrített formában, ami teljesebbé teszi a művekkel való találkozás élményét.

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s