Lebegő sziklák a festészetben, a filmvásznon és egy online játékban

Azok számára, akik néznek fantasy filmeket és szoktak játszani számítógépes játékokkal, talán nem meglepő, hogy a filmekben és játékokban létrehozott fantasztikus világ elemei (a természeti környezet, a benne élő lények és az építmények és egyéb szerkezetek) szoros kapcsolatban állnak azzal a XX. század elején született képzőművészeti irányzattal, amit szürrealizmusnak nevezünk. Az alkotó mindkét esetben túltekint az általunk ismert realitáson, bár kétségtelenül felhasználja a valóságot, hogy azt átformálva, újrakomponálva és felszabadítva a rá jellemző törvényektől, egy teljesen új, meglepő és saját hangulatú világot hozzon létre. A két fajta alkotásnak nyilván más-más a célja, mégis elég egyértelmű párhuzamokat lehet ezek között találni. Ha pedig figyelembe vesszük azt, hogy egyre inkább valódi művészeti értékről beszélnek a digitális szférában létrejött vizuális termékek esetében is, hogy például szokták ismerni az egyes játékok környezetének a “rajzolóit”, és ezek munkáit külön is gyűjteni, illetve hogy már neves és tradícióval rendelkező díjakat osztanak ki a legjobb alkotásoknak, akkor talán nem is tűnik olyan szürreálisnak ez a párhuzam.

No, de lássunk egy konkrét példát. A Magyar Nemzeti Galéria most futó időszaki kiállításán (Dada és szürrealizmus) megtekinthetjük René Magritte belga festő egyik legnépszerűbb alkotását, a Kastély a Pireneusokban című festményt. A múzeum ismertetőjében ezt olvashatjuk róla: “… egy olyan álomkép, amely igazán próbára teszi valóságérzetünket. Mint annyi más szürrealista művész, Magritte is kedvelte a képtelen asszociációkat. Vásznain különös tárgyak jelennek meg, kiszakítva eredeti környezetükből, inkább az álmok világához közelítve.” A kép által keltett hangulatról pedig általában azt szokták mondani a művészettörténészek, hogy poétikus, lírai feszültséggel telített, titokzatos.

René Magritte: Kastély a Pireneusokban, 1959, Izrael Museum, Jeruzsálem
René Magritte: Kastély a Pireneusokban, 1959, Izrael Museum, Jeruzsálem

Ha ezt e festményt egy Z-generációsnak mutatjuk meg, aki most csak a játék kedvéért nem éppen művészettörténet hallgató, akkor neki is rendkívül ismerős lesz. Kérdezzük meg tőle, mi ez, és azonnal tudni fogja: az Avatar filmben látható Hallelujah Hegyek, Pandora legendás lebegő hegyeinek egyike. Ugyan James Cameron, a film rendezője, nem Magritte festményére hivatkozott, amikor kérdezték, honnan jött az ötlet, hanem a Kínában található Huangshan-hegyre, mégis figyelemreméltó, hogy ugyanaz a konceptuális elem áll mindkettő hátterében: a gravitációt meghazudtoló, a nagy tömeg ellenére finom könnyedséget sugalló kőtömbök, amelyeknek a látványa a festményen és a filmben lélegzetelállító és meghökkentő. Érdekes módon még a víz is jelen van mindkét esetben, mintha ez az elem lenne az átmenet a föld és a levegő között: Magritte festményén a tenger felfelé ágaskodó hullámait látjuk, az Avatar filmben pedig vízzuhatagok esnek a semmibe, ezzel is emelve a vizuális élmény intenzitását és még inkább megfoghatatlanná téve az egészet. A víz “textúrájában” is átmenetet képez: annyira nem szilárd mint a kő, de nem is annyira illékony, mint a levegő, szóval mindenesetre érdekes továbbgondolásra ad lehetőséget a két másik elemhez való viszonya.

avatar
Lebegő sziklák az Avatar filmből

Egy még szűkebb, és akár még “kockábbnak” is mondható kör (amihez jómagam is tartozom) viszont mindjárt elmagyarázná, hogy akár kamu is lehet Cameron állítása a kínai hegyekről. Hiszen gyanús, hogy az ötletet ellopta Jaime Jones-tól, aki az online Guild Wars játékhoz készített számtalan concept-art munkát. Az egyik betöltő képernyőn pontosan ilyen lebegő hegyek láthatók. Márpedig a Guild Wars játék előbb volt, mint az Avatar…

A Jaime Jones által alkotott lebegő sziklál a Guild Wars játékban
A Jaime Jones által alkotott lebegő sziklál a Guild Wars játékban

Azt sajnos nem sikerült kiderítenem, hogy Jaime Jones nyilatkozott-e valahol arról, ő honnan vette az inspirációt, de szeretném azt hinni, hogy mindenképpen Magritte-tól. Annál is inkább, mert a játékban van egy Varázsló Torony amelyik még jobban felidézi Magritte kastélyát, mint a levegőben úszó, üres (értsd: kastélytalan) sziklák.

Varázsló Torony egy lebegő szikla tetején a Guild Wars játékban
Varázsló Torony egy lebegő szikla tetején a Guild Wars játékban

 

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s