Művészettörténet 111 tanfolyam – jegyzetek (5)

Saylor.org Művészettörténet 111 online tanfolyam alapján készített és olvasmányaimmal kiegészített jegyzeteim.

Protoreneszánsz – Itália – (XIII. sz. második fele – XIV. század): Duccio művészete

Duccio Madonna és gyermeke című festménye olyan szempontból számít ritkaságnak, hogy a csupán tizenhárom fennmaradt Duccio alkotásból ez volt az egyetlen magántulajdonban levő festmény egészen 2004-ig. Sokáig egy orosz hercegi család és leszármazottjainak a vagyonát gyarapította, majd egy belga gyűjtőhöz került, és tőle vásárolta meg egy aukció során, egy akkora összegért, amit nem is mertek publikussá tenni, a new yorki Metropolitan Museum of Art.

Duccio: Madonna gyermekével, 1290-1300, Metropolitan Museum of Art, New York (fotó: MET)
Duccio: Madonna gyermekével, 1290-1300, Metropolitan Museum of Art, New York (fotó: MET)

A kisméretű festménynek kifejezetten lírai hangulata van, és egyfajta intimitást áraszt az anya és a gyermek között fennálló kapcsolat finom ábrázolásával, a kis Jézusnak azzal a gyermeki gesztusával, mellyel felemeli Szűz Mária fátylát. Ha megnézzük a korábban bemutatott festményeket, azokon még nem látható egy ilyenfajta kötelék a két szereplő között. Ezzel a képpel Duccio megtette az első lépést afelé, hogy a vallásos témájú alkotásokon egyre inkább emberi gesztusokat és érzelmeket kezdjenek a művészek bemutatni. A lírai hangulatot tovább fokozza, hogy egyfajta szomorúság árnyékolja be Szűz Mária tekintetét, mintegy megelőlegezve azt a pillanatot, amikor a fia halála után, majd ugyanígy fogja a karjaiban tartani.


Az előző bejegyzésekben ismertetett, Duccio és az általa elindított sienai stílus jellegzetességeit itt is könnyen fel lehet ismerni: a mennyek világát idéző aranyozott háttér, nagyon részletesen és finoman megmunkált glória és folyékony hullámzású leplek.
Szűz Mária és a gyermek Jézus méretei között aránytalanságot fedezünk fel, mi több: Jézus arca sokkal inkább egy felnőtt vonásaira emlékeztet, semmint egy kisgyerekére. A művészettörténészek ezt úgy szoktak magyarázni, hogy az ilyenfajta ábrázolás tudatos (nem arról van szó, hogy Duccio nem lenne képes egy gyermekarcot megfesteni), és az a funkciója, hogy a Megváltó eljövendő bölcsességére utaljon. Azáltal, hogy Jézust így festi meg, a művész éreztetni akarja a nézővel, hogy a jelenet nem e világi, annak ellenére, hogy – mint láthattuk – tulajdonképpen egy egészen reális emberi mozzanatnak vagyunk a szemtanúi. Ez a fajta kettősség szinte végig fogja kísérni innentől kezdve az ilyen típusú Mária-ábrázolásokat.
Hasonló szerepe van a festmény alsó részén húzódó parapetnek, mely egyfelől határ az emberek világa és az égi királyság között, de ugyanakkor – mivel egy ember alkotta tárgy – közelebb is hozza a szereplőket hozzánk, jelezvén, hogy bár számunkra érinthetetlenek, mégsem állnak távol tőlünk.
Még egy érdekessége van a festménynek, méghozzá az, hogy az alsó kereten égésnyomok láthatók: valószínűleg a kép előtt tartott gyertyák okozhatták ezeket. Az áhítatnak ezek a századokat túlélő nyomai sokkal értékesebbé teszik a festményt, és itt természetesen a művészi, és nem a monetáris értékére gondolok.

A Duccio-sorozat végére érve, mindenképpen megemlíteném, hogy a Szépművészeti Múzeumban megtekinthetjük az egyik alkotását, úgyhogy igazán szerencsések lehetünk, hogy kevés fennmaradt festményéből az egyik éppen nálunk van. Ugyan az ismertető szerint a kép Ducció műhelyéből származik, mégis – a múzeum honlapján olvasható bejegyzés alapján – úgy tűnik,  ez valóban magának Duccionak tulajdonítható, és nem csak az általa vezetett műhelynek. Erről egy kicsit bővebben egy másik bejegyzésben írtam.

Duccio: Mária koronázása,  1335 körül, Szépművészeti Múzeum, Budapest (fotó: Szépmű)
Duccio: Mária koronázása, 1335 körül, Szépművészeti Múzeum, Budapest (fotó: Szépmű)

A következő “órán” visszatérünk a sienai katedrálist eredetileg díszítő műalkotásokhoz és a Lorenzetti testvérek festményeivel fogunk megismerkedni…, ha lesz időm olvasni, jegyzetelni majd blogolni is mindenről 🙂

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s