Rembrandt és köre – elődadás jegyzetek (1)

A Rembrandt és köre előadás során és az olvasmányaim alapján készített jegyzeteim.

Németalföldi festészet

Az első előadáson Ludmann Mihály művészettörténész a németalföldi festészet hagyományairól és a Rembrandt korát megelőző festőkről beszélt. Több művészt és alkotást ismerhettünk meg, és ezek alapján szépen körvonalazódott az az út, amin végül eljutunk Rembrandthoz. Tulajdonképpen a következő két lényeges tényt érdemes figyelembe venni: a flamand illetve a holland festészet sajátos stílusát és jellegét, mely a portrékon és az életképeken (zsánerképeken) nyilvánul meg leginkább (ehhez jelentősen hozzájárul a reformáció szelleme, mely lényegében háttérbe szorítja a vallásos témájú képzőművészeti alkotásokat), illetve az itáliai reneszánsz hatását a németalföldi festészetre, és itt főként a bolognai iskolát kell megemlíteni, a Carravaggio-féle tenebrizmust és a sajátos fény-árnyék használatot, mely az utrechti iskola révén jut el Európa északi részére.

Az utazást Justus van Gent-tel kezdtük, aki a XV. század közepén az urbinói hercegi udvar egyik festője volt, és néhány évig saját műhellyel is rendelkezett Urbinóban. Ebben az időben Urbino jelentős kulturális szerepet játszott az itáliai térségben. Montefeltro herceg udvarában olyan neves művészek fordultak meg, mint Bramante, Giovanni Santi (Raffaello apja) vagy Piero della Francesca.

Justus van Gent: Apostolok áldoztatása, 1472-74, Palazzo Ducale, Urbino
Justus van Gent: Apostolok áldoztatása, 1472-74, Palazzo Ducale, Urbino

Az Apostolok áldoztatása című festménye a legfontosabb alkotása és az egyetlen, amit teljes bizonyossággal neki lehet tulajdonítani. Ezen megfigyelhetők a flamand gótika stílusjegyei, melyek teljesen eltérnek az itáliai gótikától. Erre a stílusra jellemző a figurák torzítása, aránytalansága (Jézus alakja sokkal nagyobb, mint az apostoloké) és ezeknek a térben való elhelyezése, mely messze nem olyan pontos és tiszta, mint például Piero della Francesca művein. Ugyanakkor a kora itáliai reneszánsz művészet hatásai is érzékelhetők, például az egyszerű szerkezetű kompozícióban.
A belső tér ábrázolása is a flamand művészet sajátosságait mutatja: zsúfolt tér sok, aprólékosan kidolgozott részlettel, a háttérben a külső térre nyíló ablakokkal és a perspektíva szabályainak szinte teljes mértékű mellőzése (csupán az asztal tűnik valóban perspektivikusan megszerkesztettnek).

A festmény jobb szélén korabeli öltözetet viselő alakok egy csoportja látható: a megrendelő, Montefeltro hercege és kísérete. Bár méret szempontjából ugyanakkorák, mint az apostolok, a festő az elhelyezésükkel jelzi hierarchikus pozíciójukat, ugyanis sokkal inkább a háttérben vannak, mint Jézus tanítványai. Montefeltro hercege a képen profilból látszik, és kitűnik a többiek közül büszke testtartásával és törött orrával. Vele szemben felismerhető a szakállas Caterino Zeno, aki perzsiai küldöttként tartózkodott Urbinoban.

A két csoport (az apostolok egyfelől, a herceg és udvara másfelől) nagyon eltér egymástól, és ábrázolásukból kitűnik Justus van Gent tehetsége a jellemek megragadásában. Az apostolok mély áhítattal figyelnek Jézusra, miközben Montefeltro és emberei a gesztusok és arckifejezések alapján láthatóan éppen társalognak egymással, és csak félig-meddig részesei az előtérben zajló jelenetnek.

Még egy érdekesség Justus van Gent alkotásával kapcsolatban: valószínűsíthető, hogy ismerte Fra Angelico hasonló témájú festményét, és abból merített ihletett.

Fra Angelico: Apostolok áldoztatása, 1451, Museo di San Marco, Firenze
Fra Angelico: Apostolok áldoztatása, 1451, Museo di San Marco, Firenze

A festmény azért is nagyon értékes művészettörténeti szempontból, mert ebben a korban igazán ritka az olyan alkotás, amelyik ennyire jól vegyíti a spiritualizmust a realizmussal.

Ha már szóba került Piero della Francesca, akkor mindenképpen érdemes megemlíteni azt a portrét, amit ő készített Montefeltro hercegről és feleségéről nagyjából ugyanakkor, amikor Justus van Gent elkezdett dolgozni az Apostolok áldoztatásán. A herceg öltözete és profilja is nagyon hasonlít a két műalkotáson:

Piero della Francesca: Federigo Montefeltro és Battista Sforza, 1472
Piero della Francesca: Federigo Montefeltro és Battista Sforza, 1472

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s