Rembrandt rézkarcok – Dr. Rényi András előadása (1)

Dr. Rényi András az ELTE BTK-n tanít művészettörténetet. Az EPER egyetemi rádió felvételt készített a Rembrandt rézkarcokról 2004-ben tartott előadásairól. A Szépművészeti Múzeum Rembrandt kiállítása miatt szerintem ezek (ismét) nagyon aktuálisak, úgyhogy majd részenként készítek egy kis kivonatot, és mivel ez kizárólag csak hangfelvétel, megkeresem az adott részhez tartozó képanyagot, hogy másoknak is könnyebb legyen követni az előadást. Dr. Rényi András kiváló előadó, igazán élvezet őt hallgatni, úgyhogy mindenképpen ajánlom ezt a sorozatot azoknak, akik szeretnének közelebb jutni Rembrandt világához.

Az első előadás hangfelvétele elérhető a blogon a LETÖLTÉS menüpont alatt vagy itt.

A bevezetésben Dr. Rényi András leszögez néhány alapvető dolgot és tisztáz pár olyan fogalmat, ami mindenképpen fontos a továbbiak megértése érdekében:

  • a rézkarcok, amelyek vizsgálatra kerülnek, mind bibliai szövegek illusztrációi;
  • rehabilitálja az illusztráció fogalmom esztétikai értelmezését (az illusztráció nem másodlagos eszköz, nem csak kísér, hanem önmagában véve is értékkel rendelkezik, hiszen “megvilágítja” az adott szöveget, a szöveg egy bizonyos olvasatát tárja elénk más médium segítségével);
  • beszél a rézkarc technika sajátosságairól (kiemeli ennek a művészeti eszköznek a kifejezetten intim, bensőséges mivoltát);
  • végül pedig egyértelművé teszi, hogy induktív módszerét (az egyes művekből kiindulva fog elméleti szintre emelni bizonyos kérdésfelvetéseket) paradigmatikus (példaértékű) műveken fogja alkalmazni, így az értelmezéseket utólag ki lehet terjeszteni bármely egyéb Rembrandt rézkarcra, adott esetben bármely Rembrandt alkotásra.

A Rembrandt karcok vizsgálata egy összehasonlítással indul, mely keretében minden elméleti problémát fel lehet majd vetni. Az összehasonlítás két eleme:

Lázár feltámasztása (1632)

 Lázár feltámasztása (1642):

Az összehasonlítás célja nem az, hogy eldöntse, melyik rézkarc jobb, hiszen ennek a problémafelvetésnek ilyen formában nincs értelme, sokkal inkább az, hogy kiderítsük Rembrandtnak ez a két megközelítése milyen olvasata a szövegnek, és ez a két olvasat miben különbözik egymástól.

Mielőtt elkezdené a rézkarcok aprólékos elemzését, Dr. Rényi András három fontos lépést tesz meg:
–  felolvassa azt  a bibliai szöveget, amit a rézkarcok illusztrálnak;
– röviden összefoglalja elemenként a történetet, ugyanis a különböző képzőművészeti alkotások a történet különböző elemeire koncentrálnak;
– bemutatja a téma néhány más feldolgozását, és minden esetben beazonosítja azokat az történeti elemeket, amiket az egyes alkotások megragadnak.

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.

Az első rész végén Dr. Rényi András egy hipotézissel áll elő: Rembrandt 1632-ben készült rézkarca egy paradox alkotás: zseniális, ugyanakkor “zsenialitásában elviselhetetlen”, sőt kifejezetten rossz mű. A következő rész lesz az, amelyikben kiderül, pontosan mit is ért ezalatt.

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s