Rembrandt és köre – előadás jegyzetek (3)

A Rembrandt és köre előadás során és az olvasmányaim alapján készített jegyzeteim.

Németalföldi festészet

Még három olyan festőt említett meg Ludmann Mihály az előadás során, akik egyfelől szintén jelentős szerepet játszottak abban, hogy a különböző itáliai hatásokat áthozzák a németalföldi festészetbe, másfelől pedig náluk jelenek meg azok az elemek, amelyek később meghatározóak lesznek a flamand és holland festészet számára, és amelyek majd természetesen Rembrandt alkotásaiban is visszaköszönnek.

Az első ezek közül id. Pieter Bruegel, akinek két festményét vettük szemügyre közelebbről.

id. Pieter Brueghel: Ikarosz bukása, 1560 k., Royal Museums of Fine Arts of Belgium
id. Pieter Bruegel: Ikarosz bukása, 1560 k., Royal Museums of Fine Arts of Belgium

Ez a festmény bizonyítja, hogy Bruegel is foglalkozott mitológiai témákkal, de a képet nézve furcsa ellentmondást fedezhetünk fel: Ikaroszból csak nagyon kevés látszik, nincs is a festmény középpontjában, csak amolyan mellékes elemként jelenik meg. Bár Bruegel mitológiai témát fest, mégsem a történet fő jelenete a meghatározó számára. Ikarosz tragédiája helyett a festő inkább azt mutatja be, hogy miképpen reagál a világ az ehhez hasonló eseményekre. A néző sem venne észre semmit, ha a kép címe nem utalna arra, hogy mit kell keresni a képen. A drámai hatást fokozza, hogy a (művészetben egyébként is gazdag szimbolikájú) hajó nem csak egy környezeti elem, hanem úgy illeszkedik a kompozícióba, hogy rámutasson: senki sem veszi észre, mi történik. Éppen ott halad el, ahol Ikarosz vízbe zuhan, mégsem siet senki a fedélzetről a segítségére. A kép többi szereplője (az előtérben látható pásztor, földműves és halász) sem vesz tudomást a jelenetről, mindenki a saját tevékenységére koncentrál, az élet zajlik tovább zavartalanul.
Az itáliai hatás ezen a képen leginkább a táj megjelenítésében érhető tetten: Németalföldön nem nagyon vannak hegyek, mégis utazásaiból visszatérve, Bruegel innentől kezdve szinte mindegyik festményébe elhelyez kisebb-nagyobb hegyeket. Egyik kortársa meg is jegyezte “Mintha csak bezsebelte volna az összes  hegyet és sziklát, hogy most aztán egyre-másra helyezze el azokat képein.”

Id. Pieter Breughel: Betlehemi népszámlálás, 1566, Royal Museum of Fine Arts of Belgium
id. Pieter Bruegel: Betlehemi népszámlálás, 1566, Royal Museum of Fine Arts of Belgium

Ezzel a festménnyel kapcsolatban Ludmann Mihály két dolgot emelt ki. Az első a nézőpont: ugyan az egész jelenetet felülnézetből látjuk, az egyes alakokat mégis mintha közvetlen közelről szemlélnénk. Ez a megközelítés sokkal inkább jellemző a középkori festészetre, mint a reneszánszra, és például emiatt is tartották a kortársak elavultnak Bruegel egyes munkáit. A másik pedig az, hogy ugyan bibliai jelenetet fest, amelynek a helye is pontosan meghatározott, mégis egy jellegzetesen flamand környezetbe helyezi el: a házak építészeti stílusa, a téli táj, az alakok öltözete, mind a flamand világ elemei, és egyetlen elem sem idézi fel a jelenet eredeti helyszínét.
Ugyan utazgatott Itáliában, és nyilván az ott látottak hatással voltak rá, mégis id. Bruegel az a németalföldi festő, aki ennek ellenére nem az itáliai festészetet akarja utánozni, hanem nagyon komoly hangsúlyt fektet a flamand művészeti hagyományokra. Ez és kifejezett érdeklődése a paraszti világ iránt az a két elem, amit majd átvesznek tőle a következő festőgenerációk.

Hendrick Terbrugghen neve azért fontos a Rembrandt elődök sorában, mert ő volt az, aki római tartózkodása alatt felfedezte a németalföldi festészet számára Caravaggiot. Terbrugghen fantáziáját leginkább a caravaggiói figurák realizmusa ragadta meg (Caravaggio hétköznapi embereket alkalmazott modellként) és a drámai hatású fény-árnyék kontrasztok (a tenebrizmus). Két jellemző vonást érdemes megjegyezni a festő munkájával kapcsolatban: különös vonzódását a fényforráshoz (amit vagy megjelenít a képein, vagy nem, de az irányát minden esetben nagyon precízen érzékelteti) és az, hogy bibliai témájú festményei mellett nagyon sok ábrázolást készített zenészekről.

Hendrick Terbrugghen: Máté elhívása, 1621,  Centraal Museum, Utrecht
Hendrick Terbrugghen: Máté elhívása, 1621, Centraal Museum, Utrecht
Hendrick Terbrugghen: A koncert, 1627, National Gallery, London
Hendrick Terbrugghen: A koncert, 1627, National Gallery, London

Végezetül szó esett Gerard van Honthorstról, aki szintén az itáliai barokk hatása alá került, és ő is, mint Terbrugghen az egyik németalföldi Caravaggio-követő. Őt úgy is emlegették kortársai, mint “az árnyak festője”. Honthorst is szívesen fest zenészeket vagy hangszereket, és ez előrevetíti a németalföldi festészet egyik olyan témáját, ami a későbbiekben fontos szerepet tölt majd be: az érzékekkel kapcsolatos ábrázolásokat. A holland hagyományokat követve, Honthorst több olyan alkotást is készít, amin hétköznapi emberek életét jeleníti meg (ezek a zsánerképek például egyáltalán nem jellemzőek az itáliai festészetre). A humor egy másik olyan jellemzője munkáinak, amit majd más festőknél is felfedezünk. A holland festészetben ez el fog menni egészen a groteszk túlzások felé, és nem csak az életképeken láthatjuk, hanem a szakrális témájú alkotásokon is, főleg az arcok ábrázolásánál. Honthorst neve továbbá azért is fontos, mert Utrechtben műhelyt alapított és ez lett a németalföldi tenebrista festészet központja (utrechti iskola).

Gerard van Honthorst: A vidám muzsikus, 1623
Gerard van Honthorst: A vidám muzsikus, 1623
Gerard van Horthorst: Vidám társaság, 1623
Gerard van Horthorst: Vidám társaság, 1623
Gerard van Honthorst: Szent Péter tagadása, 1620
Gerard van Honthorst: Szent Péter tagadása, 1620
Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s