Botrányos tárlat: Thomas Eakins – A Gross klinika

A “Botrányos tárlat” ARTmargók előadáson bemutatott egyik festmény Thomas Eakins, amerikai realista festő A Gross klinika című alkotás volt. Azok számára, akik nem tudtak részt venni az előadáson, íme egy összefoglaló a képről és ennek negatív fogadtatásáról a korabeli közönség és művészvilág által.

Thomas Eakins: A Gross kllinika, 1875, Philadelphia Museum of Art
Thomas Eakins: A Gross kllinika, 1875, Philadelphia Museum of Art

 

A festmény főalakja, Dr. Samuel David Gross valós személy, mégpedig egy philadelphiai születésű híres sebész és professzor, aki számtalan könyvet és tanulmányt írt a saját szakmájában, ezeket több nyelvre lefordították és nézeteit világszerte ismerték és követték. A helyszín is valós: a Jefferson Medical College sebészeti amfiteátrumát látjuk a képen. Mi több, a műtét is, ami éppen a szemünk előtt zajlik szintén egy létező betegséghez kapcsolódik: a páciens oszteomielitiszben szenved, más szóval csontfertőzésben, és látni fogjuk a későbbiekben, hogy ennek miért van jelentősége.

Thomas Eakins, aki személyesen ismerte Dr. Grosst, mivel eljárt néhány anatómia órájára, az 1876-os philadelphiai centenáriumra készítette ezt a festményt. A centenárium az 1776-os Függetlenségi nyilatkozat aláírását volt hivatott ünnepelni, és erre az alkalomra a városban világkiállítást rendeztek. Addigra már Európában számtalan világkiállítást tartottak, de ez volt az első, amit az amerikai kontinensen szerveztek meg. A 19. században a világkiállítások leginkább a tudomány új vívmányaira és a technológia előrehaladására koncentráltak, de emellett mindig helyt kaptak a kortárs alkotók is, hogy a képzőművészeti pavilon keretein belül bemutassák munkáikat. Eakins összesen öt képpel pályázott a centenáriumra, és köztük volt A Gross klinika is. Dr. Gross modellt állt neki, és nyilván ő javasolta, hogy az ábrázolandó műtét az oszteomielitisz kezelésére irányuló sebészeti beavatkozás legyen. Nagyon sokáig az ebben a betegségben szenvedőket nem tudták másképpen gyógyítani, minthogy levágták a fertőzött kezet vagy lábat. Viszont nemrég dolgoztak ki egy új eljárást, aminek köszönhetően elég volt a fertőzött csontrészt eltávolítani, így a végtag megmaradt és a beteg a teljes felépülésre számíthatott. Dr. Gross ennek az új eljárásnak az egyik úttörője volt.
Eakins tehát az alkalomhoz illőnek találta, hogy a város egyik híres személyiségéről fessen képet, méghozzá egy olyan kontextusban, ami az orvostudomány területén elért rendkívüli sikereket mutatja be. Ilyen szempontból a festmény amellett, hogy  – mai szemmel nézve – egy kiemelkedő műalkotás, ugyanakkor egy nagyon fontos kordokumentum szerepét is betölti.

Thomas Eakins: A Gross klinika - vázlat
Thomas Eakins: A Gross klinika – vázlat

A kép másik címe Dr. Samuel D. Gross portréja, és ha jobban megnézzük, akkor észrevesszük, hogy akár egy csoportportréról is beszélhetünk. Eakins egyébként nagy portré festő volt és rendkívül érdekelte az emberi reakciók és érzelmek kifejezése és megragadása a vásznon. Ha úgy tekintünk rá, mint csoportportréra, akkor felidézheti bennünk Rembrandt szinte azonos témájú Dr. Tulp anatómiai előadása című képét.

Rembrandt: Dr. Tulp anatómiai előadása, 1632
Rembrandt: Dr. Tulp anatómiai előadása, 1632

Mindenesetre érdemes a festmény előterébe helyezett alakokon kívül a háttérben látható orvostanoncokat akár egyenként megvizsgálni: szinte mindegyiknek más az attitűdje, mást fejez ki a testtartása és az arcvonásai. Ami pedig még érdekesebbé teszi az egészet az, hogy a festő önarcképét is felfedezhetjük a hallgatóság körében.

Eakins

1876-ban, amikor a világkiállításon bemutatásra került ez a kép, nagyon rossz fogadtatásban volt része. A közönség sokkolónak tartotta a témát: egy műtétet látni egy képzőművészeti alkotáson, méghozzá ilyen részletességgel megjelenítve, szokatlan volt abban a korban. A hatás annál is inkább erősnek bizonyult, mivel az ábrázolást túlzottan realisztikusnak tartották. Ugyanez a kritika fogalmazódott meg a kortárs műkritikusok és művészettörténészek részéről is. A New York Tribune egyik cikkében a következőket írta: “Ez egy olyan kép, amit még erős férfiak is nehezen tudnak szemlélni, ha egyáltalán rá tudnak nézni; ami pedig az idegekkel és gyomorral rendelkező embereket illeti, a jelenet számukra túlságosan is valóságos.” A Times magazin pedig így fogalmazott: “Egy férfi meztelen lába illetlen látvány…” egy képzőművészeti alkotáson. Ezt természetesen annak a fényében kell értelmezni, hogy ez a férfi egy ismeretlen, közönséges halandó. Ha ez a meztelen láb például Herkules izmoktól duzzadó lába lett volna, akkor az teljesen más megítélés alá esett volna, hiszen akkor tulajdonképpen a férfias erőnek vagy éppen a bátorságnak az ábrázolásával állnánk szemben. A kor elképzelése arról, hogy mi művészi, mivel kell és lehet a művészetnek foglalkoznia, és mit és hogyan kell megjelenítenie, nem tűrte Eakins ennyire hétköznapi hozzáállását, a stílusát pedig “csúnya és művészietlen realizmusnak” könyvelte el.
Tulajdonképpen annak ellenére, hogy a centenárium zsűrije elfogadta ezt a festményt, mégis egyfajta elutasításban részesítette. Az öt beadott kép közül négy ott volt a képzőművészeti pavilonban, ezt viszont nem ott találta a festő, amikor elment megnézni a világkiállítást. Végül egy katonai mobil kórház másának (ami a korabeli modern orvosi felszereléseket mutatta be) a bejáratánál bukkant rá. Amikor pedig rákérdezett, hogy miért oda tették ki a festményét, azt a választ kapta a zsűritől, hogy “túl véres és brutális” ahhoz, hogy a többi műalkotás mellett legyen kiállítva.

Ma már Thomas Eakinst tekintjük az amerikai realista festészet legfontosabb alakjának, a szellemesebb művészettörténészek pedig elnevezték a 19. századi amerikai festészet Hitchcock-jának.

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s