Festményeink: Tengerihántás (Hollósy Simon, 1885)

GITTEGYLET

„Friss, mint Petőfi bordalának jóízű ritmusa.”
(Németh Lajos)

Hollósy Simon festőnk hírnevét a 19. század egyik fő képzőművészeti központjában, Münchenben, az 1885-ben készült Tengerihántás című olajfestménye alapozta meg. A magyar naturalizmus és realizmus egyik legjelentősebb képviselőjének – aki egyben a nagybányai művésztelep alapítója is – ez az első érett munkája.

Hollósy Simon: Tengerihántás, 1885, Magyar Nemzeti Galéria Hollósy Simon: Tengerihántás, 1885, Magyar Nemzeti Galéria

„A Tengerihántás… a 80-as évek közepén nagyon modern kép volt Münchenben” – írja Réti István (Hollósy tanítványa) a nagybányai művésztelepről készült monográfiájában. Modernizmusa abban a korban egyfelől a népi zsánerkép újfajta, életszeretettel és nosztalgiával telített megfogalmazásában rejlik, másfelől pedig magának a témának (incselkedő fiatalok szerelmi enyelgése) az új és az kortársaktól eltérő megjelenítésében. Például Aggházy GyulaNo ne izéljen! című alkotásán a szereplők mintha egy színpadi jelenetet adnának elő, mozdulataik, de talán még arckifejezésük is keresett, színészi. Ehhez képest Hollósy alakjai természetessége már sokkal meggyőzőbb.

Aggházy Gyula: No ne izéljen!, 1886 Aggházy Gyula: No ne izéljen!, 1886

Hollósy…

View original post 426 további szó

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s