Festményeink: Varázsló kertje (Gulácsy Lajos, 1906-1907)

GITTEGYLET

Lépjünk közelebb Gulácsy Lajos a Varázsló kertje című festményhez! Mit rejt és mit mutat meg ez a varázslatos kép, milyen hatásokat fedezhetünk fel rajta és hogy jön ide Csáth Géza?


„De én csak félig álmodva éltem a világot. Egyik szememmel a hazug, édes álomképek káprázatába bámulok, a másik szemem mindig a valóságot figyeli.” (Gulácsy Lajos)

Gulácsy Lajos: Önarckép, 1904 Gulácsy Lajos: Önarckép, 1904

Gulácsy Lajos a századforduló egyik különös – a személyiségét körüllengő titokzatosság miatt akár különcnek is mondható – alakja. Európai viszonylatban a „nagy magányosok” közé szoktak sorolni, és művészsorsa valamint munkásságának egyedisége gyakran ugyanabban kontextusban kerül említésre, mint Gustave Moreau vagy Odillon Redon szimbolista festők neve.  Ugyanakkor Gulácsy nem tartozott semmilyen iskolához vagy művészi csoporthoz, sajátos stílusa pedig nem követte kizárólagos módon egyik korabeli irányzatot sem.

A festő szoros kapcsolatban állt az itthoni írói körökkel, és alkotásaiban is felfedezhető az irodalmi ihletettség, hiszen nem egy ezek közül idézi például Baudelaire verssorainak…

View original post 561 további szó

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s