Párizsi utazás: Les Halles

Éppen Edward Rutherfurd Párizs című vaskos regényét olvasom, és arra gondoltam, hogy a regényben felbukkanó párizsi színhelyekhez keresek híres festményeket, hogy egyszerre hódoljak a két hobbimnak: művészettörténet és irodalom.

“Nem hallotta meg a könyörgést, nem ismert kegyelmet, s felségterületén, a Les Halles régi piacánál fekvő tucatnyi tekervényes utcában, igazi királyként uralkodott.” (Edward Rutherfurd: Párizs, 215. oldal, Alexandra, 2018)

Léon Augustin Lhermitte: Les Halles, 1895, Petit Palais, Párizs.

Léon Lhermitte (a francia realizmus egyik mestere) 1889-ben kapott megbízást egy monumentális alkotásra a párizsi Városháza részére. A festő szakított a tradícióval, amely azt kívánta volna, hogy egy allegorikus témával álljon elő, és helyette egy korabeli, teljesen hétköznapi jelenetet festett meg: a friss gyümölcs- és zöldségáru ki- és berakodását hajnalban a hosszú múltra visszatekintő Les Halles (Vásárcsarnok) egyik részén.

A zsúfolt kompozíció tagolásában fontos szerepet játszanak a hatalmas tömegből kitűnő piaci hordárok, akik durva kék vászonból készült köpenyeket viselnek: ők irányították az áruk áramlását a piacon belül, és cipelték az ügyfelek által vásárolt termékeket. A piaci életre jellemző nyüzsgést, és a hely korabeli hangulatát hűen megjelenítő festmény remek illusztrációja lehetne Zola Párizs gyomra című regényének, melynek fő színtere a Les Halles.

Bár dekoratív értékét vitatták, és  voltak, akik a triviális téma miatt negatív kritikával illették, a festmény sikert aratott az 1895-ös Szalonban (a Francia Szépművészeti Akadémia hivatalos kiállításán), valamint az 1900-ban megrendezett párizsi Világkiállítás során is, majd nyolcvan éven át egy raktárban tartották, mire átkerült a Le Petit Palais gyűjteményébe, ahol ma is látható.

Mivel 1971-ben lebontották a párizsi Vásárcsarnokot, és ma a helyén egy hatalmas bevásárló komplexum működik, a festmény művészeti értékét immár a kordokumentum jellege is növeli.


Forrás: https://www.petitpalais.paris.fr/en/oeuvre/les-halles

Kacaj és ecset – Humor és festészet

A humor egy olyan emberi tulajdonság, ami minden művészeti ágazatban megtalálható, és ez alól a képzőművészet sem kivétel. Az ami csúf, szokatlan, kirívó, szentségtörő vagy éppen cinikus, ugyanúgy megragadta az alkotók képzeletét az évszázadok során, mint a kevésbé könnyed témák. Ettől még ezeket a műveket is ugyanolyan komolyan kell venni, hiszen a humor − azon túl, hogy az élet mosolygós-nevetős oldalát mutatja meg − sokszor eszköz a művész számára, amivel súlyos és összetett problémákra hívja fel a figyelmet. Az előadás során ismertetett művek a humor és a festészet találkozási pontjait térképezik fel.

Gyógyír és ecset

A gyógyítás tudománya és a művészet sokkal szorosabb kapcsolatban állnak egymással, mint azt elsőre gondolnánk. A testet és szellemet sújtó betegségekkel való küzdelem nem csak orvostörténeti szempontból érdekes, hiszen végső soron a halál legyőzése a tét. A képzőművészet kifejező ereje az, ami ennek a mélységesen emberi küzdelemnek valamennyi vetületét képes megragadni. Az előadáson megkíséreljük minél több szempontból szemügyre venni, hogyan változik az orvoslás témája különböző korok és irányzatok alkotásain.

Rágyúrunk a kortársakra – művészeti edzés kezdőknek (második rész)

Mivel az első edzésen megtanultuk honnan érdemes közelíteni a kortárs alkotásokhoz, most azt fogjuk megnézni, milyen sokféle van ezekből például médiumok és technikák tekintetében, és milyen sok lehetőség kínálkozik mindezek megtapasztalására és megismerésére. Korunk művei közül sokat már nem feltétlenül kell tisztes távolságból szemlélni: szép számmal akad olyan, amelyiket meg lehet fogni, pörgetni, simogatni, felmászni rá, benne végig sétálni, belenézni… Erre fogunk gyúrni ezen az előadáson, hiszen a kortárs alkotások egy másik lényeges vonása az, hogy csak a te aktív részvételeddel válnak teljessé. Márpedig ehhez formában kell lenni!

 

 

Rágyúrunk a kortársakra – művészeti edzés kezdőknek

A kortárs művészet korunk művészete, ez szól leginkább rólunk és arról a világról, amiben élünk. Sokan mégis ettől idegenkednek a legjobban… Ha legalább egy kicsit kíváncsi vagy, nyitott néhány új megközelítésre, és nem rettensz meg egy kis szellemi fekvőtámasztól, akkor gyere edzeni velem!
A kortárs művészet befogadásához vezető egyik út az lehet, ha úgy közelítünk hozzá, mint ahogyan az olyan művészeti korokhoz és irányzatokhoz, amelyeknél nem feltétlenül a valóság (élethű) megragadása a lényeg. Könnyű bemelegítésként a japán és kínai festészettel kezdünk, hogy lerázzuk magunkról a perspektivikus ábrázolással kapcsolatos beágyazódott reflexeket, és megtanuljuk, hogy például egy tájkép másképpen is lehet lenyűgöző, sőt lehet filozofikus is. Más érdekes gyakorlatok is lesznek, szóval mindenképp érdemes eljönni!