Művészeti kódfejtés – Jelképek és jelentéseik reneszánsz festményeken

Miért és milyen jelképeket használt Bellini, Botticelli vagy Raffaello a szenteket ábrázoló festményeken? Kinek a jelképe az oroszlán, miért van mezítláb egy díszes ruhába öltözött püspök,  és mi mindenre utalhat egy kézben tartott könyv? Milyen történetekhez kapcsolódtak ezek a szimbólumok?
Ezekre a kérdésekre keressük a választ az előadás során, ahol megtanuljuk dekódolni a művészek által használt összetett jelképrendszert.

 

Claus Sluter: Mózes kútja

A Dijon (Franciaország) mellett található Champmol rendházának egyik legfontosabb műalkotása a németalföldi Claus Sluter szobraival díszített kút. Ez a szoboregyüttes az egyik legkiválóbb példája a középkori és a reneszánsz művészet közötti átmenetnek.

A  karthauzi kolostort Merész Fülöp, burgundi herceg építtette (1377-től), és díszítésével a kor legjobb mestereit bízta meg, köztük Claus Slutert is, aki Claude de Werve-vel dolgozott együtt.

Champmoli kolostor

A kerengő közepén áll a kútház, melyben ma már csak a kút alsó része található. A fölső részen eredetileg egy hatalmas feszület emelkedett.

A kútház napjainkban

A kút hexagonális szerkezetű, és mindegyik oldalán egy-egy prófétát látunk: Mózes, Dávid, Jeremiás, Dániel, Zakariás, Ézsaiás. Az egész alakos portréfigurák a még középkori hagyomány szerinti fülkékben helyezkednek el, viszont már nem olvadnak bele teljesen ebbe a számukra precízen megszabott térbe, hanem kimozdulnak belőle, mintegy előtte helyezkednek el és élettel töltik meg, ami viszont már egy újfajta megközelítésre vall.

Claus Sluter: Mózes kútja (1395 -1405)

Az alakokat elválasztó oszlopok tetején angyalok helyezkednek el, és itt megfigyelhető egy másik nagyon fontos jele a középkori ábrázolástól való elmozdulásnak, ugyanis mind a prófétákat, mind az angyalokat más-más testtartással faragta meg Sluter, ezen kívül pedig a fájdalom és a gyász (ugyanis ez egy Kalvária-csoport) megannyi kifejezésével ruházta fel őket.

Claus Sluter: Mózes kútja - részlet

Ez a két jellegzetesség egyfelől drámai mozgalmasságot kölcsönöz a szoboregyüttesnek, másfelől pedig a  művész naturalisztikus megjelenítésre való erőfeszítését mutatja meg. Ez utóbbihoz az is hozzájárul, hogy bár bibliai alakokról van szó, mégis öltözetükben a korabeli udvari viseletet ismerhetjük fel.

Még egy érdekesség érdemes megemlíteni: egyes művészettörténészek Merész Fülöp arcvonásait vélik felfedezni Jeremiás próféta alakjában.

Balra: Jean Malouel - Merész fülöp portréja// Jobbra: Claus Sluter: Mózes kútja részlete Jeremiás prófétával

Politikusok és világhírű portrék újratöltve

GITTEGYLET

A portréfestészetről alkotott elképzelésünk változóban van, a DesignCrowd művészei azonban visszaröpítenek minket az időben. Olyan mesterművekbe oltották mai politikusok figuráját, mint például a Mona Lisa vagy Van Gogh egyik híres önarcképe.


Nem számítottunk rá, hogy egy nap politikusok képeivel rakjut tele a Gittet (nem is lesz ez szokásunk eztán sem!), de ez a projekt megér egy cikket.

A művészet könnyedén lépi át az idő és tér akadályát. A DesignCrowd művészei mai politikusoknak, a világ – pillanatnyilag –  meghatározó vezetőinek adtak egy kis időtlenséget, amikor a leghíresebb festményekben helyezték el őket. Szerencsére nem minden irónia nélkül.

Angela Merkel mint Lány gyöngyfülbevalóval:

merkel-earringsCreArt

David Cameron Bacchus:

artistramanartistraman

Vlagyimir Putyin Vincent Van Gogh-ként:

RBJK515RBJK515

Hillary Mona Lisa Clinton:

DutchPuhDutchPuh

Hillary Clinton és Vlagyimir Putyin az Amerikai gótikában:

Edison SonEdison Son

Donald Trump rózsaszínben:

TerryLeaTerryLea

François Hollande mint Napóleon:

MsgtBobMsgtBob

Kim Dzsongil fia: Kim Dzsongun, Az ember fia című Magritte-festményben.

christianpoetoechristianpoetoe

Ha…

View original post 19 további szó

Sergio Moscona, a vonalak torreádora – LeltART

GITTEGYLET

Viszonylag ritkán hallunk arról, hogy egy külföldi, kortárs alkotó rajongana egy magyar művész munkásságáért. Sergio Moscona argentin grafikus és festőművész esetében viszont ez annyira így van, hogy egyenesen Szalay-nagykövetként szokták emlegetni.


Az 1979-ben született Sergio Moscona évek óta fáradhatatlanul azon dolgozik, hogy Szalay Lajos lenyűgöző rajzait minél szélesebb körben ismertté tegye. Moscona mestere, Jorge Ludueña grafikus, aki Szalay egyik tanítványa volt, ismerte meg  a magyar művész alkotásait és szerette meg stílusát.

Ez természetesen csak egy része a művészi tevékenységének, ugyanis Moscona elsősorban a saját nagyszerű rajzaival és akril festményeivel tört magának utat a nemzetközi kortárs művészet világában.

Sergio Moscona: Törött virágok Sergio Moscona: Törött virágok (forrás: facebook.com/Sergio-Moscona)

Első látásra akár azt is gondolhatnánk képeiről, hogy valamilyen fantasztikus karikatúrák, összezsúfolt, eltorzított emberi alakokkal, itt-ott meglepetésszerűen felbukkanó állatfigurákkal és tárgyakkal, melyek elképzelhetetlen perspektívákból megrajzolt tereket töltenek meg.

Viszont amint közelebbről is szemügyre vesszük és elmerülünk a részletekben, teljesen más benyomást keltenek.

Sergio Moscona: Situación descolorida (Színtelen helyzet) Sergio Moscona: Situación descolorida/ Színtelen…

View original post 584 további szó

A legnagyobb kiskönyv-sorozat – HUNGART művészeti kötetek

GITTEGYLET

Az Art Marketen mutatják be a HUNGART hiánypótló kismonográfia-sorozatának idei három kötetét, ezzel a széria a huszonkilencedik könyvhöz érkezik. Lenyűgöző körkép a kortárs művészetről – mindenkinek.


A könyvsorozatot a HUNGART – a magyar vizuális művészek jogvédő szervezete – mint kiadó, Sárkány Győző elképzelése alapján 2009-ben indította útnak, azzal a nagyszerű céllal, hogy olyan kortárs alkotókat (festőket, fotóművészeket, szobrászokat, textilművészeket stb.) mutasson be, akikről még nem született a munkásságukat bemutató kötet. A szabály alól csak a Csernus Tiborról szóló darab volt kivétel, aki az eddigi egyetlen HUNGART-eltműdíjasként a nyitó kötetek között szerepelt.

„A könyvek külső megjelenésükkel is igyekeznek régebbi hagyományokat feléleszteni, hiszen viszonylag kis méretük (14,5×19,5 cm) is művészeti kiskönyvtárak formáját idézi. A könyvek szerkezete is hagyományos felépítést követ. A magyar nyelvű monografikus tanulmányt az angol tanulmány követi. Ezután kezdődnek a művekről készült színes reprodukciók, kötetenként egy-egy alkotótól ötven-hatvan kép szerepel. Majd ezután következik a függelék rész: életrajz, egyéni és csoportos…

View original post 246 további szó