Arany János és Gyárfás Jenő

Múzeumok éjszakája (2012.06.17) – Magyar Nemzeti Galéria
Költők, versek, írók találkozása a 19. század festészeti alkotásain – rendhagyó tárlatvezetés. Tárlatvezető: Veszprémi Nóra művészettörténész.

Arany János és Gyárfás Jenő

Zichy Mihály: Tetemrehívás - illusztrációA tárlatvezetést Gyárfás Jenő Tetemrehívás festménye előtt zártuk. A festmény, mely Gyárfás fő műve, Arany János azonos című balladájának a legtragikusabb pillanatát ábrázolja. A balladából tudjuk, hogyan zajlik a tetemre hívás, de lássuk, mit írt erről anno a Pallas Nagylexikon:

„Tetemre hívás vagy halálújítás, a régi magyaroknál a gyilkos kinyomozása és megbüntetése végett foganatba vett eljárás, melyet az erdélyi országgyülés, mint a kereszténységhez nem illőt 1594., 1649. és 1653. ismételve megszüntetett. Gyilkosság esetében a holttestet sok ideig földszinén tartották s az egész helység lakosainak meg kellett előtte jelenniök, a gyilkost, ha tudták, megnevezniök, ha pedig nem tudták, kezöket a meggyilkoltnak fejére téve megesküdniök, hogy nem ők gyilkolták meg s hogy gyilkosát nem ismerik. Igy vették rendre a meggyilkoltnak még közelebbi ismerőseit, barátait és rokonait is. Vétkesnek azt nyilvánították, ki esküdni vonakodott, vagy akinek esküvése alatt a holttest vérezni kezdett. A temetés költségeit s a vérdíjat a vétkes tartozott fizetni; ezt a díjat, melyet Udvarhelyszékben még 1740. is ismerték, a tetem fölszabadításának nevezték. V. ö. Balássy Ferenc, T. (Új M. Muzeum, VIII., I. 189-199. old.).”

 Maga Arany János is készített egy jegyzetet erről az eljárásról:

“A középkori istenítélet egy neme, midőn a gyilkosság gyanújában levőket a meggyilkolt holtteste fölé állították, hogy az újra megeredő vér bűnös voltokat bizonyítsa. Istenítéleteknél hazánkban egyházi részről a káptalanok ügyeltek föl; világi részről a pristaldus nevű tisztviselő járt el. Ezért van jelen költeményben egy kanonok s az itt (minden további igény nélkül e név helyes voltára) pörosztónak mondott pristald. Ha a ballada, céljához képest, a tetemre hívás törvényes szokásain netalán túlment: költeményben ezt megbocsáthatónak vélte – a szerző.”

Visszatérve a tárlatvezetéshez: Gyárfás 1881-ben elkészült festményét több vázlat és tanulmány előzte meg, az utóbbiakból kettő ugyanabban a teremben került kiállításra, így nagyon jól megfigyelhető, hogyan jutott el a művész a végleges megoldáshoz. Az egyiken a tömegben álló két alak közeli portréját dolgozta ki, a másikon pedig Kund Abigél arcát egy másik női modell után. Végül ezt az arcot is a tömegben láthatjuk viszont a nagy vásznon.

Gyárfás Jenő: Tetemrehívás, 1880 k., Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
Gyárfás Jenő: Tetemrehívás, 1880 k., Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

A vázlat, ami 1879-ben készült, egy teljesen más momentumát festi meg a balladának, hiszen itt a középpontban a ravatalon fekvő Bárczi Benőt helyzete a festő. Az 1881-ben elkészült alkotáson ez már csak jelzés képen jelenik meg a kép jobb oldalán egy nyitott ajtó mögött. A kész mű a cselekmény egy későbbi fázisát, a ballada utolsó jelenetét tömörítette Ezúttal a hangsúly a menyasszonyra, pontosabban az arckifejezésére és a körülötte levő a pillanat drámaiságát realisztikusan kifejező többi alakra esik.

Gyárfás Jenő: Tetemrehívás, 1881 k., Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
Gyárfás Jenő: Tetemrehívás, 1881 k., Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

A festmény abban az évben elnyerte a Képzőművészeti Társulat nagydíját. A korabeli kritika főként a kettős megvilágítás mesteri megoldását és a megdöbbent mellékalakok árnyalt bemutatását dicsérte, de a lelkileg összeroppant főalak tébolyodott arcát és tekintetét túlzónak érezte. Ma már ezt is a mű egyik nagy erényének tekintik, hiszen ez egy nagyszerű ábrázolása  egy kritikus pillanatnak, amiben az alkotó „megfogta” a tragédia keltette lelki gyötrelem végtelen mélységeit.

Később, az 1890-es évek elején készült el Zichy Mihálynak az Arany balladákhoz szánt rajzsorozata, amely először Ráth Mór kiadásában jelent meg (Arany János balladái Zichy Mihály rajzaival, Budapest, 1895-1898).

Zichy Mihály: Tetemrehívás
Zichy Mihály: Tetemrehívás
Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s