Az absztrakt festészet Heinrich Lützeler szerint

Vaszilij Kandinszkij: Kompozíció -VIII
Vaszilij Kandinszkij: Kompozíció -VIII

Heinrich Lützeler az Absztrakt festészet – Jelentősége és határai című könyvében, miután bemutat négy, hasonló témát feldolgozó festményt – mind tájképek – végigjárva így az utat a tárgyiasságtól az absztrakcióig, az alábbiak szerint határozza meg az absztrakt festészet fogalmát:

  1. Egy absztrakt kép már semmit sem tükröz környezetünk tárgyias valóságából.

  2. Az a körülmény, hogy a kép nem tartalmaz felismerhető és reális vonatkozásokat, arra kényszerít bennünket, hogy a festményt önmagában véve, mint saját magát szemléljük. Nem szolgálhatnak többé mértékül a reális világból származó észlelések és a a reális világra vonatkozó elképzeléseink; kizárólag a formákból és színekből álló kompozícióra vagyunk utalva.

  3. Nem absztraktok azok a képek, amelyek a valóságot ugyan döntő mértékben átalakítják, de tárgyias elemeket alkalmaznak. még akkor sem, ha ezek az elemek rendkívül szokatlanok és fantasztikusak.

  4. Egy absztrakt képbe “bele lehet látni” alakokat, valahogy úgy, ahogy az ember a felhőkbe például egy lovat vagy egy hajót “láthat bele”. De ha így járunk el, tévútra lépünk. A helyes út nem az absztrakciótól vezet a realitáshoz, hanem a realitástól az absztrakcióhoz.

A négy festmény leírása itt olvasható:
Tájkép: Karl Blechen – Monte Castiglione
Tájkép: Paul Cézanne – Mont Sainte-Victoire
Tájkép: August Macke – Kert a Thuner Seenél
Tájkép: Paul Klee – Hegyi falu, ősszel

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s