Gentile da Fabriano: Háromkirályok imádása

Gentile da Fabriano: Háromkirályok imádása, 1423, Uffizi, Firenze

Miközben Gentile da Fabriano Háromkirályok imádása című festményét nézzük képzeljük el, hogy éppen előtte állunk. Nem a festmény előtt a fényűző Uffizi képtárban, hanem egy oltár előtt egy sötét sekrestyében, a pislogó gyertyák lángját nézve, ahogy a csillogó textúrává formázott és fényezett ezüst, arany és festmény rétegeken játszadozik. A hatás elsőprő lenne. Csak ez után a vizuális sokk után kezdenénk el közelebbről megnézni, azon tűnődve, hogy miről is szól ez a festmény, ki festhetett ilyesmit és – ami talán ugyanolyan fontos lehetett a renenszánsz kori nézőnek – ki engedhetett meg magának ilyen alkotást. Összetett és egymással szorosan összefüggő válaszokat fogunk ezekre a kérdésekre találni éppen magában a festményben, ha figyelembe vesszük a történelmi kontextust.

Az oltárkép Jézus születéséhez kapcsolódó különböző evangéliumi történeteket jelenít meg abban a formában, ahogy ezeket a középkorban és később a reneszánszban ismerték. A fő táblán a háromKirály (bölcsek és királyok, akikről úgy tartották, ismeretlen, keleti tájakról jöttek) ajándékokat ad át a csecsemő Jézusnak. Kalandjuk a háttérben kezdődik: kisebb méretű jelenetek töltik ki a tájat a három boltívben lehetővé téve számunkra, hogy figyelemmel kísérjük útjukat egy képregényszerű, folyamatos narratívában.

db01229a9b2ee6758321fe365a2ca6d3133e7c2b

A baloldali képen egy hegyre másznak azt a csillagot keresve, melyről úgy hitték, egy ősi profécia beteljesítése egy új király eljöveteléről. Ezt a csillagot követve a Királyok elvezetik fényes kíséretüket Jeruzsálembe (ezt a festmény közepének felső részén találjuk), majd Betlehembe, ahogy azt a  jobb felső sarokban láthatjuk.

a67ddf64290f02bc01fee4168e21a828ba281cab

A festmény fő témája az előtérben bontakozik ki, ahol a Királyok végre megérkeznek a kis istállóhoz, ahol József és Mária menedéket talált az éppen akkor született gyermekükkel.  Glóriával a fejükön a pompás ruhákba öltözött Királyok sorban adják át az ajándékokat: aranyat, tömjént és mirhát. Egymás után leveszik koronájukat és megcsókolják a csecsemő lábát. Korábbi ábrázolásokhoz hasonlóan itt is nagyszámú udvaronc és kísérő tart velük lóháton, mintha csak távoli országok küldöttei lennének, de ezekhez képest Gentile da Fabriano sokkal jobban használta ki a Háromkirályok utazásának témáját arra, hogy képzelőerejét és mesterségbeli tudását megmutassa.
099641ce945075bf9d97b3ee9a724807b8c4f4c4A „királyok” nem az ókor ruháit viselik, ahogy valaki elvárhatná egy bibliai történet szereplőitől, hanem fantáziadús öltözékeket, melyekben pompázatosnak és valamelyest egzotikusnak tűnnek. A királyi kíséret tobzódik a változatos alakok, bonyolult mintájú brokátok és ritka állatok ábrázolásában. Az előtér figurái majdnem egymás hegyén hátán helyezkednek el, mintha a tér előrefelé dőlne, hogy minél több alak elférjen egy adott méretű helyen. A dekorativitásnak ugyanez a gazdagsága fedezhető fel a festmény díszített keretén is.

Az oltárkép nem csak vizuálisan zsúfolt, hanem tele van narratív részletekkel is. A kutya az előtér jobboldalán rémülettel néz felfelé egy lóra, mely majdnem rátapos. Távol a baloldalon két női kísérő kíváncsian (és kissé szemtelenül) nézegeti az értékes ajándékot, amit az idősebb király már átadott a Szent Családnak. Még a háttérben ábrázolt jelenetek is több eseményt ábrázolnak. Figyeljük meg például azt a magányos utazót, akinek tolvajok állnak útjába, vagy a leopárdot, aki éppen ugrani készül egy őz felé, amit észrevett. Ezek az anekdotikus, akár humoros jelenetek arra késztetik a nézőt, hogy figyelmesen vegye szemügyre a kép összes részletét, hiszen mindenhol valami újat fog felfedezni.

9ed32352c547c68b3d5fef26b3eacfdf1587f3e9Ez a fajta vizuális túltelítettség jellemző volt Gentile da Fabriano kiváló stílusára. Megdöbbentő képességeit Itáliában tett utazásai során fejlesztette ki. Ahogy a neve is sugallja Fabriano városából származott, mely több mint száz mérföldre helyezkedik Firenzétől délkeletre. Az északon (Velencében és Bresciában) töltött évek különösen megszeretették a művésszel az udvari ornamentikát, és felkeltették érdeklődését a növények és állatok alapos megfigyelésére. Ezek az utazások a hírnevét is megalapozták, és mire Firenzébe érkezett 1422-ben karrierje csúcsán, nagy izgalmat keltett a város művészei és az őket patronáló családok körében.

Ebben az időben Firenzét elárasztotta a kreativitás, és a város a művészeti stílusok olvasztótégelye volt. Lorenzo Monaco, az akkori legsikeresebb firenzei festő munkáiban érezhető az északi formák hatása, melyek elevenné teszik az előző évszázadok hagyományos stílusát. Új irányok bontakoznak ki a szobrászatban és az építészetben: Brunelleschi nemrég fejezte be a perspektívával kapcsolatos kísérletét, a szobrászDonatello pedig felélesztette a klasszicizáló alakok  és a tér illuzionisztikus ábrázolása iránti ízlést.Masaccio pedig alig néhány évre van attól, hogy megváltoztassa a művészettörténetet a festészetben is kikísérletezett újításokkal.

Ebben a vizuális kísérletezéssel és változásokkal átitatott légkörbe érkezett Gentile da Fabriano, egy igazi művészi híresség Itáliában és azon túl is. Hamarosan kiváló alkalom kínálkozott számára, hogy bizonyítsa tehetségét a városnak: egy tekintélyes megrendelést kapott a város leggazdagabb polgárától, Palla Strozzitól. Strozzi komoly összeget fordított a családi kápolna megépítésére és díszítésére a Santa Trinitá sekrestyéjében. Valamikor 1423 előtt a bankár megkereste Gentilét, hogy a terv részeként elkészítse az oltárképet. A Háromkirályok imádása ennek a megrendelésnek az eredménye, ami szintén azt mutatja, hogy Gentile tudta, hogyan kell ámulatba ejteni egy magas elvárásokkal rendelkező közönséget.

581c43533dc384e662e603c9afc50a18222df048Bár nem tudjuk pontosan, miért az imádás jelenete került kiválasztásra a képhez, valószínűnek tűnik, hogy Palla Strozzia témát alkalmasnak találta arra, hogy más módon is megmutassa státuszát. Az udvari kíséret Gentile da Fabrianofestményén Strozzi diplomáciai megbízásaira emlékeztette a nézőket: a bankár több itáliai városban is látogatást tett Firenze hivatalos képviseletének tagjaként. A festményen is megtaláljuk a portréját az egyik udvaronc alakjában. A harmadik király mögött helyezkedik el, egy sólyommal a karján – ami utalás a család nevére, mivel a strozzieri toszkán nyelven solymászokat jelent. Más személyes szimbólumok is okosan lettek elrejtve a képen. A jobboldalon látható fehér ló zabláját például egy  félhold díszíti, ami a Strozzi család címerének központi eleme.

Gentile da Fabriano oltárképe megjelenítette vizuálisan azt az aranymennyiséget, amit patrónusa megengedhetett magának, és utalt az általa alkalmazott festő hírnevére is. Ugyanakkor Palla Strozzikifinomult ízlését az új és merész elemek iránt is megtaláljuk benne. Annak ellenére, hogy első látásra csak a  gazdagság és a földi státusz ábrázolására szolgál, a Háromkirályok imádása oly módon ünnepli a természetet, ahogy előtte még nem fordult elő a festészetben. Az emberek, az állatok és mozdulataik alapos megfigyelés eredményeként kerültek ábrázolásra. A virágok pedig mintha kiugranának a keretet szegélyező oszlopokról. Az alakok arcának finom megformálása nagyon eltér a merev kontúroktól, amiket a kor népszerű festőinek – mint például Lorenzo Monaco –  képein láthatunk.  A firenzei nézők biztos észrevették a szörmék és textiliák ábrázolását puhább ecsetvonásokkal, mint amilyenekhez addig hozzászoktak. Még ennél is kiemelkedőbb, ahogy a jelenetek ebben az összetett szerkezetben a különböző fények és árnyékok disszertációjává alakulnak.
A fő jelenetben Betlehem híres csillaga megvilágítja a környező fákat bearanyozva a levelek szélét és bonyolult árnyakat vetve a baloldalon álló szolgáló lányok feje mögé. A kis táblák a fő jelenet alatt (apredellaként ismert alsó része az oltárképnek) még inkább kísérletező jellegűek, ami a fény különböző megjelenítését illeti. A születést a művész éjszakai jelenetként képzelte el, melyben több fényforrást is felfedezhetünk: a gyermek Jézus természetfölötti ragyogása, a háttérben a pásztoroknak megjelenő angyal fényessége és a hold sokkal finomabb világítása a baloldalon.

56444890124381ff7269e13e93ec82356928fa6e
A középső predella táblán az új család Egyiptomba menekül. A háttérben egy napfényben úszó táj – a nap egy magasan levő arany gömb a kék égen, ami arannyal borítja be a közeli dombokat.  Az utolsó panel Jézus bemutatását a templomban jeleníti meg, amin a templom sötét belsejét melegen világítja meg közepén egy falilámpás.

db7c4b604cb5f04947bd910a8975a709e70ed356

Gentile da Fabriano valódi aranyat használt, hogy elérje ezt a sokfajta fényhatást ezzel bizonyítva egyfelől a drága anyagok kombinálására való képességét, másfelől pedig a naturalizmus iránti érdeklődését. Tökéletesítve azt a technikát, amit utána még sokan fognak alkalmazni, aranylemezeket helyezett el a festékrétegek alá, hogy fényesen ragyogó felületeket hozzon létre – ez a hatás sokkal erőteljesebb gyertyafényben. A drága anyagot a felszín alá szőtte – ez látható a felszínen, illetve a felszínről feltörve olyan hatást keltve, mintha festékből és aranyból szőtt faliszőnyeget néznénk.

A modern néző számára Gentile da Fabriano Háromkirályok imádása című festménye túl élénknek, túl díszítettnek és túl zsúfoltnak tűnhet. Még a művészettörténészeknek is sokszor nehéz a mintákra és felületre helyezett hangsúly mögé látni, hogy felismerjék, milyen hatással volt ez a festmény illetveGentile egyéb munkái a korai firenzei reneszánsz művészet felvirágzására. Ennek ellenére éppen az oltárkép gazdagsága biztosította számára a más művészekre gyakorolt hatást, mely a festés technikájában illetve a vizuális érdeklődésben jelenik meg. Ezek a kortárs nézők valószínűleg értették azt, amit a mai Uffizi-látogató talán elfelejt: a Háromkirályok imádása festményt nem úgy alkották meg, hogy egy pillantással befogadható legyen. Ha ezt észben tartjuk és megpróbáljuk úgy látni, ahogy a festő tervezte, akkor rá fogunk jönni, hogy csakis így érdemes szembesülni vele: újra és újra végigpásztázva tekintetünkkel.


Dr. Joanna Milk Mac Farland szövegének fordítása.
Forrás: Gentile da Fabriano, Adoration of the Magi

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s