Miniatúrafestészet és képi ábrázolás a középkorban (1)

A KOGART Galéria festészettörténeti előadásán készített és olvasmányaimmal kiegészített jegyzeteim.

Codex Aureus
A középkorban a festészet leginkább a kódexben található miniatúrafestészetet jelentette. Az elnevezés a mínium festék nevéből jön: miniatúra, (latin miniare, a. m. piros míniumfestékkel festeni), eredeti jelentése szerint régi kéziratokban színes festékkel készített könyvdísz. Később csupán a képes illusztrációt nevezték miniatúrának. A kódexeket kézzel írták eleinte papiruszra, majd a VI. századtól állatbőrből készült pergamenre. Egy kódexen általában többen dolgoztak egy-egy kéziratmásoló műhelyeben. Ezek a műhelyek a kolostorokban működtek és a rendeltetésük is az egyházhoz kapcsolódott: vallásos szövegeket, Biblia kivonatokat, zsoltárokat másoltak. Ritkán készült komplett másolat a teljes Bibliáról.

Néhány fontos fogalom:
Scriptorium: kéziratok másolására berendezett írószoba a kolostorokban. Az itt dolgozók közül nem mindenki volt szerzetes; a kolostor kötelékébe nem tartozó világi írnokok és illuminátorok is segítették az egyháziak munkáját.
Miniátor: az írott szöveg díszítője, legfontosabb feladata a kezdőbetűket (iniciálékat) díszíteni.
Illuminátor: könyvfestő, a kódexekben található kis illusztrációk festője.

A kódexet latinul vagy görögül írták, keleten pedig héberül.
Több kódexstílust különböztetünk meg: bizánci, karoling, román-gótikus, ír-angol-viking.

Bécsi Genezis Kódex (VI. század) 

ViennaGenesisPict13RebeccaEliezer

Az illusztráció azt a bibliai történetet jeleníti meg, amikor Ábrahám elküldi a szolgálóját Nachor városába, hogy feleséget hozzon fia, Izsák számára. A szolgáló megáll a tevéivel egy városon kívüli kútnál, ahova a városbeli nők esténként vízért jönnek. Rebeka az, aki nem csak őt, hanem mind a tíz tevéjét is megitatja, és mivel ez bizonyíték szíve jóságára, ő lesz a feleségjelölt.

Amit a kódexről tudunk az, hogy feltehetőleg egy teljes Biblia volt, mára viszont csak az 1. könyv, a Teremtés könyve, a Genezis maradt fenn belőle. A pergamenlapokat bíbor színűre festették, mely a bizánci császárok kancelláriájában volt gyakori. Erre ezüsttel vagy arannyal írták a szöveget, és minden lapra vízfestékkel készítettek képeket.

Ami az ábrázolást illeti, a képen kétszer jelenik meg Rebeka – a két rózsaszínű ruhás női alak. Egyszer látjuk, ahogy a kúthoz érkezik, majd ahogyan a tevéket itatja. Ez a folytatólagos ábrázolási mód gyakori volt a középkorban, sőt még azután is, így „meséltek” képekkel, és akkoriban egyáltalán nem volt zavaró, hogy egy és ugyanazon a képen belül többször jelenik meg ugyanaz az alak.
A kút mellett ülő, félig meztelen nőalak a forrást megszemélyesítő nimfa, mely a hellenisztikus kultúrából átvett elem.

Rabbula Kódex

17852

Huszonhat miniatúrával díszített evangélium-kézirat a VI. századból. Nevét készítőjéről kapta. Képei oszlopokkal, virágokkal, állatokkal keretezettek. Hat egész oldalas képe között van a kereszt legrégibb ábrázolása. Ezen a képen a Mennybemenetel jelenete látható. Festészettörténeti szempontból ez azért fontos, mert egy népszerű téma mind a középkorban, mind a későbbi festészeti alkotásokon, és itt már megismerhettük a jelenet fő elemeit. Amit itt érdekes az a nagyon kezdetleges térábrázolás, pontosabban térelkülönítés: van egy fent (égi helyszín) és egy lent (földi helyszín), ezt az illusztrátor a háttérben látható felhőkkel, illetve sziklákkal igyekszik megjeleníteni. Érdemes megfigyelni a keret díszítését, ugyanis más stílusú vagy más korból származó kódexeknél ez már sokkal rafináltabb, kidolgozottabb és gazdagabb lesz.

A kellsi kódex Chi-Rho oldala

A kellsi kódex Chi-Rho oldala

Kellsi Kódex

A kellsi kódexnek van talán a legnagyobb kultusza még ma is, és nem csak angol-szász területen. 800 körül, talán valamivel korábban készítették kelta szerzetesek, és ezt a kódexet tartják a nyugati kalligráfia mesterművének és a miniatúrafestészet csúcspontjának. Ugyanakkor az írek számára ez az egyik leginkább becsben tartott nemzeti kincsük.
A dekoráció minden egyéb fennmaradt kódexnél összetettebb és extravagánsabb. Összesen 400 díszített lapot tartalmaz, ebből több egész oldalas illusztrációkból/díszítésekből áll (ezért nevezik szőnyeglapnak). Az ornamentikában a keresztény tradíció ikonográfiai elemei fedezhetők fel, a jellegzetesen kelta motívumok mellett. A kódex stílus sajátossága továbbá a fraktálos dekoráció: egyik motívumon belül egy teljesen másik jelenik meg.
Ma a kellsi kódex a dublini Trinity College könyvtárában található, néha ki szokták állítani, de egyszerre csak két kötetet a négyből, viszont online az egész megtekinthető a Digital Collections portálon.

Az előadás során az úgynevezett Chi-Rho oldalt vettük közelebbről szemügyre. A Chi-Rho egy Krisztus szimbólum, monogram, amit a a görög ΧΡΙΣΤΟΣ (Krisztus) szó első két betűjének az összetevéséből adódik. A Chi-Ro oldal a kódexekben egy egész oldalnyi krisztogram, és a kellsi kódex az egyik legszebb. Ezen például nagyon jól megfigyelhető az előbb említett fraktálos díszítés.

Akit jobban érdekel a téma, annak mindenképpen ajánlom ezt a négyrészes dokumentumfilmet, amit a youtube-on meg lehet nézni:

és az animációs filmet sem szabad kihagyni, már csak azért sem, mert kedves, szórakoztató módon mondja el a könyv történetét, és elég jó kritikákat kapott, na meg persze ez mutatja mennyire élő a kódex kultusza napjainkban:

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s