Miniatúrafestészet és képi ábrázolás a középkorban (2)

A KOGART Galéria festészettörténeti előadásán készített és olvasmányaimmal kiegészített jegyzeteim.

Lindisfarne evangélium

A Lindisfarne evangéliumot 700 körül írták egy angliai kolostorban, és az angol-szász miniatúrafestészet egyik kiemelkedő példányaként tartják számon. Az előadás során ennek a könyvnek a kapcsán ismerkedtünk meg a kánontáblákkal. A IV. században Caesareai Eusebius által megalkotott rendszerben a négy Evangélium szövegét versekre tagolták, és az azonos eseményeket egymással párhuzamba állították. A kánontábla ezeknek az Újszövetség-beli locusoknak (helymeghatározók) a megfeleltetéseit tartalmazza. Fontos része volt a bibliáknak, liturgikus könyveknek. Ábrázolásán gyakran tűnnek fel az evangelisták zoomorf szimbólumai; keretdísze általában architektonikus elemekből áll. A lindisfarnei evangélium kánontáblái is építészeti elemeket idéző keretben helyezkednek el. Az itt látható oszlopok díszítését érdemes megfigyelni a jellegzetes indamotívumokkal az oszlopok alsó és felső részeinél.

Lindisfarne evangélium: kánontábla

Lindisfarne evangélium: kánontábla

 

Godescalco-féle evangeliárium

Az aacheni palota műhelyéből kikerült legkorábbi kódex az ún. Godescalco-féle evangeliárium – 781-783 körül -, amely Nagy Károly és felesége, Hildegard számára készült. A karoling kódexfestészet egyik példánya, miniatúráit tekintve nem olyan kiváló a teljes egészében arany és ezüst betűkkel, bíborvörös pergamenre írt kódex, mint a palota műhelyéből kikerült későbbi alkotások. Ma a párizsi Biblioteque Nationale-ban őrzik. A Godescalco-féle evangélium azért érdekes, mert egy miniatúrán belül találhatók mind kelta, mind bizánci motívumok.

Evangeliarium_-_évangéliaire_dit_de_Charlemagne_ou_de_Godescalc_-_Jésus-Christ_-_BNF_Gallica

Kopasz Károly első Bibliája / Vivian Biblia

Ritkán ábrázolnak a miniatúrák korabeli eseményt, mint Kopasz Károly első bibliájának lapjain, amely a párizsi Bibliothéque Nationale-ban található. Itt Marmoutier apátságának szerzetesei apátjuk, Vivian gróf vezetésével átnyújtják a császárnak az általuk illusztrált kéziratot. Ezt az alkotást 851 elején adták át a császárnak. Kopasz Károly koronás arcképe Dávid király ábrázolását követi, aki zenészek és a fő erények társaságában hárfán játszik. Az ikonográfiai utalás oka a karolingok politikai koncepciójában gyökerezik. Kopasz Károly ábrázolása az egyik első olyan alkotás a középkori Nyugat-Európa művészetében, amelyen kortárs esemény látható.
Az előadás során viszont azt a miniatúrát elemeztük, mely Ádám és Éva történetét mutatja be. A történet fő momentumainak folytatólagos ábrázolása, amint azt az előzőekben láthattuk, jellegzetes a középkorra. Ezen az egy miniatúrán (amit balról jobbra és fentről lefelé kell értelmezni, pontosan, mintha olvasnánk) Isten, Ádám és Éva többször jelennek meg, különböző, időben eltérő “felvonásokban”. Az illusztrátor a fákat használja tér-, és időbeli elválasztóként, élénk színekkel határolja el a földi teret az égitől; az alakok megfestésénél megfigyelhetjük a kezdetleges  és statikus emberi test ábrázolását, a gesztusok  és arckifejezések szinte csak jelzésszerűek viszont kitűnik, hogy sokkal nagyobb gonddal festette le Istent, mint a többi, a képen megjelenő szereplőt.

112

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s