Néhány szó a kékről

„A kék a láthatatlan a látható előtt, a kéknek nincs dimenziója: túl van minden olyan dimenzión, ami a többi színt meghatározza.”
(Yves Klein)

tatenen2Több, mint egy évszázada a nyugati világ kedvenc színe. Jóval megelőzve az egykori rivális vöröset a kék ma már hatalmas rajongói tábort tudhat magáénak.
A barlangi művészetben még nincs jelen, és az ókorban is csak másodrangú színnek számított Egyiptom kivételével, ahol  a víz kékje a női princípium jelképe volt, az ég kékje pedig a férfi elemet szimbolizálta. Az egyiptomiak hozták létre a híres egyiptomi kéket (az első mesterségesen előállított pigmentet), ami aztán gyorsan elterjedt világszerte. Görögországban inkább a feketéhez társították, miközben a Római birodalomban a gonosz kék szemű barbár népekkel asszociálták. A középkorban viszont mindez megváltozott. Az Egyház imádta ezt a sokkal visszafogottabb színt, mint a vörös, és általános elvárás volt, hogy főként ezt használják a templomablakok díszítésénél, illetve a 12. századtól kezdve a művészek a Szent Szüzet egy kék lepellel ábrázolják, és így a kék az isteni tisztaság jelképévé válik. A magas szimbólumérték egyes kutatók szerint szoros kapcsolatban áll bizonyos kék festékek értékével, ugyanis például az ultramarint nagyon nehéz volt beszerezni és drágább is volt, mint az arany. Idővel a kék már nemcsak az szent léthez kötődik, hanem a földi életben is egyre több teret kap (elsősorban az arisztokrácia soraiban), majd a művészetben is elfoglalja méltó helyét. A 20. század elején olyan egyedi árnyalatok is megjelennek, amelyek számtalan új lehetőségeket nyitnak a festők előtt. Cézanne például kiemeli, hogy a kék adja a többi szín vibrálását, Picasso életében egy egész korszak a kék szín égisze alatt zajlik, Kandinszkij pedig létrehozza a Der Blaue Reiter (A kék lovas) avantgárd művészcsoportot. A csúcspont talán Yves Klein nevéhez köthető, aki 1954-ben megkér egy festékgyártót, hogy alkosson meg számára egy egyedi, fénylő ultramarin kék árnyalatot, amit végül le fog védetni IKB név alatt (Yves Klein Blue). 1957-ben az a milánói kiállítás, ahol tizenegy kizárólag a kéknek szentelt monokróm alkotás kerül bemutatásra, egyfajta kiáltvány értékkel bír a művészet világában.

Ami a különböző árnyalatokat illeti, a réztartalmú karbonátásványból készült azúrkék volt az első, amit az egyiptomiak használtak mielőtt megalkották volna a saját kékjüket, de leginkább a középkorban és a reneszánszban terjedt el, amikor az egyiptomi kék receptje elveszett. Az ultramarinhoz képest könnyebben hozzáférhető, ezért olcsóbb, de ugyanakkor kevésbé tartós festéknek számított. A 17. századtól kezdve mesterségesen állították elő, majd egy századdal később a poroszkék vette át a helyét.

A poroszkék (vas-cián vegyület) egy sötétkék festék, amiről úgy tartják, hogy az első modern pigment. 1724-ben hozták létre Berlinben (akoribban Poroszország fővárosa),  és azóta áll rendelkezésre a művészek számára három évszázada töretlen sikernek örvendve. Berlini és párizsi kéknek is nevezik.

Az égszínkék mesterségesen előállított kobalt származékot az 1860-as évektől kezdték el használni a művészetben. Az olajfestményéken leginkább ezt látjuk a tájképek egén.

A drezdai kéknek is nevezett kobaltkék is mesterségesen előállított szín, a 19. század egyik nagy kedvence. Nagyon drága, de kifejezetten stabil, tiszta kék pigment, amit 1802-ben fedezett fel egy francia kémikus.  Vincent van Gogh ezt írta róla Théo testévérnek: „A kobaltkék  egy isteni szín, és semmi más sem kölcsönöz ennyire szép légkört a dolgoknak”.

Vincent van Gogh: Csillagos ég című festményén mind a poroszkék, mind a kobaltkék megtalálható
Vincent van Gogh: Csillagos ég című festményén mind a poroszkék, mind a kobaltkék megtalálható

Bármilyen árnyalatú is legyen, a kék mindenképpen egyfajta misztikummal társul, talán innen is a több évszázados vonzódásunk iránta…

A kék az absztrakcióhoz és az anyagtalansághoz kapcsolódik szinte kivétel nélkül.” (Kandiszkij)

Források:

Beaux Arts magazine ( 2015 február ) – Daphné Bétard dossziéja: “Le Pouvoir de  la Couleur” (A szín ereje)
http://www.webexhibits.org/pigments/
http://www.szintan.hu/

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s