Párizsi utazás: Joséphine és Malmaison

Épp a francia főváros utcáit és környékét járom Edward Rutherfurd Párizs c. könyve nyomán, és a virtuális képeslap gyűjteményemet festményekből állítom össze.

Joséphine de Beauharnais néhány évvel a francia forradalom után vásárolta meg a kis birtokot, amikor feleségül ment Napóleonhoz, a feltörekvő tábornokhoz. Visszatérve itáliai hadjáratából az ifjú hódító azt találta, hogy Joséphine máris messze többet költött a hely kicsinosítására, mint amennyit megengedhetett volna magának, szertelensége azonban olyan pompás nyaralóhelyet eredményezett, ahol maga a császárné egészen haláláig élt. (Edward Rutherfurd: Párizs, Alexandra, 2019)

Az idézetben a Malmaison kastélyról van szó, ami a 17. század végén épült nem messze Párizstól a Szajna partján, és amit Joséphine, Napóleon első felesége vásárolt meg és újíttatott fel, majd az évek során az épület mellett létrehozta a tizenkilencedik század egyik legpompásabb kertjét.

A malmaisoni kastély (kép forrása: https://en.wikipedia.org/)

Joséphine szenvedélyesen gyűjtötte a legkülönlegesebb növényeket a világ minden tájáról. 1803 és 1805 között egy hatalmas, modern melegházat építtetett, amivel tovább tudta növeli a védnöksége alatt termesztett növények számát. Kertjének hírnevét Pierre-Joseph Redouté, a híres belga származású festő és botanikus, támogatásával biztosította, aki luxus kivitelezésű albumokat illusztrált Joséphine számára. Redouté nevét a mindenkori legnagyobb botanikai illusztrátorként tartják számon, és “a virágok Raffaellójaként” is szokták emlegetni.

Pierre-Joseph Redouté: Százlevelű rózsa, anemóna és iszalag (kép forrása: en.wikipedia.org)

Pierre-Joseph Redouté illusztrációja a “Jardin de la Malmaison” kötetből (kép forrása: https://archive.org/details/JardindelaMalmaIVent/page/12/mode/2up)

Napóleon hitveséről több festmény is született, és az egyiken éppen a malmaisoni otthonában láthatjuk.

Francois Gérard: Joséphine, Napóleon feleségének portréja, 1801, Ermitázs, Szentpétervár (kép forrása: https://commons.wikimedia.org/)

Francois Gérard a kor egyik legfontosabb portréfestője volt és a Bonaparte család kedvenc festője, akit az arcképek készítése mellett azzal is megbíztak, hogy díszítse ki a malmaisoni kastélyukat.

Az 1801-ben készült festmény – méretei ellenére – hiányol minden pompát. A művész Joséphine-t teljes alakban ábrázolta, kényelmes ülő pózban, egy nyitott terasz mellett, mintha csak épp lepihent volna a gyönyörű kertjében tett séta után. Az egyszerű vonalú, empire-stílusú, könnyed anyagból készült fehér ruha kihangsúlyozza Joséphine természetes báját és a lényéből áradó méltóságteljes nyugalmat, amit a függőleges és vízszintes vonalak egyensúlyára épülő, kifejezetten statikus kompozíció is alátámaszt. A háttérben látható parkrészlet és a kis virágcsokor, valamint a neoklasszicizmus elveinek megfelelően – idealizált módon – ábrázolt női alak szentimentális hangulatot kölcsönöznek a képnek, így remekül ötvözve a reprezentációs funkciót és a bensőségességet.

Francois Gérard: Allegória Joséphine császárnővel, mint a Kertek Védnöke Malmaisonban, 1805-1806 körül, Metropolitan Museum of Art (kép forrása: https://www.metmuseum.org/art/collection/search/359457)

Az idealizált és az allegorikus portrék mellett, Francois Gérard készített egy kifejezetten reprezentációs arcképet is a császárnéról.

Francois Gérard: Joséphine koronázási díszöltözetben, 1807-1808,
Musée national du Château de Fontainebleau‎ (kép forrása: https://commons.wikimedia.org/)

Napóleon 1804-ben, a Bonaparte család kifejezett rosszallása ellenére, császárnénak koronázta Joséphine-t, aki nemes származású lévén nagy hatással volt a császár békülési politikájára, amit az ancien régime nemeseivel folytatott. Ezen a festményen a koronázási ornátusban láthatjuk, ami a Napóleon által viselt öltözet mintájára készült. Hatalmas, majdnem huszonhárom méter anyagot igénylő, bordó színű, aranyméhekkel hímzett palást borítja a vállát és terül el lábainál a trón körül. A palástot a Leroy és Rimbaud divatház készítette. A hímzésben babér-, tölgy- és olajágak fonódnak össze, és egy “N” betűt kereteznek, a palást bélése és alja pedig puha hermelin. A ruhán visszaköszön a méh motívum, és gyémántok díszítik felső részét. A diadém, a nyakék és a fülbevalók is természetesen drágakövekből készültek. Joséphine mellett egy párnán a pompázatos koronája nyugszik. A Jacob-Desmalter nevével fémjelzett trónszék ma a Fontainbleau-i kastélyban található.

A portré hűen adja vissza Joséphine vonásait, a kifejezés lágysága, a kecses és természetes póz, a fenti részleteket tökéletesen megjelenítő precíz rajz, a puha és finom ecsetkezelés valamint a tónus és a fényhatás harmóniája pedig kiemelkedő alkotássá teszik. A művész teljes mértékben megragadta a Napóleon által kívánt monarchikus pompa újjáéledésének megnyilvánulását, így hozzájárulva a rezsim népszerűségének megalapozásához.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.