Rembrandt és köre – előadásjegyzetek (3)

A “Rembrandt és köre” című  előadás (JASZE – Ludmann Mihály) során és az olvasmányaim alapján készített jegyzeteim.

Németalföldi festészet

Még három olyan festőt említett meg Ludmann Mihály az előadás során, akik egyfelől szintén jelentős szerepet játszottak abban, hogy a különböző itáliai hatásokat áthozzák a németalföldi festészetbe, másfelől pedig náluk jelenek meg azok az elemek, amelyek később meghatározóak lesznek a flamand és holland festészet számára, és amelyek majd természetesen Rembrandt alkotásaiban is visszaköszönnek.

Az első ezek közül id. Pieter Bruegel, akinek két festményét vettük szemügyre közelebbről.

id. Pieter Brueghel: Ikarosz bukása, 1560 k., Royal Museums of Fine Arts of Belgium
id. Pieter Bruegel: Ikarosz bukása, 1560 k., Royal Museums of Fine Arts of Belgium

Ez a festmény bizonyítja, hogy Bruegel is foglalkozott mitológiai témákkal, de a képet nézve furcsa ellentmondást fedezhetünk fel: Ikaroszból csak nagyon kevés látszik, nincs is a festmény középpontjában, csak amolyan mellékes elemként jelenik meg. Bár Bruegel mitológiai témát fest, mégsem a történet fő jelenete a meghatározó számára. Ikarosz tragédiája helyett a festő inkább azt mutatja be, hogy miképpen reagál a világ az ehhez hasonló eseményekre. A néző sem venne észre semmit, ha a kép címe nem utalna arra, hogy mit kell keresni a képen. A drámai hatást fokozza, hogy a (művészetben egyébként is gazdag szimbolikájú) hajó nem csak egy környezeti elem, hanem úgy illeszkedik a kompozícióba, hogy rámutasson: senki sem veszi észre, mi történik. Éppen ott halad el, ahol Ikarosz vízbe zuhan, mégsem siet senki a fedélzetről a segítségére. A kép többi szereplője (az előtérben látható pásztor, földműves és halász) sem vesz tudomást a jelenetről, mindenki a saját tevékenységére koncentrál, az élet zajlik tovább zavartalanul.
Az itáliai hatás ezen a képen leginkább a táj megjelenítésében érhető tetten: Németalföldön nem nagyon vannak hegyek, mégis utazásaiból visszatérve, Bruegel innentől kezdve szinte mindegyik festményébe elhelyez kisebb-nagyobb hegyeket. Egyik kortársa meg is jegyezte “Mintha csak bezsebelte volna az összes  hegyet és sziklát, hogy most aztán egyre-másra helyezze el azokat képein.”

Id. Pieter Breughel: Betlehemi népszámlálás, 1566, Royal Museum of Fine Arts of Belgium
id. Pieter Bruegel: Betlehemi népszámlálás, 1566, Royal Museum of Fine Arts of Belgium

Ezzel a festménnyel kapcsolatban Ludmann Mihály két dolgot emelt ki. Az első a nézőpont: ugyan az egész jelenetet felülnézetből látjuk, az egyes alakokat mégis mintha közvetlen közelről szemlélnénk. Ez a megközelítés sokkal inkább jellemző a középkori festészetre, mint a reneszánszra, és például emiatt is tartották a kortársak elavultnak Bruegel egyes munkáit. A másik pedig az, hogy ugyan bibliai jelenetet fest, amelynek a helye is pontosan meghatározott, mégis egy jellegzetesen flamand környezetbe helyezi el: a házak építészeti stílusa, a téli táj, az alakok öltözete, mind a flamand világ elemei, és egyetlen elem sem idézi fel a jelenet eredeti helyszínét.
Ugyan utazgatott Itáliában, és nyilván az ott látottak hatással voltak rá, mégis id. Bruegel az a németalföldi festő, aki ennek ellenére nem az itáliai festészetet akarja utánozni, hanem nagyon komoly hangsúlyt fektet a flamand művészeti hagyományokra. Ez és kifejezett érdeklődése a paraszti világ iránt az a két elem, amit majd átvesznek tőle a következő festőgenerációk.

Hendrick Terbrugghen neve azért fontos a Rembrandt elődök sorában, mert ő volt az, aki római tartózkodása alatt felfedezte a németalföldi festészet számára Caravaggiot. Terbrugghen fantáziáját leginkább a caravaggiói figurák realizmusa ragadta meg (Caravaggio hétköznapi embereket alkalmazott modellként) és a drámai hatású fény-árnyék kontrasztok (a tenebrizmus). Két jellemző vonást érdemes megjegyezni a festő munkájával kapcsolatban: különös vonzódását a fényforráshoz (amit vagy megjelenít a képein, vagy nem, de az irányát minden esetben nagyon precízen érzékelteti) és az, hogy bibliai témájú festményei mellett nagyon sok ábrázolást készített zenészekről.

Hendrick Terbrugghen: Máté elhívása, 1621, Centraal Museum, Utrecht
Hendrick Terbrugghen: Máté elhívása, 1621, Centraal Museum, Utrecht
Hendrick Terbrugghen: A koncert, 1627, National Gallery, London
Hendrick Terbrugghen: A koncert, 1627, National Gallery, London

Végezetül szó esett Gerard van Honthorstról, aki szintén az itáliai barokk hatása alá került, és ő is, mint Terbrugghen az egyik németalföldi Caravaggio-követő. Őt úgy is emlegették kortársai, mint “az árnyak festője”. Honthorst is szívesen fest zenészeket vagy hangszereket, és ez előrevetíti a németalföldi festészet egyik olyan témáját, ami a későbbiekben fontos szerepet tölt majd be: az érzékekkel kapcsolatos ábrázolásokat. A holland hagyományokat követve, Honthorst több olyan alkotást is készít, amin hétköznapi emberek életét jeleníti meg (ezek a zsánerképek például egyáltalán nem jellemzőek az itáliai festészetre). A humor egy másik olyan jellemzője munkáinak, amit majd más festőknél is felfedezünk. A holland festészetben ez el fog menni egészen a groteszk túlzások felé, és nem csak az életképeken láthatjuk, hanem a szakrális témájú alkotásokon is, főleg az arcok ábrázolásánál. Honthorst neve továbbá azért is fontos, mert Utrechtben műhelyt alapított és ez lett a németalföldi tenebrista festészet központja (utrechti iskola).

Gerard van Honthorst: A vidám muzsikus, 1623
Gerard van Honthorst: A vidám muzsikus, 1623
Gerard van Horthorst: Vidám társaság, 1623
Gerard van Horthorst: Vidám társaság, 1623
Gerard van Honthorst: Szent Péter tagadása, 1620
Gerard van Honthorst: Szent Péter tagadása, 1620
Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s