REMBRANDT ÉS KÖRE – ELŐADÁSJEGYZETEK (5)

A “Rembrandt és köre” című  előadás (JASZE – Ludmann Mihály) során és az olvasmányaim alapján készített jegyzeteim.

Pre-rembrandtisták és Rembrandt pályafutása 1642-ig

A következő állomás a Rembrandt munkásságával való megismerkedés során (miután az első előadáson a németalföldi hagyományokat és jellegzetességeket vettük át) azoknak a festőknek a bemutatása volt, akiket pre-rembrandtistáknak is szoktak nevezni a művészettörténészek, mivel ők közvetlen hatással voltak sajátos stílusának kialakulására. Mint látni fogjuk, nem csak olyan festőkről van szó, akik korban megelőzték Rembrandtot, hanem a kortársairól is.
Ez azért fontos, mert a kortársaktól eltérően Rembrandt nem utazott. Viszont több évet töltött Amszterdamban, ami akkoriban a műkereskedelem fővárosa volt (maguk a hollandok találták ki a kereskedelemnek ezt az ágazatát). Ez azt jelenti, hogy ott Rembrandtnak alkalma volt megismerni egyfelől direkt módon az európai művészetet, másfelől látni azoknak a németalföldi festőknek a munkáit, akik Itáliából már hazatérve alkalmazták az ott tanult technikákat és témákat.

Jan Pynas (1592 – 1656) neve azért fontos, mert jelentős szerepet játszott az itáliai festészet jellegzetességeinek áttelepítésére a holland festészetbe. Főleg a bolognai látásmód az, ami feltűnik festményein: a táj ábrázolása és az alakok elhelyezése a tájban. Jan Pynas leginkább meleg színeket használ, és ezek közül az ő vörös árnyalatai az előfutárai a tipikusan remdbrandti vöröses-barnáknak. A caravaggiói, illetve az utrechti iskola hatása is megjelenik festményein az erőteljes fény-árnyék játékokban. A már említett Adam Elsheimer is befolyásolta munkásságát, és ez talán leginkább a keleties alakok ábrázolásában érthető tetten, illetve tájképeinek modorán.

Jan Pynas: Lázár feltámasztása, 1620 k., Philadelphia Museum of Art
Jan Pynas: Lázár feltámasztása, 1620 k., Philadelphia Museum of Art

Jan Pynas: Történelmi allegória, 1605-1610, Szépművészeti Múzeum, Budapest
Jan Pynas: Történelmi allegória, 1605-1610, Szépművészeti Múzeum, Budapest

Jacob van Swanenburg (1571-1638) ugyanúgy, mint Rembrandt, leideni születésű volt és ő ott is tevékenykedett a leginkább.  Festészetére jellemző a németalföldi művészet hagyományos témáinak és ábrázolásmódjának a folytatása, különös tekintettel Bosch fantasztikus képi világának a felidézésére (néhol megjelennek különböző torz lények), az építészeti környezetre fordított figyelem és a manierista színhasználat. Természetábrázolásaiban nála is Adam Elsheimer nyomaira bukkanunk, ugyanakkor ezen továbblépve egy sokkal romantikusabb megközelítéssel állunk szemben. Rembrandt egy ideig az ő tanítványa volt Leidenben.

Jacob van Swanenburg: Kháron ladikja, 1625,  Nemzeti Múzeum,  Gdańsk
Jacob van Swanenburg: Kháron ladikja, 1625, Nemzeti Múzeum, Gdańsk
Jacob van Swanenburg: Szent Antal megkísértése, magángyűjtemény
Jacob van Swanenburg: Szent Antal megkísértése, magángyűjtemény

Pieter Potter (1597-1652) szintén Adam Elsheimer egyik követője volt. Előszeretettel festett hétköznapi jeleneteket (utrechti iskola hatása), színvilága visszafogott volt, viszont alakjainak aránya nem mindig természetes.

Pieter Potter: Pihenő pásztorok, 1650, Szépművészeti Múzeum, Budapest
Pieter Potter: Pihenő pásztorok, 1650, Szépművészeti Múzeum, Budapest

Nicolaes Moeyaert (1592-1655) volt az a pre-rembrandtista, aki egyesítette az utrechti (caravaggiói) vonalat a bolognai hatásokkal. Legfőképpen bibliai és mitológiai témákat festett, és ezeknél előszeretettel használta a vörös színt, ami később Rembrandtnál is a paletta egyik központi eleme lesz. Moeyaert mind a figurális ábrázolásban, mind a kompozíció-teremtésben kiváló volt, jelenetei mögé gyakran tájképeket is varázsolt.

Nicoales Moeyaert:  József serlegét megtalálják Benjamin zsákjában, 1627, Szépművészeti Múzeum, Budapest
Nicoales Moeyaert:
József serlegét megtalálják Benjamin zsákjában, 1627, Szépművészeti Múzeum, Budapest
Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s