Reneszánsz (7) – érett reneszánsz Velencében

A KOGART Galéria festészettörténeti előadásán készített és olvasmányaimmal kiegészített jegyzeteim.

Velence látképe a XV. században
Velence látképe a XV. században

A firenzei és római reneszánsz festészettől eltérően, a velencei alkotások egy teljesen más stílust képviselnek. Petrarca (XIV. századi itáliai humanista költő) úgy is hívta Velencét, hogy “mundus alter”, vagyis “egy másik világ” annyira érzékelhető volt a különbség közte és más Itáliai városok között. Velence, a Kelettel való állandó kereskedelmi kapcsolatai révén, a bizánci hagyományt követte a művészetben egészen a XV. század feléig. A velencei művészet átalakulása elsősorban a helyi hagyományok alapján ment tehát végbe, még akkor is, ha a festészet meghatározó alakjaira időről időre hatással voltak az itt megforduló külföldi mesterek is, mint 1473-ban Antonello da Messina, 1500-ban Leonardo, vagy néhány évvel később Dürer. Ezért elmondható, hogy csak a század második felétől beszélhetünk önálló, sajátos velencei alkotásokról mind a festészetben, mind a szobrászatban. A művészettörténészek az 1460-as évektől számítják a velencei reneszánszot.

A legjelentősebb különbség a firenzei, illetve római és a velencei festészet között abban nyilvánul meg, hogy amíg az első kettő esetében a művészek a formák hűségét kutatták, és a képi egységet leginkább perspektivikus és kompozíciós módszerekkel érték el, a színnek csak másodlagos szerepet ítélve, addig a velencei alkotók nem csak egy utólagos díszítménynek tekintették a színt, hanem arra törekedtek, hogy a megfelelő színhatásokkal és a fény játékával rendezzék egységbe képeiket. E.H. Gombrich ezt írja ezzel kapcsolatban: “A lagúnák atmoszférája, mely mintegy elmossa a tárgyak éles körvonalait és sugárzó  fénnyel itatja át színeiket, megtaníthatta a város festőit, hogy szabadabban, ugyanakkor nagyobb figyelemmel bánjanak a színekkel, mint társaik Itália-szerte.”
Ez a fajta festésmód, mely a színekre, a tükröződésre helyezi a hangsúlyt, gyorsabb és könnyedebb ecsetkezeléssel is társult. Ezt az olajfesték alkalmazásának elterjedése tette lehetővé. A velenceiek sokkal gyorsabban hagyták el a temperát, és tértek át az olajfestékre, mely lehetővé tette átlátszó rétegek egymásra építését, illetve a mű módosítását, finomítását menet közben, amit a gyorsan száradó tempera és freskó nem tett lehetővé. Az olajfesték előnye még, hogy sokkal alkalmasabb tájképeknél az atmoszferikus hatások érzékeltetésére, a csillogó felületek visszaadására, és az érzékenyebb árnyékolásra.

Az olajtechnikát Velencében, ugyanúgy, mint a temperát más helyeken, eleinte még fára alkalmazták. Csak a XV. század végén kezd általánossá válni a vászon, mint hordozó, a táblaképek helyett.
Az is egy velencei sajátosság volt, hogy az úgynevezett scuolák, világi vallásos tagokból álló jótékonysági testvériségek, vagy céhek székházuk díszítését nagyszabású, narratív falkép-ciklusokkal látták el. Ezek a képek, amelyeknek a divatja az 1480-as évektől követhető nyomon, általában az adott scuola nevében is szereplő védőszent élettörténetét beszélik el. A nagyméretű vászonképek a freskót helyettesítették, mivel a velencei klíma, a nedves, sós levegő a falképeket tönkre tette volna.
A velencei reneszánsz festményei leginkább nagy narratív képciklusok, oltárképek, votív-képek (fogadalmi képek) és portrék, a velencei festészet kiemelkedő alakjai pedig a XV. század második felében a Bellini család, Carpaccio és Giorgione, majd a XVI. században a Tiziano, Tintoretto, Veronese triász. A giorgionei festészet szín- és fényhatásait Tiziano fejlesztette tovább, és ez utóbbi volt az, aki évtizedekig meghatározta a velencei festészet fejlődését.

Velence - a XVI. század elejéről származó térképen
Velence – a XVI. század elejéről származó térképen

Források:
E.H. Gombrich: A művészet története
Aradi Nóra: Érett reneszánsz
www.sulinet.hu (Művészettörténet)

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s