Stephen Addiss: Hogyan nézzük a japán művészetet (idézetek -1)

A japán művészet a rendkívül egyszerűtől a szélsőségesen bonyolultig, a mélyrehatóan átszellemülttől a harsányan dekoratívig, a minden ízben hagyományostól a meghökkentően újszerűig és a végtelenül kifinomulttól a legbumfordibban rusztikusig terjed. Akkor viszont melyek a tipikusan japános vonások?

Az egyik ilyen sajátság az emberi természetet is magába foglaló természet mély megértése és tisztelete. Ez megjelenik a tárgy – mondjuk, madarak és virágok, tájak vagy mindennapi foglalatosságokba merült emberi alakok – kiválasztásában, és nemkevésbé észrevehető a művészi megközelítésben. A japán művészet nagy tisztelettel viseltetik például a természetes anyagok iránt, amelyből a műtárgyat alkotja. […] A festészetben világos, hogy nem csak a tárgyat szemléljük, hanem egyszersmind a papírra vagy selyemre fölvitt tust, festéket. A fametszeteknél pedig a nyomódúcként használt fa textúrája hozzátartozik a kész kép esztétikumához.

Utagawa Hirosige: Hara település – a Fudzsi hegy hajnali fényben, 1833, színes fametszetnyomat

A japán művészetben mindenekfölött ott a “természetesség” érzése, amely sokszor bizonyos évszakokban, napszakokban, időjárási viszonyok között írja le a természetet. Ezek mindegyike egy-egy érzelem iránti fogékonyságot idéz elő a japánokban, amilyen például az őszi eső mélabúja alkonyatkor. A természetesség érzése vonatkozik a művész technikájára is, amely gyakran mintha spontán módon, a pillanat hangulata alapján bontakozna ki. […]

Sesshu Toyo: Őszi táj, 15 század

A japán művészet egy másik jellegzetessége, hogy képes kölcsönvenni és átalakítani más országok művészetének vonásait. […] Egy kevésbé magabiztos és kevésbé kreatív népet ezek talán maguk alá temettek volna, ám Japánban csakhamar olyan hagyományokká formálódtak, amelyek évszázadokon át fennmaradtak. […]

Egy harmadik ismétlődő jellegzetessége a japán művészetneka tér fontossága. A gyakorta üres térhez aszimmetrikus elrendezés társul. Nem véletlen, hogy a hagyományos japán versforma ötsoros (vaka) vagy háromsoros (haiku), nem pedig sorpárokból építkezik, mint a kínai és nyugati költészet általában. A szimmetria gyakran racionalitást és időtlen egyensúlyt sejtet, míg a japán művészet aszimmetriája és nyitott téralakítása érzelmet, mozgalmasságot és változást sugall.

Hasegawa Tōhaku: Fenyőfák, 1593

A japán művészet negyedik jellemvonása – kivált a kínaival szembeállítva – a szélsőségekre való hajlam. Egyazon művész képes egyik nap élénk színekkel aranyparavánra festeni, másnap meg egy sima papírlap sarkára néhány ecsetvonást vetni. Ebben a kontrasztban nem érződik semmi furcsaság, inkább a művészi eszközök következetes végigvitele fölötti öröm. […]

Mint utolsó karakterjegy, a japán művészetet sokszor humor és játékosság hatja át. A buddhista képeken nemcsak azért ábrázolnak démonokat és ördögöket, hogy a rossz magaviselet veszélyeire figyelmeztessenek, hanem azért is, hogy éreztessék e lények jogos helyét a természetes és a természetfölötti lét szövevényében.

Tawaraja Szótacu: Szél- és viharisten, 1621 után, színes festés, arany- és ezüstfüst, papír

Az emberi gyarlóságot gúny tárgyává teszik, de minden zord vagy epéskedő szándék nélkül. Inkább arról van szó, hogy valamennyiünket egyaránt balgáknak és bölcseknek, jónak és rosszaknak láttatnak, és a japán művészet arra tanít bennünket, hogy kacagjunk önmagunkon, ne érezzük felsőbbrendűnek a saját fajtánkat az összes többi érző lényhez képest, amellyel a földön osztozunk. […]

Csintalan állatok (képsorozat darabja), 12. század, tus, papír

A japán művészet a világ leggazdagabb és legkifejezőbb tradíciói közé tartozik, és mint a művészet minden formája, meghálálja a figyelmes tanulmányozást.


Forrás:
Stephen Addiss: Hogyan nézzük a japán művészetet (8-10 o.)

Képek:
ARTmargók válogatás az idézett szövegrészhez (nem mindegyik kép szerepel a könyvben)

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s