Szengai Gibon: Kör, háromszög és téglalap (és kortárs idézete)

Ez a tekercskép megalkotása óta sokakat foglalkoztat. Nem egyfajta feketével vagy szürkével készült, a tus árnyalata mindenütt más és más. Az idomok kissé átfedik egymást, valamiféle kölcsönös kapcsolatot sejetetnek ezek között az egészen alapvető alakzatok között, de végeredményben nincs előttünk más, csak a szabadkézzel festett mértani formák.  Miért hozta létre Szengai ezt a képet? Mi a jelentése? Nehéz talán, akárcsak egy rejtelmes meditációs kérdés (koan), amilyet a zen mesterek szoktak földani tanítványaiknak, hogy elmélkedjenek rajta.

Szengai Gibon: Kör, háromszög és téglalap, 18. század

A zen mesterek gyakran csak egy kört festenek és a feliratból tudjuk meg, hogy ez a világmindenség, az üresség, a hold vagy éppen egy rizspogácsa. A Kör, haromszög és téglalalpon azonban nincs felirat, csupán Szengai gondosan odakanyaríott aláírása. Mit jelent tehát a festmény? Műelemzők számos értelmezést vetettek föl: a manadala alapformái és a pagodáé; Buddha, a buddhizmus törvényei és a mennyország; a buddhizmus három ága; a zen három iskolája; és még sorolhatnánk.

A mélyenszántó magyarázatok ebben az esetben nem sokat segítenek. Itt Szengai művészetének tényleges élménye számít, a kommentárok csak akkor hasznosak, ha a festményhez visznek közel bennünekt, nem pedig elvont kocepciók felé. A zenben és a képzőművészetben egyaránt másodlagosak a szavak, a főszerep a látásé. Szengai festménye talán pontosan azt jelenti, ami: egy kör, egy háromszög meg egy téglalap.

Forrás:
Stephen Addiss: Hogyan nézzük a japán művészetet


Suzuki [Daisetsu Teitaro Suzuki: japán író és filozófus, aki sokat foglalkozott a buddhizmussal és a zennel – a szerk.] gyakran idézte Szengai Gibon (1750-1837) japán zen szerzetes munkáit, akinek a Kör, háromszög, téglalap című festményében az univerzum megtestesítését látta. Suzuki Szengai három alapvető alakzatát a forma hiányának és a végtelen a kifejezéseként interpretálta, ami alátámasztotta a saját, zenről alkotott nézeteit: az üresség a Zen megvilágosodás lényege.

Walter de Maria: Háromszög, kör, téglalap,, 1972

Walter de Maria (sz. 1935) Kör, háromszög, téglalap című alkotása Szengai híres 18 századi buddhista festményét idézi […]. De Maria 1965-ben kezdett el fémből készült munkákat csinálni, kisméretű, polírozott alumíniumból előállított, padló szinten elhelyezkedő fekvő szobrokat alkotva, amelyek jelentősen ikonikussá váltak […]. Annak ellenére, hogy De Maria munkáit sokszor minimalistaként aposztrofálnak, mivel egyszerű és ismétlődő geometriai formákat használ, a mögöttük rejlő művészi szándék igen összetett: közeli megfigyelésre és elmélyült gondolkodásra sarkalni a nézőt. De Maria egyszer a következőket mondta: “Minden jó alkotásnak legalább tíz értelmezéssel kell rendelkeznie.”

Forrás: www.guggenheim.org


 

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s