Szessú Tójó: Tört tus tájkép

A “tört tus” Kínából ered, ahol Mucsi (1177-1239) zen mester gyakorolta, akinek műveit Japánban lelkesen gyűjtötték. E stílus alapvető lágyságával, a nedves tus játékával a nyarat idézi. […]

Szessú Tójó: Tört tus tájkép, 1495, tus, papír

A […] tájkép első ránézésre összefüggéstelennek tűnhet. Minél tovább szemléljük azonban, annál inkábbészrevesszük, hogy ez a festmény nem határozatlan maszatolás, hanem nagyon is fegyelmezett műalkotás, amelyben a technikai tudás szándékosan elrejtőzik a nézők pillantásai elől.

Hogyan festette Szessú ezt a tájképet? Az ember szinte azt hinné, játszadozott, gondolkodás nélkül szétkente a szürke tust, azután törte a fejét, hogy valami értelmet adjon az eredménynek. Annyi bizonyos, hogy a félabsztrakt szürke felületek alakultak ki először, itt-ott sötétebb tus tette őket elevenebbé, s csak végül festette le néhány precíz ecsetvonással a kunyhókat meg a bárkát. Ám éppen ezek a precíz ecsetvonások, valamint a távoli hegyek formái adnak ennek a festménynek léptéket, amely nélkül nem lehetne tájképként megérteni. A művésztől kapott utalások segítségével lassan kirajzolódik előttünk  a középrészen egy terebélyes fa, attól balra egy másik, lentebb sziklacsoport, azután égbplt, pára, és körös-körül víz.

Az efféle festmény elmélyült részvételt követel a szemlélőtől. A Tört tus tájkép mellőzi az erős körvonalakat és naturalisztikus részleteket, inkább sugall, semmint meghatároz, s talán inkább magát a fényt jeleníti meg, mint a hegyeket meg a fákat  – a fényt az üres papír, a kitöltetlen tér s azok a hozzávetőleges formák sejtetik, amelyeket a ragyogás áthat és körülvesz. Fény tükröződik a vízben, fény tör át a párán, fény sugárzik az égből – amit a művész nem festett meg, az beszédesebb annál, amit igen, és az üresen hagyott felületek jelentősebbek, mint a kitöltöttek.


Forrás:
Stephen Addiss: Hogyan nézzük a japán művészetet

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s