Vittore Carpaccio: Szent Ágoston látomása – avagy ki van a képen?

A velencei reneszánsz egyik kiemelkedő képviselőjének, Vittore Carpacciónak az egyik alkotása igen érdekes történettel rendelkezik, ugyanis egészen az 1960-as évekig a művészettörténészek Szent Jeromosként azonosították a festményen látható szentet. Például, a neves Werner Hofmann A modern művészet alapjai című (1966-ban jelent meg az első kiadás, a magyar fordítás pedig 1974-ben) könyvében is:

Saját fotó a könyvből

Majd megjelent egy tanulmány (Helen I. Roberts: St. Augustine in ‘St. Jerome’s Study’: Carpaccio’s Painting and Its Legendary Source.), mely rendkívüli aprólékossággal vizsgálta a festmény minden részletét és körülményét, és onnantól kezdve mindenki számára egyértelművé vált, hogy tulajdonképpen Szent Ágoston életéből ábrázol egy jelenetet. Ez a fordulat rávilágít a szentek attribútumainak jelentőségére, illetve arra, mi mindenre kell figyelniük a művészettörténészeknek, amikor a több évszázaddal korábban készült festményeken látható alakok beazonosítását tűzik ki feladatnak. Ne feledjük: a reneszánszban (és még pár évszázaddal utána is) a festők nem adtak címet képeiknek; a ma ismert címük (mely vallásos témájú ábrázolásoknál gyakran megegyezik a festményen látható bibliai szereplők vagy szentek nevével) a modern kor művészettörténészeitől származik.

Elsősorban lássuk, miért gondolták egészen a 20. század közepéig, hogy Carpaccio alkotásán Szent Jeromost láthatjuk. A legfontosabb tényező, hogy a kép egy a szent életét bemutató sorozat részét képezte. Carpaccio a velencei Scuola di San Giorgio degli Schiavoni részére festett három képet, amelyek ma is a Scuola falait díszítik. Ezek közül kettő egyértelműen Szent Jeromos történetéből ábrázol egy-egy jelenetet.

Az első azt az Arany Legendából ismert epizódot jeleníti meg, melyben egy oroszlán besétál a kolostor udvarába mindenkit megijesztve, de Jeromos észreveszi, hogy tüske áll ki a mancsából; meggyógyítja az oroszlánt, és onnantól kezdve az megmentője szolgálatába áll:

Egyszer estefelé Jeromos leült a testvérekkel, hogy meghallgassa a szent olvasmányt, s váratlanul egy sántikáló oroszlán jött be a kolostorba. Ezt látván a többi testvérek elfutottak, míg Jeromos úgy fogadta az állatot, mint valami vendéget. Jeromos, akinek az oroszlán megmutatta sebesült lábát, összehívta a testvéreket, és meghagyta nekik, hogy mossák ki, és alaposan vizsgálják meg az állat sebét. Ezt megtéve észrevették, hogy az oroszlán talpát tövisek sértették fel; a szorgos ápolás következtében az oroszlán megerősödött, és minden vadságát levetkőzve, mint háziállat lakott közöttük. Ekkor Jeromos látta, hogy nem annyira a lába meggyógyítására, mint inkább az ő hasznukra küldte az Úr az oroszlánt. A testvérek tanácsára azt a feladatot bízta rá, hogy a szamarat, amit azért tartottak, hogy a tűzifát hordja az erdőből, az oroszlán vezesse a legelőre, és odavezetve, ott őrizze. Így is lett. Miután az oroszlánra bízták a szamarat, a legelőre menet állandó útitársa, és amikor a mezőn legelészett, legbiztosabb oltalmazója volt, akár egy szorgos pásztor. Majd pedig, hogy ő is ehessen, és a szamár is elvégezhesse mindennapi munkáját, szokott időben mindig hazaballagott vele.

Vittore Carpaccio: Szent Jeromos és az oroszlán, 1502, Scuola di San Giorgio degli Schiavoni, Velence (kép forrása: wikipedia.org)

A második Szent Jeromos temetését mutatja be:

Vittore Carpaccio: Szent Jeromos temetése, 1502, Scuola di San Giorgio degli Schiavoni, Velence (kép forrása: wikipedia.org)

A harmadik festményről John Ruskin (az első, akitől elemzést olvashatunk a sorozatról 1884-ben) úgy tartotta, hogy szintén Jeromost ábrázolja ezúttal dolgozószobájában, mint oly sok egyéb hasonló alkotás, ahol könyvei között láthatjuk a Szentírás neves fordítóját és fontos kommentárok szerzőjét. Ezzel az interpretációval viszont az a gond, hogy az ilyen jellegű, szentek életét bemutató sorozatoknál az egyes jelenetek mindig időrendben szokták egymást követni. Ezért jogosan felmerült a kérdés, hogy miért ábrázolta volna Carpaccio Jeromost munka közben a sorozat záró festményén, ha az előzőn már a temetését festette meg? Ezt John Ruskin azzal magyarázta, hogy földöntúli jelenetet látunk: Jeromos itt már  tulajdonképpen a mennyekben tartózkodik.

Vittore Carpaccio: Szent Ágoston látomása (korábban: Szent Jeromos a cellájában), 1502, Scuola di San Giorgio degli Schiavoni, Velence

Szent Jeromos egyik állandó attribútuma az oroszlán, viszont ezen a harmadik festményen egy kutya vette át a helyét… Ha az oroszlán vagy a bíborosi kalap (szintén jellegzetes Jeromos-szimbólum) hiánya nem feltétlenül vetné fel a gyanút, hogy nem őt láthatjuk a képen, egyéb olyan jelképek használata, melyek sem Carpaccio korában, sem később nem kapcsolódtak semmilyen módon Szent Jeromoshoz, már elég indok volt Helen I. Robertsnek, hogy elkezdjen kutakodni a témában.

Lássuk tehát, mivel támasztja alá Roberts azt a mára már teljesen elfogadott elméletét, miszerint  nem Szent Jeromost festette meg Carpaccio, hanem Szent Ágostont.

Legfontosabb forrása egy 1908-ban megjelent (tehát John Ruskin számára ismeretlen) középkori legendagyűjtemény, melyet több művészettörténész is a 15-16. századi ábrázolások alapjának tart. Ezek a legendák a 13. században felbukkant aprokrif levelekből indulnak ki, melyek közül az egyiket állítólag Szent Ágoston írta.

Ebben a bizonyos levélben Szent Ágoston leírja, hogy Szent Jeromos megjelent neki egy látomásban éppen halála napján. Így tudta meg Ágoston, hogy Jeromos már nincs az élők között, majd a látomás egyfajta teológiai társalgássá alakult, melyben Ágoston kérdéseket tesz fel Jeromosnak, és tanácsokat kér tőle a Szentháromságról szóló írásához. Egy második látomásban pedig már Keresztelő Szent János is elkíséri Szent Jeremost. Mindkét Ágoston-látomásról több képzőművészeti ábrázolás is született Carpaccio előtt:

Sandro Botticelli: Szent Ágoston a dolgozószobájában, 1480, Ognissanti templom, Firenze
Giovanni Mansueti: Szent Jeromos megjelenik Szent Ágostonnak, 1505, Bonnefantenmuseum, Maastricht
Luca Signorelli: Eszter és Szent Jeromos élete (predella), 1519-1522, The National Gallery, London

Tehát a fenti ábrázolásoknak ihletet adó aprokrif írások a korban ismertek voltak, és Carpacciónak is tudomása lehetett mind ezekről, mind a korábbi festők műveiről, amelyeken a beállítás (Ágoston éppen ír a látomás pillanatában) felfedezhető Carpaccio művén is.

Ha a Carpaccio-sorozat kronológiáját vesszük figyelembe, a látomás jelenete tökéletesen illeszkedik harmadikként a másik két festmény után: Szent Jeromos halála napján (amit a sorozat második képe ábrázol) megjelenik Szent Ágostonnak látomásként. Így tehát, bár ezen a kérdéses harmadik festményen Szent Jeromos alakja semmilyen módon nem jelenik meg, mégis az ő történetéhez tartozik ez a jelenet is.
Összehasonlítva a két interpretációt az egymást követő jelenetekről:
Szent Jeromos az oroszlánnal – Szent Jeromos temetése – Szent Jeromos a dolgozószobájában (ami a mennyekben lenne, ezért van a temetés jelenete után)
versus
Szent Jeromos az oroszlánnal – Szent Jeromos temetése – Szent Ágoston látomása (melyben Szent Jeromos jelenik meg neki halála után)

Továbbá számos olyan részlet található Carpaccio harmadik festményén, ami tüzetes vizsgálatnak kitéve azt bizonyítja, hogy az ábrázolt alak Szent Ágostoné.

Testtartása és kifejezése egy a munkájában megszakított (éppen levelet készült írni Jeromosnak, hogy kikérje a tanácsát) és meglepett emberre utal: Ágoston az ablak felé fordul, ugyanis az apokrif szöveg szerint egy erős fénysugár hatolt a szobába, amit földöntúli illat kísért, és a fénysugárból hallatszott Jeromos hangja. A kiskutya figyelme is pontosan ugyanabba az irányba összpontosul azt hangsúlyozva, hogy valami rendkívüli jelenség törte meg a helyiség csendes hangulatát. Mivel Jeromos jelenlétére csupán a fénysugár utal, és mivel tudjuk, hogy őt is gyakran ábrázolták munka közben a dolgozószobájában, érthető, miért volt megtévesztő oly sokáig ez a festmény.


A háttérben az oltár környékén több tárgy is Ágostonra utal. Elsősorban a püspöksüveg és a püspök bot: Ágoston püspök volt, Jeromos nem (őt bíboros öltözetben, bíboros kalappal szokták ábrázolni, bár effektíve nem rendelkezett ezzel a címmel). Majd szintén ott látható egy kagyló, ami egy Ágoston nevéhez fűződő legendára utal: miközben a Szentháromságról szóló tanulmányán dolgozott, a tengerparton sétált, és egy gyerekkel találkozott, aki egy kagylóval próbálta átmerni a tenger vizét egy gödörbe. Amikor Ágoston megjegyezte, hogy ez egy lehetetlen vállalkozás, a gyerek azt válaszolta neki, hogy pontosan annyira lehetséges, amennyire az ő próbálkozása, hogy a Szentháromság misztériumát megmagyarázza, ugyanis az olyan, mint a tenger, Ágoston könyve olyan, mint az ő gödre, Ágoston elméje pedig mint a kezében tartott kagyló.
A kép jobb alsó sarkában egy kotta látható, ami szintén Ágostonhoz kapcsolódik, ugyanis híres volt zenei műveltségéről, és a De musica című írása Velencében is megjelent, tehát Carpaccio is ismerhette.
A rengeteg könyv ami körülveszi, bár nem azonosítja be egyértelműen, de nagyon jól kiegészíti a nagy egyháztanító és egyházatya képét (Szent Ágoston Isten városáról című, huszonkét könyvből álló munkája a mai napig rendkívüli jelentőségű irodalmi és történelmi mű).

Helen I. Roberts kimerítő tanulmánya egyéb aspektusokra is kitér, de itt csak a legszembetűnőbbeket foglaltam össze röviden. Mivel online elérhető a teljes szöveg, mindenképpen ajánlom azoknak, akik szeretnének jobban elmerülni ennek a festménynek az izgalmas történetében.

Maga a festmény attól függetlenül, hogy eleinte egy teljesen más szentet azonosítottak be rajta, az egyik leginkább vizsgált Carpaccio-alkotás. A mű alapos megismeréséhez S. Nagy Katalin remek elemzését ajánlom: “Vittore Carpaccio: Szent Ágoston a stúdióban”


Források:

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.