A vonallá vált lélek világában – Tárlatvezetésen Szalay Lajos képei között

GITTEGYLET

Miért érdemes elmenni egy tárlatvezetésre? November 27-éig látható a Szalay Lajos argentínai rajzait bemutató tárlat a Jászi Galéria kiállításán a Széphárom Közösségi Térben. A nagy hatású magyar művész rajzai mellett egy kortárs argentin grafikus képeivel is megismerkedhetünk és olyan információkhoz juthatunk, amikhez egyszerű látogatóként nem.


A Jászi Galéria tárlatvezetéseket szervez a november végéig látható Vonallá vált lélek – Szalay Lajos argentínai rajzai című kiállításon, Dr. Jászi Orsolya vezetésével, aki a kiállítás egyik kurátora és a Galéria vezetője. Páratlan élmény úgy nézni Szalay Lajos tusrajzait, hogy közben az az ember mesél a művészről, a kiállítás koncepciójáról és bemutatott alkotásokról, aki egyfelől már tizennégy évesen Szalay rajzainak a bűvkörébe került, másfelől személyesen munkálkodott több sikeres Szalay-kiállítás megvalósulásán.

Széphárom Közösségi Tér Vonallá vált lélek kiállítás – Széphárom Közösségi Tér (fotó: Jászi Galéria)

A tárlatvezetés egyik előnye a magányos látogatáshoz képest, hogy betekintést nyerhetünk a művész világába még akkor is, ha ez az első alkalom, hogy a…

View original post 621 további szó

Adalékok az igéző természethez – Széljegyzetek egy kiállításhoz

GITTEGYLET

5531095115_fdf617191c_bElég egyetlen állítást igaznak tartani a kínai festészetről, hogy belássuk: egy nagyszabású, lökdösődő embertömeget korlátozott helyre bezsúfoló időszaki kiállítás csak felületes benyomást adhat arról, amit bemutat. Esetemben ezt az állítást Gombrich fogalmazta meg: „A kínai festészet a meditáció egyik eszköze”. Az is igaz, hogy mi, európaiak valószínűleg ezt akkor sem tudnánk megtapasztalni, ha órákig lehetnénk teljesen egyedül a Magyar Nemzeti Galéria termeiben, ahol mostanság tekinthető meg a Qi Baishi tárlat. A művészről és a kiállításról az MNG ismertetőjét érdemes elolvasni, én az alábbiakban csupán néhány támpontot szeretnék adni, mely talán segíthet, ha megtapasztalni nem is, de legalább valójában megérteni Gombrich szavait, és így a kiállítás megtekintésének élményét is egy másik szintre helyezni.

Elsősorban érdemes ismernünk az eltérő világnézetből adódó lényegi különbségeket a nyugati és a kínai festészet között. Kínában az ötezer éves múltra visszatekintő festészet fejlődésében sokkal hosszabb ideig volt fontos tényező a vallás (buddhizmus). Továbbá a…

View original post 538 további szó

Költő, hadvezér, államférfi Zrínyi Miklós – kiállítás beszámoló

AMagyar Nemzeti Galériában két hete nyílt meg a Zrínyi emlékkiállítás. Ismertetőt a kiállításról, nyers tényeket arról, hogy mit és hogyan mutatnak be számtalan helyen olvashatunk, kezdve az MNG honlapjával, úgyhogy talán felesleges egy huszonharmadik hasonlót írni, ezért csupán néhány érdekességre szeretném felhívni a figyelmet.

Az első, ami azonnal szembetűnő, hogy az időszaki tárlat nem túl nagy léptékű, mármint ami a neki szánt teret illeti. Ez pedig kifejezetten előnyére válik: nyugodtabban és lassabban lehet ide-oda sétálgatni a kiállított tárgyak és alkotások között, mert valahogy eltűnik az a kényszer, hogy “haladni” kell (hiszen még jó sok minden van hátra). Pedig, ahogy az ismertetőkből is kiderül, kifejezetten sokoldalú megközelítésről van szó, ami azt jelenti, hogy van bőven mit nézegetni, olvasgatni, megcsodálni. A kurátoroknak köszönhetően ezt sikerült kellemes, inkább egy könyvtár, mint egy múzeum termének hangulatát idéző térben elrendezni.

A korabeli metszetek száma, főleg azoké, amelyeken Zrínyi különböző ábrázolásai jelennek meg, igazán meghökkentő. Valahogy nem gondolná az ember, hogy abban az időben és a világnak ezen a részén a kor hírességeiről készült metszetek, és egyáltalán a metszet mint médium ennyire elterjedt lett volna. Úgy tűnik, mindenki akart magának egy Zrínyi képet otthonra… Természetesen vannak köztük jobbak és rosszabbak, de éppen ez a lényeg: nemcsak azokat akarták elénk tárni a kiállítás rendezői, amelyek egyértelmű művészi értékkel bírnak, hanem magát a jelenséget szerették volna bemutatni.

Tovább>>>

Dadázzunk, mert már nem sokáig lehet!

A Magyar Nemzeti Galéria Dada és szürrealizmus kiállítása hamarosan (október 5-én) véget ér, úgyhogy érdemes valamikor az elkövetkező időszakban sort keríteni rá, ha eddig kimaradt. Most még három napig félárú jegyre beváltható kuponokhoz lehet hozzájutni a Citybrands oldalán. Szeptember 25-én Gimesy Péter művészettörténész tárlatvezetést tart a kiállításon (időpont: 16:30; találkozási pont: C épület információs pultja), szeptember 28-án pedig a tárlathoz kapcsolódó ingyenes előadást ajánlom: Mona Lisa bajusza – Marchel Duchamp művészete; előadó: Sturcz János művészettörténész, a Magyar Képzőművészeti Egyetem tanszékvezető docense (időpont: 16:00; helyszín: MNG B épület előadóterme).

Dada-rendezés-MNG-19

Hogy belerázódjunk a hangulatba, ajánlom a múzeum applikációját, aminek segítségével az okos (és immár művelt) telefonunkról bárhol és bármikor olvashatunk a kiállításon szereplő alkotásokról, és persze képeket is láthatunk. Akár digitális tárlatvezetőnek is használhatjuk, bár szerintem az  információs pultnál igényelhető audio-guide (800 Ft.) sokkal több tételt tartalmaz.

screen568x568 (1)

Én pedig a LETÖLTÉS menüpontban található, a Ludwig Múzeum egyik régebbi szabadegyetemi előadásának a hangfelvételével szeretnék hozzájárulni ahhoz, hogy a téma körbejárása a teljesség felé tendáljon…: Avantgárd II: kubizmus, dadaizmus, futurizmus, szürrealizmus ( előadó: Káldi M. Katalin művészettörténész).

Kellemes és tartalmas dadázást kívánok! 🙂

Filléres művelődés (2014 – 33. hét)

A kultúra nem valami fennkölt dolog, nem a messzi magasban kevesek számára rezgő délibáb, hanem a mindennapi élet szerves része.
(Spiró György)

Két közelgő eseményre szeretném felhívni a figyelmeteket. Az egyik az augusztus 20-i ünnepségekhez tartozik, ugyanis ezen a napon – mint minden nemzeti ünnepen – a múzeumok ingyen látogathatók, és az ingyen belépés lehetőséget ad megtekinteni mind az állandó, mind az időszaki kiállításokat. A Szépművészetiben hamarosan véget ér a Toulouse-Lautrec tárlat, az MNG-ben érdemes megnézni a Dada és szürrealizmust, illetve a hozzákapcsolódó másik időszaki kiállítást (Életre kelt (film)kísérletek. Az avantgárd első mozija) , a Ludwigban pedig a képzőművészet iránt érdeklődők meg tudják nézni a Cavellini és a Hantai kiállításokat. Természetesen, ilyenkor nagyobb tömegre kell számítani, mint egy szokásos napon; végül is az ingyen belépőnek ez az ára.

Henri_de_Toulouse-Lautrec_002

Tovább>>>