Otthontalan művészet – portrék (2)

Az “Otthontalan művészet” sorozat a Fedél Nélkül újság által támogatott alkotók munkásságát mutatja be.

Az emberi kapcsolatok témáját több otthontalan művész is feldolgozta különböző módon és eltérő megközelítésekben. Azok, akik erre a portré műfaját választották igazán érzékletesen mutatják be azt a láthatatlan erőt, ami egyfelől két, valamilyen relációban egymáshoz tartozó embert összeköt, és ami másfelől éppen ezáltal a kötelék által egységgé formálja őket, egy külön világgá, mely sajátos viszonyok alapján rendeződik, és amelynek bensőségességét mi, nézők csupán megsejthetjük, de nem válthatunk igazán részeseivé.

Dvorcsák Gábor: Cím nélkül
Dvorcsák Gábor: Cím nélkül

Tovább>>>

Festményeink: Varázsló kertje (Gulácsy Lajos, 1906-1907)

GITTEGYLET

Lépjünk közelebb Gulácsy Lajos a Varázsló kertje című festményhez! Mit rejt és mit mutat meg ez a varázslatos kép, milyen hatásokat fedezhetünk fel rajta és hogy jön ide Csáth Géza?


„De én csak félig álmodva éltem a világot. Egyik szememmel a hazug, édes álomképek káprázatába bámulok, a másik szemem mindig a valóságot figyeli.” (Gulácsy Lajos)

Gulácsy Lajos: Önarckép, 1904 Gulácsy Lajos: Önarckép, 1904

Gulácsy Lajos a századforduló egyik különös – a személyiségét körüllengő titokzatosság miatt akár különcnek is mondható – alakja. Európai viszonylatban a „nagy magányosok” közé szoktak sorolni, és művészsorsa valamint munkásságának egyedisége gyakran ugyanabban kontextusban kerül említésre, mint Gustave Moreau vagy Odillon Redon szimbolista festők neve.  Ugyanakkor Gulácsy nem tartozott semmilyen iskolához vagy művészi csoporthoz, sajátos stílusa pedig nem követte kizárólagos módon egyik korabeli irányzatot sem.

A festő szoros kapcsolatban állt az itthoni írói körökkel, és alkotásaiban is felfedezhető az irodalmi ihletettség, hiszen nem egy ezek közül idézi például Baudelaire verssorainak…

View original post 561 további szó

Festményeink: Tengerihántás (Hollósy Simon, 1885)

GITTEGYLET

„Friss, mint Petőfi bordalának jóízű ritmusa.”
(Németh Lajos)

Hollósy Simon festőnk hírnevét a 19. század egyik fő képzőművészeti központjában, Münchenben, az 1885-ben készült Tengerihántás című olajfestménye alapozta meg. A magyar naturalizmus és realizmus egyik legjelentősebb képviselőjének – aki egyben a nagybányai művésztelep alapítója is – ez az első érett munkája.

Hollósy Simon: Tengerihántás, 1885, Magyar Nemzeti Galéria Hollósy Simon: Tengerihántás, 1885, Magyar Nemzeti Galéria

„A Tengerihántás… a 80-as évek közepén nagyon modern kép volt Münchenben” – írja Réti István (Hollósy tanítványa) a nagybányai művésztelepről készült monográfiájában. Modernizmusa abban a korban egyfelől a népi zsánerkép újfajta, életszeretettel és nosztalgiával telített megfogalmazásában rejlik, másfelől pedig magának a témának (incselkedő fiatalok szerelmi enyelgése) az új és az kortársaktól eltérő megjelenítésében. Például Aggházy GyulaNo ne izéljen! című alkotásán a szereplők mintha egy színpadi jelenetet adnának elő, mozdulataik, de talán még arckifejezésük is keresett, színészi. Ehhez képest Hollósy alakjai természetessége már sokkal meggyőzőbb.

Aggházy Gyula: No ne izéljen!, 1886 Aggházy Gyula: No ne izéljen!, 1886

Hollósy…

View original post 426 további szó

Festményeink: Szerelmesek találkozása (Csontváry Kosztka Tivadar, 1902 körül)

GITTEGYLET

„… a festmény nem csupán a Csontváry életmű, de az egész 20. századi magyar festészet egyik legtalányosabb alkotása.”

(Molnos Péter és Kieselbach Tamás)

Igazán izgalmas festményről van szó, hiszen amellett, hogy a talányos jelző valóban kifejezetten jól összefoglalja a jellegét, de annak a története is, ahogyan a közönség elé került, beleillik egy kalandfilmbe. Ezenkívül pedig a szerelem a fő témája, és hát az emberi létben talán nincs is ennél talányosabb élmény…

cs02A művészettörténészek és más szakmabeliek ugyan ismerték a festményt, de nagyon sokáig elveszettnek hitték. Pontosabban nem a festményt ismerték, hanem annak csupán egy 1931-ben megjelent monográfia oldalain látható részletét, és azt is csak fekete-fehér reprodukcióként.

Majd egyszer csak a család, akinek tulajdonában volt, 2006-ban megkereste Kieselbach Tamást, hogy értékesítse a festményt anélkül, hogy felfedné kilétüket. Még ugyanabban az évben a Vígszínház épületében rendezett és nyolcszáz főt vonzó aukción a Csontváry-kép elkelt 230 millió forintért, ami a mai…

View original post 476 további szó

Festményeink: Lányok bál után (Borsos József, 1850)

GITTEGYLET

A “Lányok bál után”Borsos Józsefegyik legismertebb festménye, mely azért is érdemel különös figyelmet, mert egyes elemeiben felfedezhetjük Borsos munkásságának főbb jellemzőit. A festmény a Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításában szerepel, így bármikor megtekinthető.

BorsosA festőről
Borsos József a 19. században rendkívül kedvelt polgári, illetve arisztokrata életkép műfajának az egyik kiemelkedő képviselője volt. Bécsben tanult festészetet, és mind az osztrák, mind az itthoni arisztokrácia köreiben igen nagy népszerűségnek örvendett. Élete utolsó évtizedeiben felhagyott a festészettel, és fotográfusként szerzett magának hírnevet. Hogy mennyire fontos a fotográfia terén végzett munkássága is, mi sem bizonyítja jobban, mint a 2009-ben a Magyar Nemzeti Galériában rendezett kiállítás címe: “Borsos József festő és fotográfus”.
Festői stílusát tekintve a szakirodalom a biedermeierhezsorolja, illetve ezen belül a neorokokóirányzathoz. A biedermeier korszak pikáns témákat megjelenítő ábrázolásai a 18. századi francia zsánerképeket vagy frivol nyomatokat idézték (a korabeli kultúrában ugyanis a rokokó szoros kapcsolatban állt a…

View original post 589 további szó