Veszedelmes viszonyok spanyol gallérban, avagy április a Nemzeti Galériában

A következő hónapban a Magyar Nemzeti Galéria programjainak fő témája a „Férfi és nő” címet viseli. Ugyanezzel a címmel kerül megrendezésre április 10-én a Múzeum+ is (részletes program itt), valamint a Gimesy Péter művészettörténész által szombatonként tartott tematikus tárlatvezetések is e köré a téma köré szerveződnek.  A hétvégi tárlatvezetések sorozata oly módon épül föl, hogy a téma feldolgozását több korszakon és művészeti stíluson keresztül ismerje meg a közönség. Természetesen, bár egy bizonyos vezérfonalat követnek – mely lehetővé teszi azok számára, akik részt vesznek mindhárom tárlatvezetésen, hogy a végén egy teljes képet kapjanak -, külön-külön is igazán tartalmas élménynek ígérkeznek. A kalandozás az izgalmasan bonyolult és rejtélyes férfi-nő kapcsolatot megjelenítő alkotások között a XVII. században kezdődik a barokk kor főúri párosaival és a Habsburg uralkodókhoz kapcsolódó barokk képzőművészeti ábrázolásokkal egy kis kitekintéssel az ezt megelőző manierista korszakra (Barokk főúri párosok – április 05); majd folytatódik a XX. században, mely alkalommal a nő mint múzsa, a férfi pedig mint alkotó lesz a téma (A múzsa keresése – április 12.); végezetül pedig visszakanyarodunk a XIX. századi festményekhez, ahol egy teljesen másfajta, a művészetben is reprezentált párkapcsolati szemlélettel ismerkedhetünk meg közelebbről (Veszedelmes viszonyok– április 26).

Aki szokott járni Gimesy Péter tárlatvezetéseire, az már előre tudja, hogy nem kizárólag a meghirdetett témakörhöz tartozó festmények és szobrok ismertetésére és részleteik leírására számíthat, hanem egyfelől egy sokkal tágabb kitekintésre, mely sokszor az irodalommal, filozófiával vagy éppenséggel a filmtörténettel való igen érdekes és elgondolkodtató párhuzamokat vagy összefüggéseket fed fel, másfelől pedig kifejezetten közvetlen, mondhatnám baráti hangulatban zajló, sajátos humorral fűszerezett tárlatvezetésekre, melyek tartalmas szórakozást nyújtanak.

Íme, egy kis ízelítő az első tárlatvezetés során bemutatásra kerülő alkotásokból:

Pozsony környéki szobrász: Gróf Esterházy Ferencné Thököly Katalin és Gróf Esterházy Ferenc
Pozsony környéki szobrász: Gróf Esterházy Ferencné Thököly Katalin és Gróf Esterházy Ferenc
Pozsony környéki szobrász: Herceg Esterházy Pálné és Herceg Esterházy Pál
Pozsony környéki szobrász: Herceg Esterházy Pálné és Herceg Esterházy Pál

Az Esterházy nemesi család négy tagját ábrázoló két térdelő szoborpár egyes feltételezések szerint síremlékfigurának készült. Erre leginkább az utalhat, hogy az alkotó nem faragta ki a lábakat hátrafelé. Ennek alapján arra lehet következtetni, hogy ezeket falfülkékbe szánták. Az is lehet, hogy a szobrok bronz síremlékfigurák fából készült öntőmintái lettek volna, melyek végleges formába való kiöntése elmaradt. Más nézetek szerint viszont ezek fogadalmi szobrok, tehát az volt a szerepük, hogy miután fogadalmi ajándékként elhelyezésre kerültek egy templomban vagy szentélyben, az ábrázolt alakot helyettesítve fohászkodjanak Istenhez. Hogy mi a mai szakmabeliek által leginkább elfogadott magyarázat, az minden bizonnyal ki fog derülni a tárlatvezetés során.

Kikről is van szó pontosan?

Esterházy Pál (1635-1713) magyar gróf és birodalmi herceg volt, akit 1681-ben Magyarország nádorává választottak meg a soproni országgyűlésen. A politika mellett más területeken is kiemelkedő teljesítményei voltak, így például ő a hazai barokk költészet egyik kiemelkedő alakja, valamint a „Harmonia caelestis” címen gyűjteményes formában megjelent kantáták szerzője. Ugyanakkor nagy műgyűjtő és műpártolóként is hírnevet szerzett magának. A felesége, Esterházy Orsolya, az unokahúga volt. 1655-ben házasodtak össze és 18 gyermekük született, melyből csak kevesebb, mint a fele élte meg a felnőttkort.  Pál fiatalkori naplójában a következő intim részlet olvasható kettejük kapcsolatának kezdetéről: „Ezen vacatiókban egykor az én kedves mátkám [Esterházy Orsolya] szállásomra jövén reggel idején, hogy még az ágyban fekünném s alunnám, általölelvén megcsókolt; kire fölébredvén, én is viszont megcsókoltam. Mely dologgal annyira magához kapcsolt, hogy én is fölötte igen kezdeném szeretni. De ebben mások semmit nem tudtak, csak egy Marianka névő szolgáló leány, azki jelen volt, ki az húgom dajkájának leánya volt.”

Késmárki gróf Thököly Katalin (1655-1701), Esterházy Ferenc felesége, Thököly Imre testvére volt. Katalin és Ferenc 1670-ben kötöttek házasságot, pár nappal Árva vára ostromának megkezdése előtt. Ha az elején említettem a fogadalmi szobrokat, akkor itt mindenképpen szólnom kell arról, hogy kettejükről készült egy fogadalmi festmény. Ez a kép eredetileg a Pápai ferences templom szentélyének falán függött díszes keretben.  Az Esterházy házaspárt ábrázolja, amint felajánlják a várost Máriacelli Szűzanyának.  A festmény latin feliratának fordítása: „Fogadalomból felajánlották a háború és az átkozott pestis idején. Védd meg e helyet az ellenségtől, a pestist pedig távoztasd el innét.” Ennek az alkotásnak a valódi értéke viszont talán abban rejlik, hogy a háttérben látható pápai középkori templom és vár egyetlen hiteles korabeli ábrázolásait tartalmazza.

VIII

Talán a fentiekből is kiderül, hogy nem lehet a barokk képzőművészetről beszélni anélkül, hogy ne térjünk ki a XVII.-XVIII. század politikai, társadalmi, vallási vagy éppenséggel életviteli hátterére, és a tárlatvezetések kétségtelenül ezeket az aspektusokat is megvilágítják majd, legalábbis azokat a részleteket, melyek lényegesek az adott alkotások helyes értelmezése érdekében. Így kerül képbe például a bejegyzésem címében is említett spanyol gallér… Hogy pontosan melyik képbe, hogyan és miért, az viszont már csak helyszínen derülhet ki, úgyhogy  kár lenne kihagyni a szombat délutáni látogatásokat a Nemzeti Galériába.
Én biztos ott leszek, és majd jelentkezem az élménybeszámolókkal 🙂

A szenvedélyek hónapja

Januárra talán nem is érdemes más hétvégi programot, sőt más hétköznap délutáni programot sem csinálni, mint a múzeumlátogatás. Főleg azoknak nem, akiket érdekel az érzelmek – legyenek ezek felemelők vagy éppenséggel pusztítók – megjelenítése a képzőművészetben. Hogyan lehet kontúrokból, homályból és fényfoltokból, színekből és vonalakból az emberi érzéseket vászonra varázsolni? Nos, mire a hónap végére jutunk, már biztosan sokkal többet fogunk erről tudni, mint ebben a pillanatban, amikor még csak a várakozás izgalma hatalmasodott el .rajtunk

Úgy tűnik, a Nemzeti Galéria és a Szépművészeti Múzeum januári programjai minden lehetséges oldalról körbejárják az emóciók világát. Szombatonként a Nemzeti Galériában Gimesy Péter művészettörténész vezetésével ismerkedhetünk meg az állandó kiállítás azon XIX. illetve XX. századi festményeivel, melyek valahogy kapcsolódnak a hónap témájához:

Január 11-én: Szenvedélyek viharában – tárlatvezetése a XIX. századi gyűjteményben.
Január 18-án: Halálos szerelem –  tárlatvezetés a XIX. századi gyűjteményben.
Január 25-én: Az évődés veszélyei – tárlatvezetés a XIX.-XX. századi gyűjteményben.

További részletek a MNG honlapján.

szenvedely_350A Szépművészeti Múzeumban is a Múzeum+ januári témája a szenvedély. Január 16-án az alábbi programokkal várják az érdeklődőket:

18.15 és 19.45 Forró könnyek és Hideg Vér – Brockmann Evelyn tárlatvezetése
19.30 és 20.45 Pusztító erők, tomboló vágyak – Jalsoviczky Sára tárlatvezetése
19.00 Segal Viktor chef, gasztronómiai tanácsadó
20.30 Varga Livius fantaszta
18.30 ÉLŐ MÚZEUMCAFÉ (Barokk Csarnok)
Caravaggiótól Canalettóig – Szépművészetitől Szépművészetiig
Martos Gábor, a MúzeumCafé főszerkesztője Garas Klárával, a Szépművészetei Múzeum nyugalmazott főigazgatójával és Dobos Zsuzsával, a kiállítás kurátorával beszélget.
18.00-21.30 Workshop ( Reneszánsz Csarnok)
A vörös 50 árnyalata: kollázs-készítés és lampion-készítés piros, vörös, bíbor és bordó színekből, különböző textúrájú papírokból
Fény az éjszakában: vakok és látók közös műhelye
ZENE: Ordiman (Electro Swing) és La’ Hanzel
BOR: Pannonhalmi Apátsági Pincészet, a Caravaggio borok pincészete (Márvány Csarnok)
BÜFÉ: Remíz Kávéház és Söröző (Márvány Csarnok)
TEAHÁZ: kóstolja meg a Big Ben Teaház ízletes teáit! (Márvány Csarnok)

További részletek a Szépmű honlapján.
A rendezvényre 2 db páros jegyet lehet nyerni a Szépmű FB oldalán.

Kellemes és tartalmas kikapcsolódást kívánok! 🙂

Múzeum+ októberben: Bor, mámor

1378439_10151945445593245_1695311518_nOktóberben is lesz Múzeum+, méghozzá éppen jövő héten csütörtökön, úgyhogy még mindig van idő beilleszteni a rohanós mindennapokba egy kis kulturális kikapcsolódást. Az évszaknak megfelelően a bor lesz a mostani Múzeum+ fő témája, de nyilván nem csak a nedű elkötelezettjei számára kínál érdekes programokat.

Ahogy már megszoktuk a szervezőktől most is a már ismert programpontokkal fogunk találkozni.
Aki a szokásos múzeumi látogatás híve, az részt vehet valamelyik, vagy akár mindkét, rendhagyó tárlatvezetésen: Mámoros pillanatok- tárlatvezetés a 19. századi gyűjteményben és A bor szimbolikája- tárlatvezetés a gótikus gyűjteményben, vagy elkísérhetnek egy festménybecsüst, aki egyben sommelier is, egy sétán a kedvenc festményei között.
Azok számára, akik jobban szeretnének elmerülni a témával kapcsolatos képzőművészeti ismeretekbe, két előadás is áll rendelkezésre: Spanyol Bor és Építészet és  Bakkhánsnők mámora.
A művészetek összefonódása most sem marad el: lesz táncbemutató  –  A vágy – Feledi Project (Magyar Nemzeti Táncszínház) –  és zene is: Jazz színpad Gereben Zita-trióval.
Ha nem csak nézelődni és hallgatni szeretnénk, hanem ennél aktívabb programra vágyunk, erre is van lehetőség: a Workshop keretében megtanulhatunk borral festeni.

Ajánlom mindenkinek a figyelmébe az MNG által létrehozott Facebook eseményt.

Tovább>>>