Kelemen Károly mackós átiratai

Földényi F. László “A testet öltött festmény” című könyvében találkoztam Kelemen Károly mackójával a “Mont Saint Victoire” című festmény reprodukcióján, és hát annyira lenyűgözött, hogy kénytelen voltam további képeket, valamint Kelemen Károly mackós idézeteiről szóló írásokat is felkutatnom. Bár sok mindent megtudtam, az sajnos egyelőre nem derült ki számomra, hogy miért éppen a Teddy mackó lett a festő alteregója…

De előbb lássuk a kutakodást elindító képet:

Kelemen Károly: Mont Saint Victoire, 1995 (fotó: Mészáros Marianna; forrás: artbrigad2.blogspot.hu)

A szürkének és a színkavalkádnak hasonlóan bonyolult viszonya jelenik meg azon a képsoron is, amelyen Cézanne Mont Saint-Victoire-ja helyettesíti a Picasso-kép előterében látható hegyes asztalsarkot. A mackónak, aki az apró heggyel úgy játszadozik, mint egy játékszerrel, szürke a teste de színes a feje – akárcsak az előtte heverő játékhegy. […] Ráadásul ezen a cézanne-os képen a háttérben is fölmagasodik a Mont Saint-Victoire. A magas hegy előtti lakatlan tájba kitett mackó, amint a kis játkheggyel játszadozik: van benne valami végtelenül szomorú. Mintha a huszadik századi klasszikus avantgarde után maradt rommezőn üldögélne.
(Földényi F. László: A testet öltött festmény)

Cézanne: Mont Saint-Victoire (1895) és Picasso: Avignoni kisasszonyok (1907)

Az Avignoni kisasszonyok egy másik festményen is felbukkan:

Kelemen Károly: Tündérmese (fotó: Sulyok Miklós; forrás: http://www.memoart.eu)

Tündérmese (1996–2010) mind kidolgozottságában, mind sokrétűségében és játékosságában kétségkívül a [“Négy festmény” című – a szerk.] sorozat ékköve. Olyan végpont, melyben a nagy elődök előtti tisztelgés, az újrateremtés, a kisajátítást hangsúlyozó színpadiasság, a rejtett idézetek mögött/között maga a művész is megjelenik. Ő a szivárványos-fénylő háttérből felénk lépő bumfordi mackó, aki ténylegesen és szimbolikusan hordja a követ (a kockát), építi tovább a művészet tág és lebilincselő katedrálisát.
(Dékei Kriszta: Mackó építkezik)

Az egyik talán legismertebb mackót megjelenítő alkotása is egy Picasso festményt idéz:

Kelemen Károly: Vasaló medve, 1985, Magyar Nemzeti Galéria

A Picasso kék korszakából való Vasaló nővel Kelemen keze alatt valami olyasmi történik, mint Mona Lisa portréjával Duchamp-nak köszönhetően. A Kelemen-féle Vasaló medve (1985) nem csupán megmosolyogtató szerepcsere, humoros fricska, hanem egy művészettörténeti concetto: a kék korszak-béli festmény későbbi, kubista stílusjegyekkel való átirata. Egy par excellence remix-mű.
(Popovich Viktória: Kelemen, a pszeudo-képromboló)

 

Picasso: Vasaló nő, 1904, Guggenheim Museum

Még három cikket ajánlok olvasásra Kelemen Károly “Átfestett ikonok” című 2012-es kiállításáról:
Deák Csillag: Medvebőr
Kölüs Lajos: “Bírjuk mi is, ha ők is bírják”

Gyakorlatilag úgy sajátítja el és ki a dolgokat, hogy csak a bennfentesek ismernek rá a forrásokra. „Idézőművész”. A „kisajátítás”, az „appropriation art” egyik legjelesebb hazai képviselője.
(Kozák Csaba: Átfestett ikonok)


További Kelemen Károly munkákat a Memoart Galéria honlapján tudtok megnézni.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.