Rembrandt és köre – előadásjegyzetek (4)

A “Rembrandt és köre” című  előadás (JASZE – Ludmann Mihály) során és az olvasmányaim alapján készített jegyzeteim.

Németalföldi festészet

Miután az előzőekben láttuk, kik voltak azok a művészek, akik az északi festészet két fővonulatát meghonosították (az itáliai, főleg caravaggiói hatást, illetve a helyi festészet hagyományosan fellelhető elemeinek a megerősítését), a németalföldi művészetnek szánt előadás záró része két olyan alkotóról szólt, akiknek Rembrandt úgymond “egyenesági leszármazottja”.

Adam Elsheimer (1568-1610) az első a kettő közül. Elsheimer legjelentősebb újítása az volt, hogy kabinetképein (kifejezetten kisméretű festmények) kivitte a tenebrizmust a természetbe. Számos fényeffektussal dolgozott, és nagyon innovatív módon kezelte a tájábrázolást, például nála látjuk megjelenni először igazán nagy számban az éjszakai tájakat, illetve az olyan bibliai vagy mitológiai jeleneteket, amelyeket addig kizárólag nappali fényben ábrázoltak. Hatásos egyszerűséggel ábrázolt figurális és tájrajzai Rembrandt rajzstílusának közvetett előzményei.

Adam Elsheimer: Menekülés Egyiptomba, 1609, Alte Pinakothek, München
Adam Elsheimer: Menekülés Egyiptomba, 1609, Alte Pinakothek, München
Adam Elsheimer: Trója égése, 1600 k., Alte Pinakothek, München
Adam Elsheimer: Trója égése, 1600 k., Alte Pinakothek, München

Adam Elsheimer egyik tanítványa, követője Pieter Lastman (1583 -1633) volt, akinek a neve azért fontos, mert nála tanul rövid ideig Rembrandt és a társa, akivel műhelyt is alapított és aki szintén hatással volt a rembrandti stílus kialakulására: Jan Lievens.
Pieter Lastman is utazgatott Itáliában, ahogyan korának számos más németalföldi festője is. Ott megismerkedett egyfelől Caravaggio műveivel, másfelől pedig a bolognai iskola képviselőinek stílusával. Utóbbiak Correggio és Tiziano szemléletét továbbgondolva, a természet és az emberi test tanulmányozását helyezték előtérbe. Van néhány elem, ami jellemző Lastamn festészetére, és ami időnként visszaköszön egy-egy Rembrandt képről. Ilyen például a keleties alakok ábrázolása, jellegzetes pózokban és öltözetben. A bolognai iskola befolyása pedig alkotásainak színességén és mozgalmasságán ismerhető fel. Ezek az elemek viszont már nem öröklődnek át Rembrandtra, legfeljebb egy-két korai képén bukkannak fel.

Pieter Lastman: Az angyal és Tóbiás a hallal, 1625 k., Szépművészeti Múzeum, Budapest
Pieter Lastman: Az angyal és Tóbiás a hallal, 1625 k., Szépművészeti Múzeum, Budapest
Pieter Lastman: Hágár elbocsátása, 1612, Kunsthalle, Hamburg
Pieter Lastman: Hágár elbocsátása, 1612, Kunsthalle, Hamburg

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s