Madame de Pompadour

XV. Lajos francia király híres szeretőjéről számtalan festmény született. Madame de Pompadour (Jeanne-Antoinette Poisson, Pompadour márkinője,1721-1764) nemcsak szép és szofisztikált volt, hanem művelt is, ezért a sok róla készült portrén gyakran láthatjuk könyvvel a kezében.

Maurice-Quentin de La Tour: Pompadour markinő portréja, 1755, Louvre, Párizs

A rafinált beállításon túl, ezen a nagyméretű pasztellképen De La Tour egy igen összetett portrét alkotott a márkinőről. Az asztalon elhelyezett könyvek mind elmondanak valamit a király szeretőjének (később már csak közeli, ám igen fontos tanácsadójának) személyiségéről. Az első ezek közül a  Pastor Fido, Giovanbattista Guarini tragikomédiája, ami felidézi a márkinő érdeklődését a színház iránt.

il-pastor-fido

A mellette sorakozó könyvek szerzői között olyanok is vannak, akiket száműztek Franciaországból írásaik miatt. Bátor vállalkozás a márkinő részéről úgy megfestetni a portréját, hogy azon egyértelmű utalások találhatók olyan személyekre, akik támadták a XV Lajos által megszemélyesített abszolút monarchiát.

Encyclopédie, ou dictionnaire raisonné des sciences, des arts et des métiers (Enciklopédia, vagy a tudományok, művészetek és mesterségek rendszeres szótára). Több kötetben jelent meg 1751-1780 között. Ez volt a XVIII. század egyik legnagyobb és legjelentősebb irodalmi vállalkozása. Denis Diderot volt a főszerkesztője, de a társszerkesztők között ott találjuk Montesquieu-t, Voltaire-t vagy Rousseau-t.

lencyclopc3a9die

Montesquieu: De l’esprit des lois (A törvények szelleméről – 1748)

esprit_des_lois

Voltaire:  La Henriade (1723)

henriade

François Boucher, a francia rokokó stílus kiemelkedő képviselője is készített portrékat Madame de Pompadourról, nagyjából egy tucat képet, nem számolva azokat a Diána és Vénusz ábrázolásokat, amelyeken szintén a márkinő arconásait fedezhetjük fel.

Francois Boucher: Madame de Pompadour, 1756, Alte Pinakothek, München

Ezen a festményen nem a szeretőt látjuk, hanem a művelt és a Felvilágosodást támogató nőt. Ott a kezében a könyv, amit éppen félbehagyott, mintegy a kép kedvéért, a karjával az íróasztalára támaszkodik, ami alatt több vaskos kötet hever a földön, mögötte pedig egy mívesen faragott, könyvektől roskadozó szekrény áll. Boucher természetesen nagy figyelmet fordított a márkinő szépségének és kifinomultságának ábrázolására is, amit csak még inkább kihangsúlyoz a pompázatos ruhaköltemény és a  szobát  díszítő drága textiliák.

Ugyanaz a portré készült el később kültéri környezetben:

Francois Boucher: Madame de Pompadour portréja, 1558, Victoria&Albert Museum, London

De La Tour és Boucher Pompadourról készült festményeit vagy részleteket azokból több könyv borítóján is felfedezhetjük, ilyen például Evelyne Lever: Madame de Pompadour – Királyi házak (Gabó Kiadó, 2005) című kötete.

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s