Lorenzo Lotto: Szent Luca oltárkép – ADALÉKOK A “MŰVÉSZETI KÓDFEJTÉS” C. ELŐADÁSHOZ

Bár élete legnagyobb részében szülővárosán kívül tevékenykedett, Lorenzo Lottót (1480 – 1556) a velencei reneszánsz egyik képviselőjeként tartják számon. Alkotói stílusára eleinte hatással voltak Da Messina és Alvise Vivarini, majd Giovanni Bellini és Raffaello, de végül kialakította saját művészi nyelvezetét. Ezzel kapcsolatban leginkább jellegzetes kolorítját szokták kiemelni, valamint alakjainak szinte már túlzásba vitt mozgását és gesztusaik intenzitását, mely stílusjegyek nem feltétlenül követik a kiegyensúlyozott velencei festészet megszokott ábrázolásmódját.

A pátosz és az érzelmek kavalkádja tetten érhető a Szent Luca oltárképen szereplő számtalan alak esetében is. Az oltárkép központi panelje a predella képeivel együtt Szent Luca életének és mártíromságának legfontosabb epizódjait tárják elénk.

Lorenzo Lotto: Szent Luca oltárkép, 1532, Pinacoteca Civica, Jesi. Fent: központi panel. Lent: predella

Szenvedéstörténete szerint a Diocletianus-féle keresztényüldözések idején Siracusában született Szent Luca (vagy Lúcia) eljegyzett mennyasszony volt, amikor a gyógyulás reményében beteg anyjával elzarándokolt Szent Ágota sírjához. Itt álombeli látomásban maga Szent Ágota jelent meg neki (Szent Ágota attribútumairól a “Művészeti kódfejtés” c. előadásomban esik szó).
A predella első festménye (amin négyszer látjuk Szent Lucát sárga ruhában, vörös köpennyel és a vértanú-szüzek egyik szimbólumával: a babérlevél koszorúval) képregényszerűen jeleníti meg a sírnál tett, döntő fontosságú látogatást:

Szent Luca oltárkép (részlet): a predella első képe

Balról jobbra haladva a következőképpen bontakozik ki a történet: Szent Luca és édesanya részt vesznek egy misén, ahol a pap épp egy olyan részletet olvas fel a Szentírásból, amiben Jézus meggyógít egy asszonyt; Luca anyja Szent Ágota oltáránál imádkozik egy olyan csodáért, ami őt is meggyógyítja, közben Luca álomba esik; felébredve elmeséli anyjának a látomást, és döntését, hogy nem megy férjhez pogány vőlegényéhez, hanem szüzességet fogad, és  hozományát inkább szétosztja a nincstelenek között – a negyedik jelenetben erre való utalás, hogy a két nő adományokat osztogat egy szegény családnak.

A központi panel jeleníti meg a történet következő fontos epizódját. A jegyese, aki így feleség és a hozomány által remélt vagyon nélkül marad, bíróság elé viszi panaszát. A pogány Paschasius bíró felszólítja Szent Lucát, hogy adja fel keresztény hitét, és áldozzon a római isteneknek. Mivel Luca ezt megtagadja, a bíró úgy ítélkezik, hogy a lányt nyilvánosházba zárják, ahol büntetésképpen (a házasságtól való elállás miatt is) majd meggyalázzák, viszont a legenda szerint a Szentlélek segítségére sietett, és mozdíthatatlanná tette a testét.
Az oltárkép központi festményén a keresztény ikonográfiának megfelelően a Szentlelket fehér galamb szimbolizálja; látjuk a bírót, amint ítéletet hoz, a pogány áldozatot megtagadó Lucát, aki a Szentlélek jelére mutat, és a férfiakat, akik a parancsot próbálják sikertelenül végrehajtani:

Szent Luca oltárkép – központi panel

A legenda szerint még ökröket is befogtak, hogy elvonszolják, de így sem tudták elhurcolni a lányt. Ezt festette meg Lorenzo Lotto a predella második és harmadik képén, ahol a könnyebb felismerhetőség érdekében Szent Lucát ugyanolyan színű ruhákban ábrázolta, mint az első epizódban és a fő jelenetben.

Szent Luca oltárkép (részlet) – a predella második és harmadik képe

A predella második képe önmagában is két különálló momentumból áll (hatalmas zöld függöny választja el a kettőt), amit onnan lehet tudni, hogy itt is kétszer jelenik meg a szűz-vértanú. Az igazán izgalmas részlet viszont a kis csillagra hasonlító jel, ami kiválik a függöny egyszínű hátteréből: ugyanez a jel látható a központi panel alsó részén is:

Szent Luca oltárkép (részlet) – a predella második képe
Szent Luca oltárkép (részlet) – központi panel alsó széle

Vagyis a történet kronológiáját figyelembe véve, a képeket a következő módon kell sorrendben szemügyre venni:

  • predella első képe – az egymást követő négy jelenet Szent Ágota sírjánál
  • predella második képe – első jelenet: Lucát a vőlegénye bíróság elé viszi  (csillag a tetején)
  • fő panel (csillag az alján):  Luca felett ítéletet mondanak, de megjelenik a Szentlélek, és megakadályozza végrehajtását
  • predella második képe – második jelenet: Lucát ökrökkel akarják elvonszolni
  • predella harmadik képe – folytatódik az előző jelenet ökrökkel

Tehát a csillag mutatja meg, hogy a központi panel kiemelt eseménye a zöld függöny helyére illesztendő.

Még egy érdekes részletet szeretnék kiemelni, ugyanis érdemes megfigyelni a bíró kezeit és testartását a három egymást követő jelenetben:

  • predella második képe – első jelenet: elé hozzák Lucát, de itt még nyugodtan ül, a pálcáját egyszerűen csak a kezében tartja, nem csinál vele semmit
  • fő jelenet: kimondja az ítéletet; ehhez kissé előrehajol székéből, és mindkét kezével meg a pálcáva Lucára mutat
  • predella második képe – második jelenet: látván, hogy Lucát nem tudják elvonszolni, dühös lesz, már szinte teljesen felmelkedik a székéből, erőteljes gesztusokkal mutogat az előtte levő elítéltre, és a parancsát teljesíteni képtelen emberekre

Szent Luca mozdulatlanságát, az isteni csoda erejét Lorenzo Lottó azzal hangsúlyozza, hogy a fő jelenetben és az azt követőben is pontosan ugyanabban a testartásban ábrázolja a főszereplőt: az égnek emelt jobb kézzel.

A szenvedéstörténet vége már nem része Lotto festményének, de mint oly sok más mártír szent esetében, Szent Lucát is megkínozzák, és mivel imáinak köszönhetően semmi nem hat rá, végül tört (más forrásokban kardot) döfnek a torkába. Még így sem tudják azonnal kioltani az életét, és Szent Luca halála előtt magához veszi az oltáriszentséget egy odasiető keresztény pap kezéből, majd utolsó lehetével megjövendőli a keresztényüldözések végét.

Lorenzo Lotto sajátos stílusjegyei ezen az alkotáson is jól megfigyelhetők: különösen erőteljes színeket használ, és rendkivüli módon kidolgozott, színpadias hatást keltő testtartások, gesztusok és arckifejezések sorakoznak a néző szemei előtt. Ezenkívül Lotto alkotása abban is eltér a korabeli megszokott oltárképek szerkezetétől, hogy a központi panel nem szentek egy csoportját vagy Szűz Máriát szentek körében jeleníti meg, hanem a történet szerves részét képezi:  annak a narratívának az egyik kiemelt epizódja, amit a predella jelenetei fognak keretbe, ahogy azt feljebb láthattuk.

A következő bejegyzésben Szent Luca történetének egy másik legendás jelenetét is bemutatom (amiből kiderül, miért ő a vakok védőszentje), valamint néhány olyan  alkotást is, mely csak egy-egy különálló epizódot ábrázol a szent  szűz életéből.


Felhasznált források:

Jacopus de Voragine: Legenda Aurea – Szent Luca szűz
Diós István:  A szentek élete – Szent Lúcia
Magyar Katolikus Lexikon – Lúcia
http://www.lorenzolottomarche.it/en/
Michael Levey: A festészet rövid története
dr. Aradi Nóra (szerk.): Az érett reneszánsz
Web Gallery of Art: St Lucy Altarpiece

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.